Miért van csomósodást gátló adalékanyag a sóban?

A konyhasó higroszkópos anyag, azaz nedvességet szív magába akár a levegőből is, különösen párás környezetben. Ekkor a sókristályok felületének legkülső rétege feloldódik és amikor újra kiszárad, az addig különálló kristályok összetapadhatnak. Az összecsomósodott só az iparban nehezen kezelhető, továbbá a fogyasztó számára sem kívánatos. A sószemcsék összetapadásának megakadályozására a sóhoz ún. csomósodást gátló anyagokat szoktak adagolni. Ilyen anyagok például a hexaciano-ferrát(II) sók (más néven vas(II)-cianidok vagy ferrocianidok). A hexaciano-ferrát(II) ionok a sókristályok felületén megkötődve gátolják azok összetapadását. Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló Európai Uniós rendelet szerint (1333/2008/EK) a nátrium-vas(II)-cianid (E 535) , a kálium-vas(II)-cianid (E 536) és a kalcium-vas(II)-cianid (E 538) adalékok az étkezési sókban maximálisan 20 mg/kg mennyiségben engedélyezettek önállóan vagy együttesen alkalmazva. A rendelet ezeken kívül más csomósodást gátló ad
A konyhasó higroszkópos anyag, azaz nedvességet szív magába akár a levegőből is, különösen párás környezetben. Ekkor a sókristályok felületének legkülső rétege feloldódik és amikor újra kiszárad, az addig különálló kristályok összetapadhatnak. Az összecsomósodott só az iparban nehezen kezelhető, továbbá a fogyasztó számára sem kívánatos.



A sószemcsék összetapadásának megakadályozására a sóhoz ún. csomósodást gátló anyagokat szoktak adagolni. Ilyen anyagok például a hexaciano-ferrát(II) sók (más néven vas(II)-cianidok vagy ferrocianidok). A hexaciano-ferrát(II) ionok a sókristályok felületén megkötődve gátolják azok összetapadását.

Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló Európai Uniós rendelet szerint (1333/2008/EK) a nátrium-vas(II)-cianid (E 535), a kálium-vas(II)-cianid (E 536) és a kalcium-vas(II)-cianid (E 538) adalékok az étkezési sókban maximálisan 20 mg/kg mennyiségben engedélyezettek önállóan vagy együttesen alkalmazva.

A rendelet ezeken kívül más csomósodást gátló adalékanyagok használatát is megengedi (pl. kalcium-karbonát E 170, nátrium-karbonátok E 500, magnézium-karbonátok E 504, magnézium-klorid E 511).

A fogyasztó számára talán meglepő lehet, hogy cianid tartalmú vegyületet élelmiszerekhez adnak, hiszen a cianid ion erősen mérgező. A hexaciano-ferrát(II) ionban azonban vaskomplexben erősen kötötten található meg a cianid, így a cianid toxikus hatása nem érvényesül. Nemzetközi tudományos értékelő testületek (a FAO és WHO adalékanyagokkal foglalkozó közös szakértői bizottsága /JECFA/ és az európai Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság /SCF/) értékelték a vas(II)-cianidok biztonságosságát, és 0,025 mg/ttkg/nap megengedhető napi beviteli értéket (ADI) állapítottak meg. Normál étrend mellett ennyi vas(II)-cianid elfogyasztása asztali sóval gyakorlatilag lehetetlen.

Terjesztés: ha elviszed a receptet, kérlek jeleníts meg egy hivatkozást, hogy itt találtad. Köszönöm előre is. 💚 Nyilván te sem szeretnéd, hogy csak úgy elvigyék a munkádat szó nélkül, miközben te több órát dolgoztál vele! A képeket pedig kérlek, csak egészében használd fel, ne vágd le róla a logókat, mert szerzői jog védi őket. Legyünk egymásra tekintettel! 😊

Megjegyzések

  1. Én azért maradok a tiszta adalékoktól mentes sónál. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én szintúgy! Csak és kizárólag a tiszta só biztonságos, megbízható!Ha néha-néha ,,megszalad" a kezük,sose tudom meg!

      Törlés
    2. Alapvetően az égvilágon semmi baj sincsen a szimpla konyhasóval sem. Most éppen az a divat, hogy utáljuk a konyhasót, és sztároljuk a tiszta sót, mert azt véljük róla, egészségesebb. Volt idő, mikor a húst utáltuk, és a szóját sztároltuk, mert azt véltük, az egészséges. Ma épp az ellenkezőjét véljük a szójáról. Ki tudja, pár év múlva, mit fogunk vélni a tiszta sóról és a konyhasóról. Szóval, ez is csak divat kérdése. ;-) Ne vonjunk le túl erős következtetéseket gasztronómiai kijelentésekből, gasztro-divathóbortokból. :-)

      Törlés
    3. Amikor tudomásomra jutott,hogy állítólag Káliummal mérgezik a sót,nem legyintettem mint Ön,-hogy divat,meg hogy ezt nem merik megtenni,meg hogy ezt nem engedik, -hanem utánajártam,hogy igaz-e.És az adatok igazolják,hogy igen!
      Persze mindenki azt eszik,amit akar. (Ízre nem lehet észre venni,mert a Kálium is sós ízű.)

      Törlés
  2. A szimpla konyhasóval, egykori tengeri üledékes fejtett kősóval valóban semmi gond nincs! Gond onnantól van, hogy adalékolni kezdik káliummal (orvosi szívműtéten
    káliummal állítjak le a szívet), jódvegyülettel (kálium-jodiddal, külónféle csomósodásgátlókkal. A műtrágyákból a növények is sok káliumot szívnak fel, amit aztán elfogyasztunk. A sejtjeinkben lévő nátrium-kálium pumpa kényes egyensúlyát befolyásolja szükségtelenül bevitt kálium. Ami ha borul, az bármely betegség okozója lehet, hiszen a sejtjeink nem működnek optimálisan. A kálium ugyanis a nátriummal szemben nem ürül ki a verejtékezéssel, vizelettel, így azt ilyen módon nem kellene pótolni!
    Olvasásra, tájékozódásul javaslom Tejfalussy András alább hivatkozott oldalát a tiszta só tekintetében!
    https://www.tejfalussy.com/tiszta-so.html

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett fényképek az általunk ténylegesen elkészített ételekről, vagy azok fázisairól készültek. A képeket szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett receptek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2013-2023 www.eztfaldfel.hu