Házi sajtot készítettünk - kapros-fokhagymás házi sajt

A minap éppen sajtot majszolgattam a konyhában, amikor is rám tört a felismerés, hogy már ez sem a régi. A bolti trappista sajtok többsége szinte ehetetlen. Vagy túl kemény, vagy túl puha, vagy túl zsíros, vagy túl sós. Mivel mostanában a "csináld meg magadnak otthon" korszakomat élem, azon gondolkodtam, vajon hogyan készíthetnék otthon sajtot...

Mivel nem tanyán nőttem fel, így városi gyerekhez méltó módon a választ sem a szomszéd nénikénél kerestem, hanem az interneten. Eszembe nem jutott volna, hogy a keresőbe beírva: "házi készítésű sajt", mennyi találatot fogok kapni. Az embert az interneten elönti az információ, csak győzzön szemezgetni...

Én is ezt tettem. nekiálltam a sok finomnak látszó házi finomság receptjeinek átböngészésének, és hosszas olvasgatás után Panda és Tigris házi készítésű sajtreceptje mellett tettem le a voksot. Miért? Mert tetszett az aprólékosságuk, és a részletekbe menő leírásuk.

Hozzávalók kb. 0,5 kg házi készítésű sajthoz:

5 l termelői tej, ha lehet olyan, amit még nem fölöztek le.

5 evőkanál biológiai erjesztésű ecet

1 cs friss kapor

2-3 gerezd fokhagyma

Nem kívánom a teljes szöveget Pandáék blogjából átvenni, akit a legapróbb részletek is érdekelnek, ott elolvashatja. Én csak a saját utunkat járva szerzett tapasztalatokat osztom itt meg.

Házi sajt elkészítése:
Tömören a folyamat lényege: fel kell forralni a tejet, majd ecet hozzáadásával ki kell választani belőle a savót, majd ezt követően le kell szűrni. Az így kapott masszából lesz majd a finom házi készítésű sajtunk, amit ennél a fázisnál többféle fűszer hozzáadásával is ízesíthetünk. A megfelelően ízesített masszát tömöríteni, préselni kell, majd hűtőbe rakva pihentetni kicsit. Azután nincs már egyéb dolgunk, mint fogyasztani...

A feleségemmel nagy izgalommal láttunk neki a házi sajt készítésének. Odatettük egy kilenc literes fazékban a tejet a tűzre, és vártuk, hogy felforrjon, ami nem is olyan sokára meg is történt. Ekkor jöttem rá, hogy az amúgy elsőre túl nagynak látszó fazék nem is olyan nagy. Még ebből is majdnem kifutott a tej. Amikor felforrt, lezártuk alatta a gázt, és szépen lassan, folyamatosan kevergetve elkezdtük adagolni hozzá az ecetet. Nekünk az öt liter tejhez elegendő volt az öt evőkanál ecet. látszott, ahogy szépen kezd alkotóira válni a tej. Amikor ezzel végeztünk, és már úgy láttuk, teljesen végbement a folyamat, elkezdtük leszűrni. Mivel nekünk csak nagy lyukú tésztaszűrőnk van, ezt úgy oldottuk meg, hogy abba belefektettünk egy tiszta, öblítőszagtól mentes konyharuhát, és abba kezdtük el beleönteni. 

Az eredmény egy túróhoz hasonló állagú massza. Amíg szépen lassan csepegett belőle a víz, vágódeszkát vettünk elő, és apró kis darabkákra vágtuk a friss kaprot. Az illata egyszerűen csodás volt. A fokhagyma gerezdeket ráreszeltük a masszára, majd rászórtuk a kaprot is. Kézzel jó alaposan belegyúrtuk a még forró masszába, aminek köszönhetően az egész konyhát átjárta a mindent átható kapros-fokhagymás illat. Aki nem szereti, válasszon másfajta fűszerezést.

Ekkor még nem tettünk bele sót, mert sokkal szimpatikusabb volt számunkra az a megoldás, hogy majd kívülről besózzuk, ami elvileg átjárja majd a sajtot. Lehet, hogy mi rontottunk el valamit, de ez nem így lett, így azt tanácsolom mindenkinek, hogy ha sózni is akarja saját készítésű házi sajtját - mi javasoljuk -, akkor azt is itt, ennél a fázisnál tegye meg, gyúrja bele azt is a masszába.

Ez után jött a préselés. Erre szintén sokféle módszer olvasható a világhálón az egymásba pakolt, össze-vissza furkált műanyag dobozoktól egészen a vizes kancsóval és egyéb veszélyes módokon lesúlyozott sajtig. Mi nem akartunk ennyit akrobatikázni a dologgal, így csak nemes egyszerűséggel a konyharuha négy sarkát összefogtam, majd elkezdtem csavarni, míg erőmből kitelt. Egy részt ez jót tett a sok házi finomságon alakváltozást szenvedett testemnek :-) másrészt pedig szép kerek, cipó alakú sajtot eredményezett. Ezt követően egy kis ideig hagytuk pihenni a friss házi sajtunkat csak úgy simánk a konyhapulton. Kb. fél-egy óra múlva jó alaposan bedörzsöltük sóval (aki megfogadja a tanácsunkat, és még massza korában besózza, annak ezt a folyamatot már nem kell elvégeznie). Ezt követően betettük a hűtőbe, és hagytuk állni egy egész éjszakát.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a sajt a pihentetés során még összeérik, amitől keményebb, tömörebb, azaz végeredményében szárazabb házi készítésű sajtot kapunk. Ezért azért tartottam fontosnak megemlíteni, mert amikor konyharuhába tekerve csűrtem-csavartam, folyton az volt az érzésem, hogy nem vagyok ehhez elég erős, mert mindvégig nagyon puhának tűnt a sajt. Másnap, mikor kivettük a hűtőből, és megvágtuk, hogy megkóstoljuk életünk első saját házi készítésű sajtunkat, akkor alaposan meglepődtünk. A kést már beleszórni si nehéz volt, amit az a felismerés követett, hogy vágni sem volt könnyebb.

Mindent összegezve úgy érzem, van pár fázisa a házi sajtkészítésnek, amely egyéni kitapasztalást kíván, és nem lehet pontosan leírni mit és hogyan kell csinálni. De ettől függetlenül nagyon jó móka volt nekem és a feleségemnek is a házi sajtkészítés. A másnapi reggeli pedig kimondottan jólesett a saját sajtunkat majszolgatva. :-) Hozzáteszem, ezzel az ízesítéssel isteni finom, ha lila hagyma karikákat eszünk mellé.

Minden vállalkozó szelleműnek sok sikert és jó étvágyat kívánok a saját készítésű házi sajtjához. Még egy apróság: ha esetleg van kedve valakinek, és szereti az ínyenc falatokat, akkor tehet el belőle olíva olajban. De ez majd egy másik poszt lesz... :-)