Pár éve rabul ejtett a fügeőrület, és ez odáig fajult, hogy mára több, mint 160 fügefajtám van. 😎Ezek nagyrésze még igen fiatal, alig terem többet néhány szemnél, ezért friss füge feldolgozására még igen kevés a receptem. De mivel minden formában szeretem a fügét, így nem átallok aszalt fügéből sütni-főzni. Majd egy hete nagyon jutányos áron tudtam hozzájutni aszalt fügekoszorúhoz, így rögvest négy darabot is vettem (de ha van otthon saját fügéd, ami aszalásra alkalmas fajta, akkor itt megtudhatod, hogyan aszalhatsz fügét a napfény segítségével). Háromból fügekávé készült, aminek a titkát a Fügés emberen lehet elolvasni, ha valakit érdekel. A negyedik csomagból pedig a jelen poszt alanyát képező fügeszalámi készült...
De mi is az a fügeszalámi? A hazai gasztro oldalakon több fajta fügeszaláminak nevezett recept is megtalálható, de azok igazából nem fügeszalámik. A szalámi ismérve, hogy hűtőben tartva rendkívül hossú ideig eláll, és valamilyen "héjazatban" van. A magyar oldalakon megtalálható receptek vagy nincsenek betöltve semmibe, egyszerűen attól akarnak szalámik lenni, hogy henger alakúak, vagy tojás van bennük, ami igen csak lekorlátozza az eltarthatósági idejüket, és hát egy szalámiban mit is keres a tojás? – merül fel bennem a szerintem jogos kérdés. 😲
Szóval az én fügeszalámimban nincsen tojás. Ellenben van benne rengeteg finomság, amitől még egészségesnek is nevezhetjük. A recept eredeti forrása egy külföldi fügés facebook csoport, ahova olasz nyelven posztloták be a receptet. Ezt a receptet szabtam át kicsit a saját ízlésem szerint. Remélem, neketek is annyira fog ízleni, mint nekünk. Mert nálunk bizony nagy sikere volt. 😊
Hozzávalók a diós-mandulás fügeszalámihoz:
- 1-2 evőkanál balzsamecet
- 1 dl vörösbor
- 3 dl szőlőlé
- 20 dkg aszalt füge
- 10 dkg aszalt datolya
- 3-4 kocka aszalt gyömbér (kisebb darabokra vágva)
- 15 dkg pirított dió durvára vágva
- 5 dkg pirított mandula durvára vágva
- 6 dkg zabpehely
- 1 rúd vanília kikapart belseje
- 1 csipet reszelt citromhéj
- 1 csipet reszelt narancshéj
- 1 csipet ánizsmag (egész)
- 1 mokkáskanál őrölt fahéj
- 1 csipet őrölt szerecsendió
- fél mokkáskanál konyhasó
A diós-mandulás fügeszalámi elkészítése:
Az elkészítést azzal kell kezdenünk, hogy az aszalt fügékről levagdossuk a megkeményedett szár részeket. Ezután negyedeljük őket, majd tegyük egy kisebb lábasba. Daraboljuk mellé az aszalt datolyát és a gyömbér kockákat is (a gyömbért egyébként magunknak is megtermelhetjük akár egy nagyobb cserépben is). Itt jegyezném meg, hogy tényleg elég néhány kocka aszalt gyömbér, különben az íze átveszi a főszerepet. Ha nincs aszalt gyömbérünk, meg lehet próbálni a friss gyömbért belereszelni, vagy szárított őrölt gyömbért tenni bele, de azok mennyiségét ki kell kísérletezni. Én ehhez a mennyiséghez mindössze négy kicsike aszalt gyömbért raktam.
Öntsük nyakon a vörösborral és a balzsamecettel, majd lassú tűzön főzzük addig, míg fel nem veszi a füge az összes lét maga alól. Ha ez megvan, hagyjuk picit hűlni, aztán botmixerrel pépesítsük. Ekkor jöhet hozzá a szőlőlé. Ezzel tegyük vissza a tűzre, és folyamatos kevergetés mellett főzzük addig, míg sűrű, tejbegríz állagú nem lesz. Meglepő, de az aszalt füge még a ráöntött szőlőlevet is mohón magába szívja. Adjuk hozzá az összes fűszert, az előzőleg durvára vágott és megpirított diót, mandulát valamint a zabpelyhet is.
Főzzük jó sűrűre, majd vegyük le a tűzről, és hagyjuk annyira kihűlni, hogy puszta kézzel már kényelmes legyen vele dolgozni. Ezután a masszát gyúrjuk össze kézzel. Tegyük egy sütőpapírra, és formáljunk belőle egy hengert. Ahogy óvatosan tekerjük fel a sütőpapírt, úgy tudjuk folyamatosan formálni. Amikor nagyjából egyenletesen vastag mindenhol, a sütőpapír két végét csavarjuk össze. Ezzel a csavaró mozdulattal tudjuk folyamatosan tömöríteni a szaláminkat. Ha készen van, tegyük hűtőbe és hagyjuk egy éjszakát pihenni.
Másnaptól bármikor fogyasztható. Mivel ez egy tömény édesség – hozzáadott cukor nélkül –, és főzve volt, rendkívül sokáig eláll hűtőben. Arra azonban ügyeljünk, hogy folyamatosan szárad ki, így ahogy telik felette az idő, egyre keményebb, tömörebb lesz. Akárcsak egy igazi szalámi. 😊
Az eredeti recept szerint nem zabpehely volt benne, hanem szezámmag, de nekem szimpatikusabbnak tűnt a zabpehely. De saját ízlés szerint lehet hozzáadni bármi mást is. A balzsamecettel lehet ellensúlyozni a tömény édességet. Nekünk a két evőkanálnyi pont kellemes eredményt adott. Édes, de van egy leheletnyi savasság is az ízében. Ízlés szerint lehet ezzel is játszani. A gyömbér és az ánizs nagyon erős ízek, nem szabad túl sokat adni hozzá, mert átveszik a főszerepet. Ha szeretjük a kandírozott gyümölcsöket, akkor tehetünk bele apró kockákra vágott kandírozott narancs- és citromhéjat is. Mi most nem raktunk, mert ez hozzáadott cukor nélkül készült. Nekünk ebből a mennyiségből egy ~600 grammos rúd lett.
Mindenkinek kellemes fügeszalámizást kívánunk. 😊
Terjesztés: ha elviszed a receptet, kérlek jeleníts meg egy hivatkozást, hogy itt találtad. Köszönöm előre is. 💚 Nyilván te sem szeretnéd, hogy csak úgy elvigyék a munkádat szó nélkül, miközben te több órát dolgoztál vele! A képeket pedig kérlek, csak egészében használd fel, ne vágd le róla a logókat, mert szerzői jog védi őket. Legyünk egymásra tekintettel! 😊
Megjegyzések
Megjegyzés küldése