A fokhagyma minden formájában – így a most bemutatott házi fokhagymakrémként is – az egyik legegészségesebb fűszernövény a világon. Nem hiába hát, hogy a tradicionális magyar konyha egyik igen régi és népszerű eleme, ennél többet talán csak a fűszerpaprikát használjuk. A fokhagymát számtalan módon eltehetjük a téli időkre, és az egyik legjobb formája, ha a füzérbe kötött fokhagymát száraz, hűvös helyre akasztva tároljuk, és mindig annyit veszünk le belőle, amennyi éppen kell.

De sajnos, mint az lenni szokott, az élet nem mindig ilyen egyszerű. Nem mindenkinek van parasztháza hűvös kamrával. A városi élet jobbára a túlfűtött panellakásokról szól, vagy a kissé párás, régi bérházakról. Egyik sem alkalmas arra, hogy huzamosabb ideig tároljunk nyers fokhagymafejeket, mert vagy túlszáradnak, vagy megpenészednek, tönkremennek. Ezért most egy olyan módszert mutatok be, amivel a fokhagymát eltehetjük télire. Ez pedig nem lesz más, mint a boltok polcairól már talán jól ismert fokhagymakrém (és hamarosan jön az ecetes fokhagyma, avagy a savanyú fokhagyma télire receptje is). A különbség annyi, hogy ebben nem lesz sem tartósítószer, sem mesterséges adalékanyagok. Csak fokhagyma, só, és egy icipici citromsav a barnulás ellen. Ha pedig valakit érdekel a házi fokhagymakrém társa, a házi vöröshagymakrém, akkor az alábbi linken találja a receptet: Vöröshagymakrém télire, avagy a házi hagymakrém receptje

Vértisztító, vérnyomáscsökkentő hatású, magas a tápanyagtartalma és segíti az emésztést is. De vigyázzunk, az interneten számos tévhit és felhasználási mód kering erről a liliomfélék családjába tartozó növényről! 100 gramm fokhagyma, amit gyógyhatása miatt már az ókorban és a középkorban is sokra becsültek, 6,8 gr fehérjét, 26,3 gr szénhidrátot, 0,1 gr zsírt és 137 Kcal-t tartalmaz. A hagymák közül a fokhagymának a legmagasabb a nitrogén és a foszfortartalma, de ezen kívül kálium, kalcium és magnézium is található benne. A fokhagyma tartalmaz még A, B, C, és E-vitamint is. A komplex összetevőknek köszönhetően jelentős immunerősítő hatása van, és főzéssel csak a C-vitamin tartalma vész el. Az immunerősítésen kívül pedig a fokhagyma az érrendszer legjobb barátja is. Érelmeszesedés ellen, vérnyomás-csökkentőként, bélfertőtlenítésre, és az emésztés segítésére is alkalmas. – Fogyasztásával a vérnyomás bizonyítottan csökkenthető, az erek rugalmassága viszont növelhető. Az artéria falába lerakódó koleszterin mennyisége is szignifikánsan kevesebb lesz a fokhagyma rendszeres fogyasztásával, így a koleszterinproblémák kezelésére is alkalmazható természetes „gyógyszer”. A fokhagyma rendszeres fogyasztásával mindezeken túl megakadályozható a vérrögképződés is, ugyanis hatóanyagai nem engedik a vérlemezkék összetapadását.

Laboratóriumi vizsgálatok bizonyították továbbá, hogy az érelmeszesedés megelőzésében, sőt feloldásában is jelentős szerepe van ennek a szúrós szagú növénynek. – A fokhagyma az úgynevezett plakkok, vagyis a kemény, mész szerű anyagok érfalon történő lerakódását is gátolja. A plakk az artériák falára rakódott zsíros szűkület, amelybe gyakran rakódik le mész is – folytatta a belgyógyász. A vérben található magas rossz-koleszterin oxidációjával (amit például dohányzással érhetünk el) oxidált LDL-koleszterin alakul ki. Ezeket az érfalban található faló sejtek az ún. utcaseprő receptoron keresztül felveszik, s magukban elraktározzák. – Ha sok a koleszterin a sejtek plazmájában, az habos-sejté válik, ebből áll a plakk belseje. A fokhagyma a falósejtekben gátolja az LDL-koleszterin lerakódását, s így gátolja a plakk-képződést is. A rendszeres fokhagymafogyasztással fogainkat is védhetjük. Érrendszerünk ugyanis tisztább lesz tőle, a hajszálereink jobban átjárhatók maradnak, ami biztosítja a szájunk, ínyünk, torkunk egészségét is. A fokhagyma elősegíti az ólom kiürülését is a szervezetünkből, így a méregtelenítésben is segítségünkre lehet. Talán kevésbé ismert, hogy jó hatással van a cukorszint alakulására is, ezért cukorbetegeknek nagyon ajánlható a fokhagyma fogyasztása.

A fokhagyma erősen antibakteriális és gombaellenes hatását először Louis Pasteur írta le 1858-ban, 1920-ban pedig a svájci Sandoz gyógyszergyár izolálta az antibakteriális hatóanyag vegyületeit; az alliin-t és az abból kialakuló allicin-t. A fokhagyma tehát eredendően peszticid, vagyis vírus- és baktériumölő, fertőtlenítő hatású (külsőleg és belsőleg is): ősztől-tavaszig fogyasztva kiválóan véd a náthás megbetegedések ellen. A II. világháborúban sebek üszkösödésének megakadályozására is használták. Belsőleg pedig a paraziták nagy ellensége: féregűző hatása is ismert, ezáltal folyamatos fogyasztása mellett kihajtja a parazitákat, bélférgeket. Minden nap fogyasszunk nyersen pár gerezdet, vagy olívaolajba keverve, apróra törve pirítósra is kenhetjük. Ha tojás, vagy húskrémet készítünk, abból sem kell kihagyni, de a patikákban kapható kapszula-formák is kiváló egészségvédő hatásúak, mint ahogy a belőle készült alkoholos tinktúrák is, amelyek koncentráltan tartalmazhatják a hatóanyagokat – mondta Barna Lajosné Éva, dietetikus, hozzátéve: ha szeretnénk elvenni a fokhagyma kellemetlen szagát, fogyasztása után rágjunk el egy kevés petrezselymet. A belgyógyász és a dietetikus szerint azonban az interneten terjedő tévhittel ellentétben például a nyaki plakkok feloldására egyáltalán nem alkalmas, ha az érintett területet almaecetes, vagy bármilyen más fokhagymás oldattal kenegetjük, vagy bedörzsöljük. – A fokhagyma belülről hat, kívülről nem szívódik fel olyan mélyen, ami ezt a jótékony hatást kifejtené – mondta dr. Kozma Ákos. Más a helyzet viszont az alkoholos tinktúrákkal. Ezek koncentráltan tartalmazzák a fokhagyma összes jótékony összetevőjét, így várandós és szoptatós kismamákon, epebetegeken kívül bárkinélk alkalmazható – ám csak szigorú szabályok betartásával! A kúra előtt mindenképpen tájékoztatni kell a kezelőorvost az alkalmazni kívánt fokhagymakivonatról, mert a fokhagyma fokozhatja egyes antikoagulánsok (vérrögképződést gátlók), és az acetil-szalicilsav tartalmú gyógyszerek hatását (pl. Astrix és Colfarit melyek vérhígító hatásúak, Aspirin, Kalmopirin, Istopirin, stb.).

Forrás: www.webbeteg.hu

Előkészületek: 15 perc Elkészítés: 30 perc Összesen ennyi idő: 45 perc Adag: 1kg

Hozzávalók a házi fokhagymakrémhez:

• fokhagyma
• konyhasó
• citromsav (opcionális)

Házi fokhagymakrém elkészítése:

A fokhagymakrém házilag nem is lehetne egyszerűbb, mert az elkészítés mindössze annyi, hogy megpucoljuk a fokhagymát, robotgéppel pépesítjük, majd minden 20 dkg péphez hozzáadunk 4 dkg konyhasót és egy késhegnyi citromsavat. A citromsavnak mindössze annyi szerepe van, hogy nem engedi megbarnulni az idő múlásával a fokhagymát. Aki nem akarja beletenni, és nem zavarja, ha barna lesz a fokhagymakrémje egy idő után, az akár el is hagyhatja. Amit még megjegyeznék: sok receptben szerepel olaj is, és van aki a tetejét is egy csomó olajjal zárja le. Én irtózom ettől a módszertől, ráadásul ez rögtön behatárolja a felhasználhatóságát is, mert én egészen biztosan nem kennék pirítósra olajtól tocsogó fokhagymakrémet (a tartósításához pedig nincs is szükség olajra)...

Ami pedig a sózást illeti: rendszeresen szoktuk kapni a megjegyzéseket, hogy sok a só, meg az egészségtelen, meg hasonlók. Fontos azonban tudni, hogy nem létezik olyan recept ami szerint nincs benne sok só, nincs hevítve és még tartósítószer sincs benne. Valami kell, ami meggátolja a káros mikroorganizmusok elszaporodását, és mivel a fokhagyma az emberre gyakorolt kedvező élettani hatásai miatt egy igazi csodaszer, a hevítéssel történő tartósítás szóba sem jöhet ebben az esetben (azt majd meghagyjuk a savanyított fokhagymának, mert ott sajnos nem lesz elkerülhető a hővel tartósítás). Szóval, a só mennyisége ennél már nem lehet kevesebb, mert akkor nem lesz elegendő a sótartalom, és el fog romlani egy idő után. De ha belegondolunk, akkor nem olyan sok ez, mert így 24 dkg elkészült fokhagymakrémből csak 4 dkg lesz a só, ami mindösszesen csak 16% sótartalmat eredményez (éppen, mint a ház ételízesítőnknél, vagy a házi paprikakrémünknél), ami pont elegendő ahhoz, hogy ne romoljon el. És ez tényleg így van, mert a 2013-ban eltett házi ételízesítőnkből még pihen egy fél üveg a spájzban és az égvilágon semmi baja sincsen, pedig lassan két éves lesz...

Miután megtörtént a pépesítés, és össze is kevertük a sóval meg a citromsavval, elkezdhetjük üvegekbe tölteni. Ügyeljünk arra, hogy a lehető legkevesebb levegőt hagyjuk az üvegben, majd zárjuk le a tiszta kupakokkal, és mehetnek a kamra polcára, ahol jó sokáig elállnak, akár több évig is. Amikor pedig szükség van rá, akkor csak elő kell venni, és beletenni az ételbe. Mivel elég kicsi mennyiségek kellenek belőle, nem fogja befolyásolni az étel sósságát sem. Ezen felül kiváló magában is, akár pirítósra is kenhetjük...

Ha kék/zöld lesz a fokhagyma:

Erről azért írok, mert viszonylag sokszor megtörténik (a jelen fokhagymakrémünk is teljesen zöldeskék lett másnapra), és sokan kíváncsiak a válaszra. A fokhagymának ugyanis van egy érdekes tulajdonsága, mégpedig, hogy a korának, kéntartalmának, és feldolgozásának módjától függően előfordulhat, hogy elszíneződik. Hogy ez miért is történik, mindjárt leírjuk, de először is tisztázzuk a legfontosabb kérdést: az elszíneződött fokhagyma, legyen bármilyen ijesztő is, nem mérgező, továbbra is teljes mértékben fogyasztható és egészséges. És akkor most jöjjön a válasz a miért kék a fokhagyma, illetve a miért zöld a fokhagyma kérdésre. Ennek megválaszolására a Food & Wine blogból vennék át egy idézetet:

A kék színű (zöld színű) fokhagyma megfejtése egyszerűbb, mint gondolnánk. Jól ismert, hogy a fokhagymában bőven találunk kéntartalmú aminosavakat (metionin, cisztein). A fokhagymagerezdek a fokhagymára jellemző módon körülbelül 1% alliint is tartalmaznak. Az alliin amúgy az említett cisztein nevű kéntartalmú aminosav derivátuma, amit a fokhagymagerezd összezúzása után a levegő oxigénje hatására aktiválódó allináz enzim alakít át allicin nevű vegyületté. Az allicin a fokhagyma gyógyhatásának egyik legfontosabb komponense, a kénes fokhagyma szag okozója. Mindezen túl közel 100 biológiailag aktív kéntartalmú komponens, fehérjék, szaponinok is képződnek az oxidáció során. A fokhagymában enzimek hatására kialakuló kénvegyületek ezek után már reakcióba léphet a nyomokban mindig előforduló rézzel, s már elő is álltak a kék, zöld rézvegyületek. A kék színhez igen kevés réz kell, s gyakran már a vezetékes víz természetes előforduló réztartalma is elegendő hozzá, de a só szennyező anyagai ugyancsak befolyással lehetnek a színre. A réz forrása lehet akár az ecet is, vagy a citromlé, amelyet a tartósításhoz (ecetes fokhagyma) felhasználunk. Savas közegben (ecetsav) különösen a friss, nem teljesen érett, magas nedvességtartalmú, és enzimaktivitású fokhagyma lesz kék, vagy zöld színű. Az elszíneződés megjelenése, intenzitása tehát leginkább a fokhagyma korától, a kéntartalmától, és az eljárás módjától függ.

Mindenkinek kellemes fokhagymakrém készítést kívánunk. 😊

Terjesztés: ha elviszed a receptet, kérlek jeleníts meg egy hivatkozást, hogy itt találtad. Köszönöm előre is. 💚 Nyilván te sem szeretnéd, hogy csak úgy elvigyék a munkádat szó nélkül, miközben te több órát dolgoztál vele! A képeket pedig kérlek, csak egészében használd fel, ne vágd le róla a logókat, mert szerzői jog védi őket. Legyünk egymásra tekintettel! 😊