Idén rengeteg paradicsomunk termett, így a lecsó melett pizzaszószt és a jelen poszt alanyát képező édes-savanyú mártást is főztünk be télire, mert a családban rajtam kívül mindenki szereti. Sőt! Édes-savanyú mártást kétszer is főztünk be – hála nekem, de erről majd lejjebb mesélek még. 😁
Ahogy azt tőlünk megszokhattátok, nem egy bizonyos recepthez ragaszkodtunk, hanem körbenéztünk a magyar weben, és több édes-savanyú mártás receptből raktunk össze egy újat. A saját ízlésünknek megfelelően bizonyos dolgokból kevesebbet, másokból meg többet tettünk bele, illetve adtunk is hozzá egy kis ezt meg azt. Így született meg a mi saját édes-savanyú mártás receptünk, ami annyira finom lett (no meg elsőre annyira csípős), hogy pár nap elteltével újabb adagot kellett befőzni (ezúttal csili nélkül). 😋
A történet lényege, hogy az én drága feleségem mindenképpen szerette volna, ha főzünk be édes-savanyú mártást. Én elvileg nem is szeretem, de mondtam neki, hogy oké, csináljuk meg. A forrásul szolgáló receptek valamelyikében szerepelt a hozzávalók között a jalapeno paprika. Az azonban nem volt itthon, de volt még az öt éve eltett csilikrémünkből pár üveggel. Gondoltam, majd abból rakunk bele egy kicsit, de tényleg csak egy incuri-pincurit, mert baromi erős. Ebből az lett, hogy egy teáskanál hegyével épp csak vettem belőle, és azt tettük (khm... akarom mondani tettem) nagyjából kilenc liter mártásba, és még így is annyira csípős lett, hogy majdnem megyulladt benne a fakanál. 💥
Hamar lehervadt az arcomról a mosoly, amikor az én drágám közölte, hogy „ezt mind egyedül fogod megenni, mert nekem durván csípős lett”. De hát én ezt nem is szeretem – mormogtam a fogaim között halkan –, de innen már nem volt visszaút. 😁 És hát igaza volt! Nagyon csípős lett, és ebben a formában a gyerekek elé sem tehetjük az asztalra. Így mondtam neki, hogy igazából már rendkívüli módon megszerettem az édes-savanyú mártást, és leszek a hőse, majd én megeszem az egészet, hogy ne kelljen kidobni (amúgy is kimarná a kuka oldalát is 😋). A családnak meg főzünk egy újabb adagot, de azt már természetesen csili nélkül. Így is lett, főztünk is újabb kilenc litert pár nappal később, ami már mindenkinek ízlett. 👌
Hozzávalók az édes-savanyú mártáshoz:
- 4 kg paradicsom
- 60 dkg sárgarépa
- 70 dkg kaliforniai paprika
- 6 közepes fej vöröshagyma
- Ízlés szerint csípős paprika vagy házi csilikrém
- 2 doboz darabolt ananászkonzerv (levével együtt)
- 4 evőkanál szójaszósz
- 1 evőkanál balzsamecet
- 3-4 evőkanál méz
- 4 mokkáskanál konyhasó
- őrölt bors
- őrölt szegfűszeg
- fél mokkáskanál őrölt gyömbér
- késhegynyi őrölt fahéj
- nátrium benzoát
Édes-savanyú mártás elkészítése:
Az egészet azzal kezdjük, hogy a sárgarépát tisztítás után sajtreszelőn lereszeljük. Ezután a paradicsomot megmossuk, majd negyedekre, vagy nyolcadokra vágjuk. Oda rakjuk lassú tűzön főni a paradicsomot, eközben megtisztítjuk a hagymát és a kaliforniai paprikát, végül azokat is darabokra vágjuk. Amikor a paradicsom már levet engedett, hozzádobjuk a hagymát meg a paprikát, és főzzük pár percig, majd levesszük a tűzről.
Botmixerrel teljesen pépesítjük az egészet, hozzáadjuk a reszelt sárgarépát, és visszatesszük a tűzre főni. Az ananászt maximum 1x1 centis kockákra vágjuk (nekünk a konzervben túl nagy darabok voltak), és beledobjuk a rotyogó szószba, majd hozzáöntjük az ananászlevet is. Hozzáadjuk a fűszereket, a szójaszószt, a balzsamecetet, sót, borsot, mézet, gyömbért (a gyömbért egyébként magunknak is megtermelhetjük akár egy nagyobb cserépben is) és a többi hozzávalót, majd alaposan összefőzzük. Kóstoljuk, és ízlés szerint ízesítjük még. Amikor úgy érezzük, tökéletes, hozzáadjuk a tartósítószert is (a csomagoláson feltüntetettek szerint adagoljuk), és azzal forraljuk még úgy öt percig.
Ezután alaposan tisztára mosott befőttes üvegekbe töljük még forrón, és újonnan vásárolt lapkákkal (befőttes üveg tetőkkel) lezárjuk. Rakhatjuk dunsztba is ha akarjuk, de mi nem szoktuk. Aki nem használ tartósítószert, az nagyon ügyeljen a tisztaságra, és inkább dunsztoljon is a siker érdekében. Nekünk erre három gyerek mellett már kevés az időnk, így használunk némi tartósítószert is (a csomagoláson feltüntetett mennyiség töredékét, ugyanakkor mindenki csak saját felelősségre térjen el a csomagolás javaslataitól).
Mindenkinek kellemes befőzést kívánunk. 😀
Terjesztés: ha elviszed a receptet, kérlek jeleníts meg egy hivatkozást, hogy itt találtad. Köszönöm előre is. 💚 Nyilván te sem szeretnéd, hogy csak úgy elvigyék a munkádat szó nélkül, miközben te több órát dolgoztál vele! A képeket pedig kérlek, csak egészében használd fel, ne vágd le róla a logókat, mert szerzői jog védi őket. Legyünk egymásra tekintettel! 😊
Megjegyzések
Megjegyzés küldése