2013. december 7., szombat

Kókuszdió - a kókuszpálma magja

A kókusz származása: A kókuszpálmák a világ egyik fő élelmiszer ellátói. A többi ilyen mértékben használt élelmiszerrel összehasonlítva, a kókusz (még) nem génmanipulált, és nem kezelik vegyszerrel. A kókuszpálmákat jó minőségű termőtalajba ültetik, ezért nagy mennyiségeket tudnak betakarítani. Azonban néhány területnek olyan kitűnő táptalaja van, ami nemcsak a növény növekedéséhez szükséges tápanyagban gazdag, hanem olyan nyomelemekben is, amelyek a gondos előállítást követően majd a késztermékben is megtalálhatóak lesznek.

A történelem során a kókuszdió volt az őslakosok egyik alapélelmiszere. A magbelet, vagy dióbelet kemény héj védi. Amikor a gyümölcs még nem teljesen érett, a magbél vizes és zselés anyag, könnyű emészthetősége miatt kedvelik. 100 éve, amikor a hidrogénezés technikájának elterjedésével a lehetővé vált, hogy növényi olajakból szilárd zsiradékot állítsanak elő, a kókusz lett az új termék, a margarin alapanyaga. A kókusz olaja jó és állandó minőségének valamint magas telített zsírsav tartalmának köszönhetően kiválóan megfelel erre a célra. Egészen a 1960-as évekig, amikor a szójabab népszerűsége megnőtt, a kókuszdió volt a világ vezető növényi olaj forrása.

A kókusz minden része felhasználható. Törzse építőanyagként, levele tetőfedőként, termése rostanyagként hasznosítható, magja élelmiszert, gyógyszereket, italt, kémiai anyagokat szolgáltat.

Kopra:
A kopra a kókuszdió megszárított, lereszelt gyümölcshúsa. Közvetlenül is felhasználható – a jól ismert kókuszreszelék is kopra –, de további feldolgozásra is alkalmas.

Kókusztej:
A kókuszmag belsejében lévő üreget, a frissítő hatású, édeskés ízű kókuszvíz tölti ki. Belső, fehér húsát, a koprát lereszelik, és forró vízben áztatják, majd egy szűrőn átpréselik, ez szolgáltatja a kókusztejet. Ennek a tejszerű, csodás készítménynek a zsírtartalma 15-25%. Minél többször ismételjük ezt a folyamatot, a kókusztej annál lágyabb és krémesebb lesz. A sűrűbb változatát szószokhoz vagy desszertekhez, mint puding, tejberizs használják. Lágyabb változatát currykhez és levesekhez.

A kókuszvíz:
A kókusztej különbözik a kókuszvíztől. Az utóbbi sokkal nagyobb figyelmet kapott egészségügyi előnyeinek köszönhetően. Akut hasmenés kezelésére kiválóan alkalmas. A kutatások azt mutatják, hogy a kókuszvíz ugyanolyan elektrolit egyensúllyal rendelkezik, mint az izotóniás vizek, amelyek hasznosak egy hosszú, fárasztó testmozgás utáni folyadékpótlásra. (Fotó forrása: lovenaturalsunshine.tumblr.com)

A kókusz jótékony hatása:
A kókuszdió nagyon tápláló és gazdag vitaminokban (C, E, B1, B3, B5 és B6), rost- és ásványi anyagokban (vas, szelén, nátrium, kalcium, magnézium és foszfor). Ellentétben a tehéntejjel, a kókusztej laktózmentes, így laktózérzékenyek is fogyaszthatják. Remek alapanyag különböző ételek főzéséhez, sütéséhez, turmixok készítéséhez, és becsült adaléka sok alkoholos italnak. A kókuszdióval többek közt rumot is ízesítenek.

Egy 100 ml-es kókusztej konzerv tartalmaz:
154 kalóriát
1,4 g fehérjét
15 g zsírt
3,4 g szénhidrátot

A kókuszdió jelentős mennyiségű zsírt tartalmaz, de ellentétben más diófélékkel, ezek a zsírok leginkább közepes láncú telített zsírsavak formájában jelennek meg, ilyen például a laurinsav, amely egy nagyon hasznos vegyületté alakul át a szervezetben. A monolaurin antibakteriális hatású és megakadályozza a vírusok és fertőzések elterjedését a szervezetben. Hozzájárul a szívbetegségek megelőzéséhez. A telített zsírsavak túlzott fogyasztása és a koszorúér betegségek közti összefüggés jól megalapozott, ezért mivel a kókusztej telített zsírsav tartalma magas, mértékkel fogyasztható.

Hogyan törjük fel?
Erre a kérdésre sokan kíváncsiak. Bevallom, első kókuszdiómmal én is sokat szenvedtem. Ütöttem, vágtam ahol értem, míg végül szilánkosra zúztam, aztán meg szenvedhettem vele. Azóta sok idő eltelt, és szerencsére már már ez jobban megy. De mivel a neten elég sok kókuszdió feltörésével kapcsolatos szerencsétlenséget lehet olvasni. Sajnos sokan adnak ezzel kapcsolatban ugyanilyen szerencsétlen tanácsokat, mondván, nekik már sikerült. Hiába, igaz a mondás: "vak vezet világtalant" :-) De, hogy lássuk, hogyan is kell ezt szakszerűen végezni, álljon itt egy videó, amely bemutatja ezt. Ne higgyetek az önjelölt "mestereknek". Nézzetek, és okuljatok. :P A videón természetesen nem én szerepelek...


Hogyan tároljuk?
Ha házilag készítünk kókusztejet, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a friss kókusztej nagyon hamar megromlik, ezért mindenképpen használjuk fel még azon a napon, amikor készítettük. A konzervet szobahőmérsékleten hosszú ideig tárolhatjuk, de mindenképpen ellenőrizzük a felhasználás időpontját és győződjünk meg arról is, hogy nem sérült a konzerv. Felnyitás után átönthetjük egy visszazárható üvegbe és betehetjük a hűtőszekrénybe, de ezt is érdemes néhány napon belül elfogyasztani. A kókusz magas olajtartalma miatt hamar megavasodik, ha nem megfelelő helyen tárolják.

Kókusztej házilag:
Érdemes kipróbálni és házilag készíteni kókusztejet vízből és cukrozatlan kókuszpehelyből. Melegítsünk fel 2 bögre vizet (győződjünk meg róla, hogy ne forrjon). Adjunk hozzá 3 bögre kókuszpelyhet, majd fedjük le, és hagyjuk egy napig áztatni. Másnap öntsük át egy tésztaszűrőn, hogy a nagyobb kókuszdarabokat felfogjuk, majd préseljük át (helyezzünk rá egy súlyt), és már kész is a friss kókusztej. Használjuk fel azonnal, vagy tároljuk hűtőben 3-4 napig.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Google+ Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...