2014. július 9., szerda

599-es vonalkód – nem minden magyar, ami annak látszik

Mivel a téveszme, amely az 599-el kezdődő vonalkódokat érinti nem nagyon akar már hosszú évek óta gyógyulni, úgy döntöttünk, mi is leközöljük a veddamagyart.info és a www.fogyasztok.hu ködoszlató cikkeit (illetve azok részleteit), hogy ne csak a butaság terjedjen ennyire gyorsan és makacsul az interneten.

"Szeretném, ha az éter hangjain is eljuthatna minél több emberhez, amiben arra kérjük Magyarország minden polgárát, hogyha vásárolni megy a boltba, és több termék közül választhat, akkor azt a terméket vegye le, amelynek a kódszáma a vonalkód alatt 599-cel kezdődik, mert ezek azok a termékek, amelyeket Magyarországon állítottak elő, vagyis magyar munka van benne" - nyilatkozta a magyarországi gyárbezárások kapcsán Orbán Viktor korábbi (szerk.: majd most ismét) miniszterelnök a Kossuth rádió hétfő reggeli (2003.02.10.) műsorában.

Mint látható, a fenti beszéd 11 éve hangzott el, de azóta is tartja magát ez a homályos, teljességgel pontatlan állítás. Minden esetre azt hiszem, ha még vezető politikusaink közül is akad olyan, aki ilyen részigazságokat terjeszt kész tényként, akkor tényleg nagy a baj, akkor tényleg itt az idő, hogy ködöt oszlassunk afelett, hogy mi a magyar termék, és melyik az, amelyik megvásárlásával akkor sem a magyar gazdaságot támogatjuk igazán, ha itthon gyártják. Hiszen hiába gyártják hazánkban, ha az eladásából származó bevétel kiáramlik az országból, a befizetendő adóból pedig olyan mértékű kedvezményeket kapnak a magyar államtól ezek a cégek - amiért méltóztatnak éhbérért magyar melósokat alkalmazni -, hogy azt mindennek lehet nevezni, csak a magyar ipar, a magyar gazdaság és a magyar nép támogatásának nem!



Téves az az elképzelés, hogy az 599-cel kezdődő kódú termékek Magyar Termékek. Aki 599-es terméket vesz, az csupán a legeslegelső és legeslegkisebb lépést tette meg az ország támogatása felé. Az emberek fejében sajnos jó néhány – egészen pontosan 8 – (szerk.: most már 11, mert a forrás cikk 2011-es) éve gyökeret vert egy könnyen megjegyezhető elv, miszerint elég megnézni vásárláskor a termék kódját, és ha 599-cel kezdődik, már mehet is a kosárba. Vajon gondoltok-e arra, hogy pl. a Balaton szelet, a Sió, a Győri Édes, a Boci csoki, a Sport szelet vagy a Pöttyös rudi ugyan mióta magyar termék? A Pepsiről, a Chio Chips-ről és a Danone-ról nem is beszélve. Ezeknek a kódja is 599-el kezdődik ugyanis…

Egy gyártó valójában akkor tehet 599 kezdetű kódot a termékeire, ha az előállító cég be van jegyezve Magyarországon – vagyis ebből kifolyólag végezhet gyártási folyamatot az országban. Az 599-es vonalkódot használó cégek egy része azonban csak importőr, és ha igénylik az EAN Hungary Kht-nél a kérdéses kódot, akkor rátehetik az esetleges importtermék csomagolásra is. Talán úgy lehetne összefoglalni, hogy habár minden magyar termék kódja 599, nem minden 599-es termék magyar.

Nem tagadjuk, Magyarországon palackozzák a Pepsit, vagyis bizonyos számú munkavállalót foglalkoztat ugyan, de ettől még nem Magyar Termék, bizonyára ezt nem nehéz megérteni. A Magyartól vedd a magyart! mozgalom magyar termékek, s nem pedig 599-es áruk vásárlására ösztönzi olvasóit. Termék adatbázisunkban megbízhatóan Magyar Termékeket gyűjtünk, böngésszetek benne! Mindig nézzük meg a gyártási helyet, a gyártó, vagy épp a forgalmazó nevét, amikor vásárolunk! Önmagában gyanúra adhat okot, ha a csomagoláson nem tüntetik fel a gyártó nevét illetve, ha a gyártási helyszínként az EU-t jelölik meg.

Kedves Olvasóink! Ne engedjétek magatokat becsapni! Ne ragadjatok le az 599 mítoszánál! Mert – bármilyen jó szándékúak is vagytok – mikor az 599-re figyeltek, nem vesztek feltétlenül Magyar Terméket!

Még egy-két érdekes idézet részlet, ami szintén azt bizonyítja, hogy nem minden magyar termék, aminek vonalkódja 599-el kezdődik:

A GTIN-13 számsor, és az azt feltüntető EAN-13-as vonalkód első három számjegye az ország azonosítója, Magyarország esetében ez 599, amit a GS1 nemzetközi irodája állapított meg”- árulja el Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország vezető vonalkódszakértője. „Az ezt követő karakterek alkotják a cégprefixet, ami a vállalatról ad információt. Ezután jön a terméket azonosító árureferencia szám. Az utolsó karakter pedig az ellenőrző szám, ami egy matematikai képlettel számítható ki, és annak biztosítását szolgálja, hogy megfelelő legyen a kód felépítése.

[...]

A GS1 Magyarország munkatársa, Burányi Zsófia megjegyzi: „az áru származási helye nem mindig követhető vissza, mivel ha egy termék azonosítószám és vonalkód nélkül érkezik az országba, a nálunk kiadott azonosító szám automatikusan 599-es kezdetű lesz.” Tehát az ország azonosító nem minden esetben árulja el száz százalékosan a termék gyártási helyét, csak azt jelzik, hogy az azonosító számot melyik országban adták ki a termékre.

Na persze ha összességében a magyar termékekről van szó, akkor nem feltétlenül kell megállnunk a vizsgálódással a készre csomagolt, kimért élelmiszerekkel. Hiszen a lemérős "lédig" zöldség-gyümölcs is lehet magyar vagy nem magyar, illetve vannak még például a sajtótermékek. Na ezek is mind-mind azért állnak itt most csatasorba, hogy végre ledönthessük az 599-es téveszme szobrát.

Ezen kívül más kivételek is jelzik a módszer megbízhatatlanságát. Az újságok és egyéb sajtótermékek vonalkódja ugyanis az egész világon 977-es számmal kezdődik, a könyveké 978-cal, függetlenül attól, hol és milyen tulajdonban készültek. De félrevisz a vonalkódos azonosítás akkor is, ha magyar termesztésű gyümölcsöt vagy zöldséget szeretnénk venni kilóra, ugyanis a súlykódos termékek száma mindig 28-cal kezdődik, akkor is, ha makói, akkor is, ha kínai hagymáról van szó.

És hogy ne álljunk meg ennyinél - és hogy a tartalom még jobban összhangban legyen a címmel, álljon itt egy összeállítás is arról, mi mindenről hisszük azt sok esetben, hogy magyar termék, miközben nem is igazán az...

Azt hitted magyar? Tévedsz! Közkívánatra összeállítottunk egy listát, amely igyekszik rendet tenni a fejekben, a magyar termékeket illetően. Kommentár nélkül három kategóriába gyűjtöttük az álmagyar termékeket. Remélhetőleg mind többen felhasználjátok majd ezeket az információkat a jövőbeli vásárlásaitoknál.

Külföldi tulajdonú cégek nem Magyarországon készült termékei: Albert keksz, Amodent, Baba, Balaton szelet, Boci csoki, Jó reggelt gabonás keksz, Kapucíner szelet, Kotányi fűszerek, Piros Mogyorós, Ráma margarin, Sport szelet

Külföldi tulajdonú cégek részben Magyarországon készült termékei: Biopon, Delikát, Győri keksz, Globus, Horváth Rozi, Milli Tej, Tomi Kristály, Tungsram, Kalifa

Külföldi tulajdonú cégek Magyarországon gyártott termékei: Bakony Camembert, BB pezsgő, Bip, Borsodi sör, Douwe Egberts, Dreher sör, Francois pezsgő, Hohes C, Hungária pezsgő, Kaiser, Karaván sajt, Koronás cukor (nincs magyar alternatívája), Kőbányai sör, Medves sajt, Naturaqua, Negro, Pannonmill, Pannontej, Pilóta keksz, Piros Pöttyös túró rudi, Sága, Sió, Soproni sör, Szerencsi - Nesté (nem összetévesztendő a magyar Szerencsi Bonbon Kft-vel), Szole Meat, Theodora ásványvíz, Tibi- Bonbonetti, Tihany Camembert, Törley pezsgő, Ultra, Vaníliás karika, Vénusz étolaj, Walton pezsgő, WU2 (Fontosnak tarjuk kiemelni, hogy az ebben a kategóriában található termékek gyártása hazánkban történik, s ezzel magyar dolgozó embereknek adnak munkát.)

Magyar tulajdonú cég külföldön gyártott termékei: Budmil sportruházat, Orion

Mindezek után őszintén remélem, hogy aki ezt a cikket végigolvassa, többé nem dől be ennek a részigazságokat tartalmazó téveszmének. Aki igazán tudatosan keresi a magyar termékeket, az szánjon időt a csomagolás tüzetesebb átvizsgálására, és ne elégedjen meg csupán egy, a vonalkódra vetett elsietett pillantással...

6 megjegyzés :

  1. Nagyon köszönöm ezt a hasznos infót, nagyon fontos, hogy tudjuk és képben legyünk a nagy átverésekkel :-))))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jelen esetben nem feltétlenül átverésről van szó, inkább csak megtévesztésről. De azért jó tisztán látni... :-)

      Törlés
  2. Hát a Danone már nem sokáig fog 599-est használni, szedte a sátorfáját. Vagy papíron lesz neki még gyártása, és 599-est fog a külföldön előállítottra is tenni? Belőlük kinézem..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A legjobb az lenne, ha az emberi fogyasztásra alkalmatlan szemetével együtt húzna el ebből az országból...

      Törlés
  3. Köszönöm ezt a cikket, nem is gondoltam volna soha, hogy vonalkód alapján is vásárolnak. A banán-narancs-citrom kivételével a magyar gazdaság is előtudná teremteni amire az ország lakosságának szüksége lenne. Szomorú, hogy ezt eltörölték a külföldiek javára. Nekik keressük a pénzünket. És szomorú az is, hogy minden termék amit behoznak hozzánk - MÉRGEZETT - és mi pénzt adunk érte!!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Azért az elég erős kijelentés, hogy minden mérgező lenne, amit külföldről hoznak be, hiszen ott is vannak termelők, akik bizonyára szintén jó minőségű termékeket állítanak elő. De sajnos sok szemetet is behoznak. Köszönöm a véleménynyilvánítást. :-)

      Törlés

Google+ Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...