Aszkorbinsav (E-300) - C-vitamin

Az aszkorbinsav a C-vitamin kémiai elnevezése, amelyet sok gyümölcs és zöldség, valamint a tej is bőségesen tartalmaz. Gátolja a levegő oxigénjének hatására létrejövő szabad gyökök képződését, ezért az aszkorbinsav a természetes antioxidánsok közé tartozik.

Az emberi szervezetben a C-vitamin részt vesz többek között a sejtek oxigénfelvételében és a kollagénképződésben, ami a csontok és a porcok kötőszövetének felépítéséhez szükséges. Ezen felül erősíti az immunrendszert és javítja a vas felszívódását.

Az aszkorbinsav gátolja az oxigén minőségrontó hatását, így például a felszeletelt gyümölcs és zöldség barnulását is. Gyakran más antioxidánsokkal kombinálva használják. Az aszkorbinsavat gyakran nitrites pác-sóval együtt használják, mert a hústermékek piros színkialakulását segíti, ugyanakkor gátolja a nitróz-amin képződést is. Az aszkorbinsav javítja a különféle lisztekből készült tészták minőségét.

Előállítás:

A C-vitamin első szerkezetbizonyító szintézisét két kutatócsoport (Reichstein és munkatársaik, illetve Hawroth, Hirst és munkatársaik) egyidejűleg valósította meg, elvileg azonos módon. Ez a szintézis L-xilózból indult ki, amit L-xiloszonná alakítottak. Ezt nyomnyi mennyiségű kálium-cianidot tartalmazó hidrogén-cianiddal imino-L-aszkorbinsavvá alakították (ez a termék az L-xiloszon és a hidrogén-cianid reakciójában képződő L-xiloszon-ciánhidrin átrendeződése során képződött). Az imino-L-szorbinsav savas hidrolízisével nyerték az L-aszkorbinsavat. Ez a szintézis ma már nem használatos, mivel a hozam gyenge, és az alapanyag, az L-xilóz drága. Ez a szintézis csak azért volt fontos, mert szerepet játszott az L-aszkorbinsav szerkezetének felderítésekor.

Az aszkorbinsav gazdaságosan előállítható a Reichstein és Grüssner által 1936-ban kidolgozott szintézissel, ami még ma is használatos. Ez a szintézis a legolcsóbb cukorból, a D-glükózból indul ki. Ezt először hidrogénezéssel szorbittá telítik, majd ezt mikrobiológiai oxidáció segítségével L-szorbózzá alakítják. Ennek hozama 60%. Az L-szorbózt acetonnal 2,3-4,6-diaceton-L-szorbózzá kondenzálják, majd ennek hidroximetil-csoportját kálium-permanganáttal karboxilcsoporttá oxidálják. Ekkor 2,3-4,6-diaceton-2-keto-L-gulonsav képződik. Ha ennek a vegyületnek a vizes oldatát rövid ideig melegítik, a védőcsoportok az oldat saját aciditása folytán lehidrolizálnak. Az ekkor képződő 2-L-gulonsavat sósav jelenlétében melegítik. Ekkor enolizáció történik és a ?-laktongyűrű kialakul, aszkorbinsav képződik. A szintézis legkényesebb lépése a 2-keto-L-gulonsav aszkorbinsavvá alakítása. A szintézisre emiatt két változatot dolgoztak ki, ekkor a 2-keto-L-gulonsav 53%-os hozammal alakítható L-aszkorbinsavvá, és 100 gramm glükózból 20-30 g aszkorbinsav nyerhető.

Használat:

Az aszkorbinsav általánosan, mennyiségi korlátozás nélkül (quantum satis) engedélyezett az élelmiszerekben. Kivételt csupán a kezeletlen élelmiszerek jelentenek, valamint néhány egyéb termék, amelyek a törvényalkotó szándéka szerint adalékanyagokkal nem módosíthatók.

Aszkorbinsav főként a következő termékekben fordul elő:

• Gyümölcs- és zöldségkonzervek

• Fagyasztott vagy szárított burgonyatermékek

• Gyümölcslevek és -nektárok

• Lekvárok, dzsemek

• Hústermékek, felvágottak 

• Kenyér, sütőipari adalékok

• Bor, sör

Számos élelmiszert, köztük italokat és édességeket azért dúsítanak aszkorbinsavval, hogy vitamintartalmukat növeljék. Csak ebben az esetben lehet C-vitaminként feltüntetni. Ha valamely egyéb funkciója kerül előtérbe, akkor aszkorbinsavként kell jelölni.

Biztonság:

Az aszkorbinsav veszélytelennek számít. Vízoldható, így a vizelettel kiválasztódik. Hosszútávú erős túladagolás az állatkísérletekben vesekőképződést okozott. Ezért az oxálsav a felelős, amely az aszkorbinsav bomlásakor képződik a szervezetben.

Felhasznált források: tudatosvasarlo.hu, hu.wikipedia.org