2018. szeptember 30., vasárnap

Berkenyebor fekete berkenyéből – házi aróniabor

Anyósoméknál jártunk látogatóban, amikor feltűnt, hogy mennyire meg van "rakva" bogyókkal a fekete törpeberkenye bokra. Gyönyörű látványt nyújtott a bokor a kékes-lilás viaszba csomagolt fekete bogyóival, és az augusztus közpére már itt-ott sárgás-vörösesre színeződött leveleivel.


Ami viszont igazán vonzóvá teszi számomra ezt a bokrot, az az, hogy a kétezrtízes évek elején rengeteget cikkeztek róla külföldön és idehaza is, hogy ez mennyire egy szupergyümölcs. Állítólag beltartalmai értéke többszöröse a fekete ribizliének, ami azért nem rossz teljesƗtmény eme cserjétől. szóval, megkérdeztem anyósomat, leszüretelhetem-e az arónia (ez az igazi neve) bokrát. Azt válaszolta, hogy felőle akár mindet leeszedhetem róla. Nosza, nekem se kellett több! Nekiálltam, és megszedtem egy jókora vödröt, amiről utúlag derült ki, hogy hét kilogramm arónia bogyó fér bele.



Eldöntöttem, hogy idén két dolgot fogok belőle "csak" készíteni: fekete berkenyelikőrt, és a jelen oszt alanyát képező fekete berkenyebort. Így is tettem, és mivel nagyon finom lett, gondoltam, megosztom veletek is...

Hozzávalók a házi berkenyeborhoz:
- 6 kg fekete berkenye
- 6+5 liter csapvíz
- 3 kg kristálycukor
- 6 teáskanál citromsav
- borélesztő (vörös borokhoz való)
- tápsó borélesztőhöz

Fekete berkenyebor elkészítése:
A bogyókat zúzzuk, majd hozzáadunk hat liter vizet. A zúzást én úgy oldottam meg, hogy egy fúrógépbe keverőszárat fogtam, és egy vödörben kevéske víz hozzáadása után nagy fordulaton addig kevertem, míg jól össze nem törtek a bogyók. Ha ez megvan, hagyjuk egy napot ázni, majd lepréseljük. A préselést én egy békebeli szőlőpréssel oldottam meg.



A mustot letakarjuk konyharuhával, majd félre tesszük. Az arőnia törkölyt beáztatjuk újabb öt liter vízbe, jól átkeverjük, majd újabb egy napos pihentetés után (eddigre ismét megszívja magát vízzel) ismét lepréseljük. Az így kapott mustot az előző napihoz öntjük, és jól összekeverjük. Ezt követően mehet hozzá az élesztő és uzsgyi az erjesztő edénybe. Mi 2018.08.12-én préseltük először, majd 13-án másodszor. Erjedni is ekkor raktuk oda.



Ez esetben kivételesen nem sütőélesztőt használtam, hanem borászati fajélesztőt. Ezzel kiegyenlítettebb az erjedés, és tovább is tart valamennyivel. Reményeim szerint a végeredmény még finomabb lesz. A megfelelő erjedés érdekében adtam hozzá élesztő tápsót is. A borélesztő és a hozzá való tápsó is beszerezhető gazdaboltokban.



Most is leírom, amit már nagyon sokszor leírtam, hogy a bort levegőtől elzártan kell erjeszteni, ezért az erjesztő edényt a must beleöntése után le kell zárni oly módon, hogy onnan távozni tudjon az erjedés közben termelődő széndioxid, de ugyanakkor ne tudjon bejutni a levegő. Ezt bármilyen borászati kotyogóval, illetve azok házilagos megfelelőivel megtehetjük.

A feleségemmel a harmadik babát várjuk éppen, és sajnos nem minden ment a legnagyobb rendben, így az én drágám kórházba került, és egy hónapig (a szülésig) bent is tartották, így nem a berkenyebor volt épp a legnagyobb gondom (szerencsére a fiam és a feleségem is egészséges a szülés után. Szóval elmúlt a pánik, átvette helyét a boldogság.). Emiatt csak futtában tudtam vele foglalkozni. A bor készen lett, tökéletes lett, de nem volt időm mindig lejegyezni a dátumokat. A teljes kiforrás nagyjából egy hónap volt, majd újabb egy hónap volt az ülepítés.

Mint azt már korábbi házi boraimnál leírtam, a kiforrt bort le kell kénezni, majd hagyni leülepedni. Az ülepítés közben jót tesz neki, ha szellőzik, ezért én csak konyharuhával szoktam letakarni olyankor. Egyébként egy rendkívül finom és aromás félédes bor lett belőle. Aki hozzá tud jutni fekete berkenyéhez, annak csak ajánlani tudom a kipróbálását.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Google+ Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...