2016. november 26., szombat

Csíkos tallér, avagy a finom kakaós-vaníliás házi keksz

Elkapott a sütési láz - ami nem baj, hiszen annyi recept van, amit meg akarok sütni, hogy sosem fogok a végére érni. Összeírtam párat, és kiragasztottam a konyhaszekrényre. A férjem mikor meglátta, csak annyit kérdezett, hogy ez az éves lista? Mondom dehogyis, ez az idei decemberi lista... Azt mondta, nem tudta, hogy ez a karácsony olyan lesz, hogy csak sütiket fogunk enni. :-)



Igaz, van még egy kevés a vaníliás kifliből, és két-három darab a mézes puszedliből, de fontos a folyamatos "utángyártás", hogy legyen mihez nyúlni. Ez a házi keksz pedig jó választás. Finom, vaníliás-kakaós illata magával ragad. Én el szeretném tenni egy dobozba, hogy egy-két hétig kitartson. De ki tudja, a család többi tagja mit szól majd ehhez? :-)

Hozzávalók:
- 50 dkg liszt
- 20 dkg vaj
- 20 dkg porcukor
- 2 tojás
- 1 csomag vaníliás cukor
- 1 csomag sütőpor
- 2 evőkanál kakaópor
- csipetnyi konyhasó

Elkészítés:
A hozzávalókat a kakaó, és a vaníliás cukor kivételével összegyúrjuk, és kettéválasztjuk. Az egyikbe belegyúrjuk a vaníliás cukrot, a másikba a két evőkanál kakaót. Az így kapott tésztákat külön-külön egyforma négyzet alakúra nyújtjuk (mi már rögtön sütőpapíron nyújtottuk), egymásra tesszük, és óvatosan, de viszonylag szorosan feltekerjük. A rudat kicsit becsomagoljuk a sütőpapírba, és hűtőbe tesszük, hogy az állaga keményebb legyen, és vágni lehessen.



Hagyhatjuk 1-2 órát is a hűtőben. Aztán vegyük ki, vágjunk vékony szeleteket, tegyük sütőpapírral bélelt tepsibe - úgy, hogy számoljunk vele, meg fog nőni -, és 190 fokon süssük 10-12 percig. Ha valakinek jobban süt a sütője, akkor lehet, hogy a második adagnak már 7 perc is elég, úgyhogy figyeljünk oda!

Jó nassolást! :-)

2016. november 20., vasárnap

Vaníliás kifli

Igazi karácsonyi süti, de valljuk be, mint a legtöbb sütemény, igazából ez is bármikor, bármilyen alkalomra, vagy hétköznapra jó lehet. Könnyen elkészíthető, a készítésbe bevonhatóak a gyerekek is, esetleg Apa. Nálunk Benedek most ért el abba a korba, hogy egész nap képes ugyanazt a mesét nézni újra, és újra. Jelenleg két mesét vagyunk kénytelenek felváltva bekapcsolni neki, az egyik a 101 kiskutya, a másik a Macskarisztokraták. Végtelenül jókat nevet rajtuk. Most is mesét nézett, úgyhogy maradt Apa segítőnek, akivel jól jártam, mert alig akadt dolgom.



A gombóc tészták pillanatok alatt sodródtak, majd  hajoltak félhold alakúra Apa hatalmas kezei alatt. - Csak halkan jegyzem meg, Apa egy őstehetség ebben (is). -  Konyhánkat hamarosan betöltötte az édes, finom vanília illat! :-)

Hozzávalók a tésztához:
- 15 dkg vaj
- 7,5 dkg cukor
- 20 dkg liszt
- 8 dkg darált mandula
- csipetnyi konyhasó

Hozzávalók a forgatáshoz:
- 2 csomag Bourbon vaníliás cukor
- 5 dkg porcukor

A feldarabolt vajat a cukorral, a liszttel, a sóval, és a mandulával dolgozzuk össze nyújtható tésztává. Fóliába csomagolva tegyük egy éjszakára hűtőszekrénybe. Másnap a tésztát kisebb adagokban formázzuk vékony rudakká, és vágjuk kb. 6 cm-es darabokra.
A tésztadarabokból formázzunk kifliket, tegyük őket sütőpapírral bélelt tepsibe, és előmelegített sütőben, 190 fokon süssük őket kb. 10-12 percig.
A vaníliás cukrot keverjük össze a porcukorral, és miután megsültek a kiflik, még forrón forgassuk bele őket.

Jó nassolást kívánunk! :-)

2016. november 2., szerda

Birsalmasajt zselésítőktől és egyéb adalékoktól mentesen

Emlékszem, hogy gyerekkoromban a nagyim minden évben készített birsalmasajtot, mert tudta, hogy mennyire szeretem én is, és az öcsém is. Aztán ahogy az évek teltek, és mi az öcsémmel szépen felnőttünk, a nagyi repertoárjából is kikerült a birsalmasajt. Aztán tovább teltek az évek, és most nekem van itt egy kis  lurkó, aki nem régen múlt el három éves, és természetesen imád mindent, ami édes...



A minap a piacon jártam vásárolni, mikor gyönyörű szépséges birsalmákat láttam. Nem is birsalmák, inkább birskörték voltak azok. Olyan hatalmasak, hogy el sem akartam hinni, mit mutat a mérleg. Csak annyit mondtam a kofának, hogy abból a gyönyörű birskörtéből kérek négy darabot. Kivett négy szebbet, majd amikor a mérlegre tette, az 3.5 kg-ot mutatott. De mondtam, sebaj, maradhat. Hazavittem, és rögvest nekiálltam a házi birsalmasajt elkészítésnek, ami közben a kis Manó folyamatosan ott sertepertélt körülöttem. Még meg is kóstolta a nyers birset, ami persze túl fojtó volt, így bősz köpködés és egy nagy pohár tea zárta rövidre eme rövid ismeretséget a fiam és a nyers birs között. :)

A birsben található pektin serkenti a vérkeringést és segíti a szervezet méregtelenítését. Az antocián baktériumölő hatású. Különlegesen magas P-vitamin-tartalma gátolja az öregedési folyamatokat, és elősegíti a C-vitamin hatásának kifejtését. Kiváló A-, B1-, B2-, B3-, C- és E-vitaminforrás. Gazdag ásványi anyagokban (réz, vas, kálium, foszfor).

Na de térjünk vissza a valóságba. Szóval, amit gyerekkoromban nem tudtam, az az, hogy a birsalmasajt rendkívül egészséges, ha kis mértékben fogyasztjuk. Igen, a magas cukortartalma ellenére is egészséges, ha mértékkel fogyasztjuk.

Hozzávalók a házi birsalmasajthoz:
- 3.5 kg birsalma (tisztítva 3 kg lesz kb.)
- 2 kg kristálycukor
- 1 csomag vaníliás cukor
- 1 citrom leve

Házi birsalmasajt elkészítése:
Vegyünk elő egy tálat, töltsük félig vízzel, majd adjuk hozzá a citrom levét. Ez segít lelassítani a birsalma kockák barnulását. Meg nem állítja, csak lassítja, szóval így is sietni kell. A birsalmákat hámozzuk meg, csumázzuk ki, és kockákra vágva tegyük a citromleves vízbe. Amikor az összes birsalma kész, szedjük át egy lábasba, és a citromos vízből öntsünk rá annyit, amennyi éppen ellepi. Lassú tűzön főzzük egészen puhára. Amikor annyi megfőtt, hogy egy villával is szét tudjuk nyomni, vegyük le a tűzről, majd botmixerrel pépesítsük. Amikor ez megvan, öntsük hozzá a cukrot és a vaníliás cukrot, majd folyamatos kevergetés mellett főzzük olyan sűrűre, hogy a fakanál már majdnem megálljon benne. Nem szabad ott hagyni, mert kevergetés hiányában pillanatok alatt odakozmál. Amikor elértük a kívánt állagot, jöhet a formába öntés. Ehhez a legjobb, ha sütőpapírral kibélelt formát használunk. mert a sütőpapír biztosít némi szellőzést a forma fala és a birsalmasajt között, így könnyebben dermed az alja is. A formába öntés előtt szokás tenni bele egyes helyeken dióbél darabokat, vagy apróra vágott mogyorót is. Mi a natúr fajtát részesítjük előnyben, így mi nem tettünk bele semmit. Főzéskor megbolondítható egy kis fahéjjal is, de mi ezt sem tettünk bele. :-)

Miután formába öntöttük, tegyük szellős helyre, ahol 5-6 nap alatt megdermed annyira, hogy ki lehessen venni a formából, A formából való kivétel után kezeletlen deszkán (pl: vágódeszka) szárítsuk tovább. Mi a cserépkályha tetején szárítottuk, mert a napi begyújtás adta meleg gyorsította a folyamatot. Egyéb körülmények között türelmesen kivártuk volna vele az időt az ablakpárkányon is, de hát itt volt egy kis Manó, aki minden nap ott ugrált a cserépkályha mellett a tetejére mutogatva, hogy bizony neki már kellene belőle egy-két falat (megkóstolta a friss, félig kihűlt pépet, így már tudta, mi a jó neki :p).



A hatás nem maradt el Benedeknél. Annyira imádja, hogy minden nap ott ugrál a spájz előtt, és mutogat a birsalmasajtra, hogy neki az kell. Persze, nem tömjük bele mérték nélkül. Naponta egyszer vágunk belőle egy ujjnyi vastagságú darabot, és azt több részletben kapja. Extra adagot szokott néha kapni ilyen-olyan dolgokért jutalmul.

A birsalmánk egyébként egy hónap után már olyan kemények, hogy rendesen rágni kell. Nem cipőtalp effekt, de azért elég kemények, és persze roppant finomak...

Kellemes birsalmasajt főzést mindenkinek! :-)
Google+