2018. augusztus 20., hétfő

Bográcsban főtt sertéspörkölt gyöngyhagymával – bográcsos sertéspörkölt

Mióta vidékre költöztünk, elég sokszor sütünk, főzünk a kertben. Szeretjük, mert megvan a maga varázsa a bográcsolásnak, grillezésnek, szalonnasütésnek. Szeretjük, mert ugyanaz az étel a bográcsban a szabad tűz felett főve egészen másképp készül, más lesz az illata, íze, állaga. Miközben pedig készül, jót lehet beszélgetni a tűzrakó mellett egy sörrel, üdítővel a kézben, vagy éppen az árnyékba húzódva. Szeretünk kint főzni, ezért amikor csak tehetjük, élünk a lehetőséggel. Ezúttal sertéspörköltet főztünk, de egy kicsit másképp, mintha odabent készült volna a tűzhely mellett. Kicsit füstösebb, kicsit karakteresebb, kicsit másabb, de így is rendkívül finom...


Hozzávalók a bográcsos sertéspörkölthöz:
- 2 szelet füstölt (zsír)szalonna
- 3 kg sertéshús (comb, tarja)
- 4 fej vöröshagyma
- 3-4 gerezd fokhagyma
- 3-4 db paradicsom
- 2 db paprika (tölteni való)
- 1 kis üveg ecetes gyöngyhagyma
- konyhasó
- őrölt bors
- őrölt kömény

Bográcsos sertéspörkölt elkészítés:
Az egész a tűzrakással kezdődik. Annak ellenére, hogy bográcsban főzünk, éppen úgy fontos a tűzifa minősége, mint a szalonnasütésnél. A legjobb valamilyen kemény fa (pl:  tölcs, akác). Mi mindig akácfát használunk. Sose használjunk kerti főzőcskéhez lim-lom fát, és a kertben kivágott egyéb faágakat, mert sok fa tartalmaz olyan anyagokat, amelyeknek a füstje kellemetlen ízt ad az ételnek, amely felette készül. Ha megvan a kellő hőtartó parázs, akkor már csak egy-egy vastagabb fával kell táplálni, hogy egyenletes meleget adjon. Nem érdemes hatalmas lángok felett főzni, mert egyrészt nagyon kormol, másrészt nehéz megközelíteni tőle a bográcsot. Na de elég a tűzrakás elméletéből, kezdjünk el főzni...



Vágjunk két szép, nagyjából fél-egy centiméter vastag szalonna szeletet (nekünk négy fél szelet lett, mert pont ott volt átszúrva a szalonna az akasztó zsinórnak). Tegyük a bográcsba, majd szép lassan süssük ki a zsírját. Ehhez érdemesebb a bográcsot magasabban tartani a tűz felett, hogy inkább szépen olvadjon, mint hirtelen megégjen.



Ha szépen kisült a szalonna, akkor szedjük ki a bográcsból, mert nekünk csak a zsírja kell. A szalonnát fogyasszuk jó szájízzel egy kis kenyérrel, segít kibírni, míg elkészülünk. :) Én kimondottan szeretem, még a jól átsült bőrét is elropogtatom.



Szóval, a zsírba dobjuk bele az apró kockákra vágott hagymát, majd pároljuk, pirítsuk meg. Ha a konyhában készül, nem jó, ha egy-egy hagymakocka meg-meg barnul, de a bográcsban főzött pörkölt ízvilágának kimondottan jót tesz. Amikor a hagyma is kész, vegyük le a tűzről. Sózzuk, borsozzuk, majd adjuk hozzá a kockákra vágott sertéscombot. Kicsit pirítsuk meg (nem nagyon), majd adjunk hozzá egy kevés vizet, mert különben előbb kap oda, minthogy a hús kiengedné a levét. Dobjuk bele a kockákra vágott paradicsomot, a gerezdekre vágott fokhagymát, a tölteni való paprikát, az őrölt köményt és lassan főzzük.


Mi nem tölteni való paprikát használtunk, hanem a szomszédunktól kapott (saját termésű) különleges, fekete (valójában sötét lila) termésű paprikát. Igazából csak a bőre sötét színű, félbe vágva azonnal feltűnik, hogy a belseje zöld, ízében pedig a zöld pritamin paprikára emlékeztet. Amikor már félig megfőtt a hús, beleönthetjük a levétől leszűrt ecetes gyöngyhagymát, és ezzel főzzük tovább.



Innentől már nem sok van hátra, az én egyetlen drága feleségem ezen a ponton ment be kifőzni hozzá a tésztát, mi ugyanis azzal ettük. De illik hozzá sós vízben főtt burgonya, rizs vagy akár nokedli is.



Tálaláskor tegyünk mellé valami savanyúságot. Cékla, csemegeuborka, kovászos uborka, vegyes vágott nagyon jól megy hozzá. Mindenkinek kellemes bográcsolást kívánunk! :-)

2018. augusztus 10., péntek

Bodzabogyóbor készítése házilag – házi bodzabor recept

Régóta tervezem már, hogy bodzabogyóból is készítsek házi bort, hiszen bodzavirágból már készítettem korábban isteni finom házi bodzavirágbort. Alig négy éve kellett, hogy elszánjam magam erre a nagy kísérletre, hiszen soha semmit sem készítettem még bodzabogyóból, sőt, amit eddig kóstoltam (bodzalekvár), az sem nagyon ízlett. De a fekete bodzából készült házi bodzabogyóbor valami egészen más kategória. Olyannyira, hogy már maga a cukrozott must is különleges kulináris élmény volt. Íze jó, zamatos, színe pedig valami csodálatos. A kész bor pedig valami isteni. :) Szóval, mindenkinek csak ajánlani tudom az elkészítését...



Hozzávalók a házi bodzaborhoz:
- 3.5 kg bodza bogyó (nettó súly, leszemezve)
- 3 + 1 kg kristálycukor
- 10 liter csapvíz
- 7 teáskanál citromsav
- 1 csomag (4 g) instant élesztő
- 3 g borkén

Házi bodzabor elkészítése:
Az egész művelet azzal kezdődik, hogy kimegyünk a kertbe, és leszüreteljük a bodzabokrot. Ha nincs saját, akkor menjünk ki egy erdőszélre, és ott szüreteljünk. Fontos, hogy elkerüljük a gyalogbodzat, mert az mérgező! Csak és kizárólag fekete bodza bogyóit szüreteljük.



A szüretet mi 2018.07.25-én követtük el. Amint megszedtünk a kosárkáinkat bodzával, máris kezdődhet a móka! Le kell bogyózni. Én ezt kézzel tettem. Egyik kezemmel megfogtam a fürt szárát, majd a másik kezemmel óvatosan marokra lehúztam a fürtről a bogyókat. Hozzáteszem, ezt érdemes már gumikesztyűben csinálni, mert már ennél a fázisnál képes megfogni az ember kezét, bár a bőrfestés java még csak ezután jön.



Ha lebogyóztuk, akkor tegyük bele egy nagy vödörbe, öntsünk rá egy liter hideg csapvizet, majd törjük össze a bogyókat. Én ehhez fúrógépbe fogtam egy keverőszárat, amit csak erre használok, majd beleengedtem maximum fordulaton a vödörbe. Vigyázat! Fröcsköl! Csak olyan ruhában végezzük ezt, amit nem sajnálunk. Ha ezzel is készen vagyunk, akkor nem árt egy kis kézi utómunka az egyben maradt bogyók miatt. Húzzunk kesztyűt! Mindkét kézzel túrjunk a vödörbe, és a maradék egyben bogyót törjük össze. Én elmulasztottam kesztyűt húzni, íme az eredmény (és ez csak nagyon durva vegyszerekkel, konkrétan textil fehérítővel jött le, mással nem. Szóval érdemes vigyázni.). :) Ezt követően le kell szűrni. Én ezt egyszerűen egy szűnyogháló anyaggal oldottam meg, az teljesen megfelel a célnak.



Ha ezzel megvagyunk, akkor jöhet a hőkezelés. Igen, a fekete bodza bogyóját hőkezelni kell, mert olyan anyagokat tartalmaz, amelyek hasmenést okoznak. Ezek az anyagok magas hőmérsékleten elbomlanak, így elkerülhető a hasmenés. Ehhez én vizet forraltam. A hozzávalóknál megadott vízmennyiségből egy litert leszámítva (hiszen egy litert már hozzáöntöttünk), tehát kilenc litert felforralunk (akár több adagban is), és az összetört bodzához öntünk. Alaposan összekeverjük, letakarjuk a vödröt egy konyharuhával, és megvárjuk, míg magától 30 fok alá hűl.

Ha ez is megvan, akkor adjuk hozzá a citromsavat és a három kilogramm kristálycukrot. Keverjük el a cukrot oldódásig. Istenien szép színű, és már most jó ízű bodzalét kapunk. A citromsavat ne hagyjuk ki, mert a bodzabogyó nem elég savas, az egészséges alkoholos erjedéshez pedig szükség van savra is. Ha összekevertük az egészet, akkor mehet bele a csomag élesztő. Ezzel hagyjuk pihenni egy fél órát. Ennyi idő alatt valószínűleg keletkezik egy kis hab a tetején. Keverjük el, és öntsük az erjesztőedénybe.

Az alkoholos erjedéshez oxigéntől mentes környezet az ideális, ezért az erjesztést zártan kell lefolytatni. Ugyanakkor azt tudni kell, hogy alkoholos erjedés folyamán jelentős mennyiségű széndioxid gáz keletkezik, amelynek biztosítani kell a lehetőséget az erjesztő edényből való távozásra. Erre hivatott a borászati kotyogó, ami kiengedi a képződött széndioxid gázt az edényből, de nem engedi be a levegőt. Tehát, az erjesztő edényt zárjuk le borászati kotyogóval, vagy valamilyen azt helyettesítő házi eszközzel, és hagyjuk így kiforrni. Én - mióta vannak nagy üvegballonjaim - erre a célra egy gumicsövet és egy egyszerű lufit használok. A lufi hasát kivágom, majd a gumicsövet a lufi szájába dugom, és erősen megkötöm valamilyen kötöző zsinórral. A kivágott hasát az üvegballon nyakára húzom, majd a gumicső másik végét egy vízzel töltött befőttes üvegbe dugom, és ezzel kész is a házi kotyogóm. :)



Az erjedés nagyjából két-négy hétig tart. Az elején nagyon erős habzás látható, ez az úgynevezett zajos erjedés. majd ez csillapszik, és szépen lassan forr tovább. A folyamat akkor ért véget, ha már nem, vagy éppen csak nagyon lassan bugyog ki a gáz a gumicsőből. Eddigre valószínűleg jelentős üledékréteg (seprő) keletkezett az erjesztőedény alján. Vegyük le az edényről a kotyogót. Érezni fogjuk, hogy már bor illata van. Erős, kellemes bor illata. :) Fogjunk egy gumicsövet, és fejtsük le a bort a seprőről. A gumicső egyik végét dugjuk úgy a borba, hogy annak vége az üledékréteg felett legyen legalább másfél centivel, majd a másik végét szívjuk meg, és lógassuk egy másik edénybe (pl.: vödör). Az edény amiből fejteni akarjuk, legyen az asztalon, amibe fejteni akarjuk, az pedig a földön. Szép lassan átcsorog a bor. Kóstoljuk meg, majd ha nem elég édes, keverjük hozzá a maradék egy kilogrammcukrot. Nekünk kellett a plusz cukor, de ez nem kötelező.



Ha jónak érezzük az ízét, akkor keverjük hozzá a borként is. Ezt a folyamatot mi 2018.08.08-án végeztük el, mert a rendkívül meleg időjárás miatt hamar kiforrt. Az edényt takarjuk le egy darab textil anyaggal, amin keresztül tud szellőzni, de nem jut bele se por, se rovar, se más. A borkén azért kell, mert leállítja a forrást, és hosszú távon eltarthatóvá teszi a bort. Hagyjuk így legalább egy hónapig. Ez idő alatt ne piszkáljuk, ne kevergessük. hagyjuk szép lassan leülepedni. Ha letisztult, a már ismertetett módon fejtsük le újra, majd palackozzuk. Innentől fogyasztható, de ha hagyjuk legalább három-négy hónapot pihenni, akkor összeérnek benne az ízek és aromák. Akkor lesz az igazán finom! :) Nekünk ebből a mennyiségből 13 liter bor lett a végére.



Mindenkinek kellemes bodzabogyóbor készítést kívánok! :)
Google+