Ezt fald fel!

Éppen az idei adag vegyes „dobálós” savanyúságunkat tettük el, és kimaradt belőle egy kevéske finom, ropogós, édes kápia paprika, és pár darab szintén finom, édes, ropogós pritamin paprika. Úgy döntöttünk, ezt a pár darabot eltesszük külön ecetes lében télire, hiszen szeretjük az ecetes paprikákat... Hozzávalók az ecetes kápia paprikához (2db 750ml-es üveghez): - 5-6 db kápia, pritamin vagy bármilyen édes paprika - koriander mag - mustármag - babérlevél - szemes színes bors A felöntőléhez: - 1.5 liter csapvíz - 1 dl 20%-os ecet - 3 evőkanál kristálycukor - 2 evőkanál konyhasó - késhegynyi borkén Ecetes kápia paprika elkészítése: Mi most ezt borkénnel tartósítva tettük el, mert a paprikának nem tesz jót a forró felöntőlé és a dunsztolás, mert megpuhul, és íze is főtté válik. Mi ropogósan szeretjük, mintha friss lenne. Ezért a házi borkészítésnél már megismert borként hívtuk segítségül, hogy télire is el tudjuk tenni befőzés nélkül... Kezdjük azzal, hogy...

Aki az elmúlt napokban olvasott minket, az már találkozhatott a Sárréti Chilifarm nevével (őszintén reméljük, hogy nem nálunk először) . Ha mégsem tudná valaki, miről, vagy inkább kikről van szó, elmondjuk, hogy egy magyar családi vállalkozásról, akik nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, minthogy az őshazájában megszokott erejű és minőségű chili paprikákat termesszenek itthon, magyar földben, európai éghajlaton. Ezt nem kevés sikerrel, kitartással és persze kedvvel végzik, mert jelenleg is nagyjából tizennyolcezer tövet gondoznak négy kertben. Az életük, a szerelmük a chili. Nem is lehet ezt másképp (jól) csinálni. És hogy miért e dicshimnusz? Azért, mert megkóstoltuk a chilijüket. Postán kaptunk egy adag chili paprikát (vegyesen több félét is) , és a több napos postai átfutás ellenére is gyönyörű, egészséges, ízes, aromás chili paprikák érkeztek meg hozzánk, amit már másnap fel is dolgoztunk. Készült belőle chilikrém , töltött jalapeno , fűszeres chilikrém, és a jelen poszt alanyát...

A feleségemmel mind a ketten imádjuk a házi csemege uborka savanyúságot, és bár minden ahhoz való tudással fel vagyunk vértezve (hű de nagyképű voltam most) , ami ahhoz kell, hogy elkészítsük, mégsem készítettünk eddig egyetlen üveggel sem. Hogy miért? Mert a fővárosban élünk, nincs saját kertünk, a piacokon pedig 4-7 centis uborkákat beszerezni szinte lehetetlen, mert a termelő egyszerűen nem szedi le, amíg ilyen pici, csak ha nagyüzemi leadásra szánják. A piacon inkább a kovászolni való nagyobbacska méret a jellemző, de az meg már túl "öreg" csemege uborka savanyúságnak. Ezért ezt kénytelenek voltunk eddig mindig készen venni. Idén azonban szerencsénk volt, mert az anyósomék hoztak nekünk majdnem 22 kiló 4-7 centis csemege uborkát, ami ugyan kovászolni egyáltalán nem jó, de ahhoz, hogy házi csemege uborka savanyúságot készítsünk belőle a téli hónapokra, kiváló. Ezért elhatároztuk, hogy 2 kg kivételével  (ezeket frissen történő elfogyasztásra szántuk)  az egészből h...

Nagyon szeretem a fokhagymát minden formájában. A minap a házi fokhagymakrém receptjét osztottam meg a kedves olvasókkal, ma egy másik finomság következik, az ecetes fokhagyma, azaz a savanyú fokhagyma. Ez is a kedvenceim közé tartozik, de sajnos a boltokban egyrészt nagyon drága (150-180 g / üveg = közel 600 Ft) , másrészt azoknak az ízesítése sem olyan, mint ahogy én szeretem. nekem a savanyú fokhagymához kötelező fűszer a kapor, a boltiakban pedig az vagy nincs, vagy nagyon kevés van csak benne. Ezért úgy döntöttem, magamnak teszek el ebből az isteni finomságból, mégpedig tartósítószer nélkül... A mi változatunkhoz fél kiló fokhagyma kell, ami mostani áron 700 Ft körül van. Ha ehhez számolom a fűszereket, meg minden egyebet, akkor is bőven 1000 forint alatt van, és ezért mindjárt 50 dkg ecetes fokhagymánk lesz - nem mellesleg tartósítószertől és egyéb mesterséges adalékanyagoktól mentes - és nem 150-180 g. Szerintem mindenképpen megéri magunk készíteni ezt is. Vértisztító...

A savanyú retek, vagy más néven az ecetes hónapos retek annyiszor jött velem szembe az elmúlt években az interneten, hogy gondoltam, én is kipróbálom. A recepteknek se szeri, se száma, mindenféle-fajta kering az interneten. Van édes savanyú retek, van csípős savanyú retek, van mézes savanyú retek, és van egyszerű savanyú retek. Gondoltam - mivel új dologról van szó -, hogy elsőként egy alaprecepttel kísérletezem, és ha az bejön, akkor majd lesz többféle fajta nálam is. Szóval, akkor jöjjön az ecetes hónapos retek, vagy más néven a savanyú retek receptje... Nem bántuk meg, hogy kipróbáltuk, mert egy igazán nagyon finom savanyúság lett belőle. Mindenkinek csak ajánlani tudom a kipróbálását, mert tényleg nagyon finom. Az pedig már csak hab a tortán, hogy igazán költséghatékonyan lehet vele egy nagyon jó kis savanyúságot varázsolni az asztalra, ami egyaránt kívánatos a szemnek, és a szájnak is. A tapasztalatok, és a kellemes íz arra sarkallt, hogy kipróbáljuk majd több változatát is...

A húsos som ról már sokat hallottam, és nyersen már természetesen gyerekkorom óta ismerem. Azonban konyhai felhasználásával még nem próbálkoztam eleddig, de ugye egyszer mindent ki kell próbálni. Az interneten olvastam, hogy az éretlen/félig érett bogyóit el lehet tenni ecetes lében sóval, köménymaggal, és hogy ez már az ókor óta szokás. Érdekes, én még sosem hallottam erről. :-) No mindegy is, gondoltam, ha majd jön az érési ideje, akkor kipróbáljuk... Ez a napokban megtörtént. Érik a húsos som , így elkezdtem a félérett bogyókból egy fél kilónyit betakarítani, mondván kísérletnek ennyi is elég lesz. Hazavittem, és nekiálltam. Amikor elkészültek, és betettem őket a kamra polcra, már nagyon ínycsiklandóan néztek ki, de gondoltam, azért a kóstolással várok pár napot, hogy az ecetes-köménymagos lében összeérjenek az ízek. Nem bírtam sokáig, három nap elteltével felbontottam egy üveggel, és az aznapi sonkás szendvicsemhez ez volt a savanyúság. Az íze elsőre nagyon karcos volt, túl...

Emlékszem még, hogy fiatalabb koromban szinte még minden boltban lehetett kapni az ecetes bébikukoricát, ami az egyik kedvenc savanyúságom volt. Akkoriban rengeteget ettem belőle. Aztán ahogy teltek múltak az évek, valahogy kiesett az étrendemből, mígnem nemrégiben az eszembe jutott, és elkezdtem keresni a boltok polcain. Erősen meglepődtem, amikor rá kellett jönnöm, hogy mára már szinte teljesen eltűnt a boltok polcairól, mert nagyon kevés helyen lehet megtalálni. Ahol pedig van, ott igen csak borsos az ára, már-már az aranyéval vetekszik. Pedig egy roppant egyszerű dologról van szó, amit az ember maga is el tudna készíteni, ha hozzá tudna jutni az alapanyaghoz, a bébikukoricához. Ez azonban szinte teljesen lehetetlen (legalábbis városiak számára) , hiszen nyersen sehol sem árulják. Azonban ha van olyan szerencsénk, hogy vidéken lakunk, vagy van olyan ismerősünk aki ott lakik, mindjárt elérhetőbbé válik a bébikukorica. Ez ugyanis nem egy különleges kukoricafajta, nem egy erre a ...

Szeretjük a vegyes savanyúságot, vagy ahogy mondani szokták, a dobálós savanyúságot, méghozzá nagyon. De előre leszögezem, hogy ez nem a klasszikus értelembe vett "dobálós" savanyúság lesz, ezért is a címben az idézőjel. Azt a fajta savanyúságot ugyanis egy teljes szezon alatt készítik el. Már nyár elején elkezdik bele dobálni a hozzávalókat, és egész szezon alatt töltik az éppen aktuális zöldségfélékkel (uborka, sárgarépa, karfiol, káposzta, zöld paradicsom, kicsi zöld dinnye, paprika, stb.) . Ez a savanyúság viszont kicsit másabb lesz, mert bár mindenfélét dobálunk bele, de eltevése mégis más egy kicsit, hiszen minden, ami éppen elérhető, egyszerre kerül bele, majd lezárjuk, és kamrába tesszük. Tavaly sajnos ezt a fajta savanyúságot nem volt lehetőségünk eltenni, pedig nagyon szeretjük mindketten a feleségemmel. Idén kárpótoltuk magunkat ezért... Az a jó ebben a savanyúságban, hogy ahányszor elkészítjük, annyiszor mindig más les egy kicsit, hiszen a hozzávalók százalé...

Az elmúlt napokban több medvehagymás recept et is közzétettünk. Ami közös volt bennük az az, hogy a medvehagymák nak csak a levelét használtuk fel hozzájuk, a szárukat azonban nem. Azokat gondosan összegyűjtöttük, és mostanra lett annyi, hogy érdemben is foglalkozzunk vele. Hogy honnan jött a medvehagyma szár kovászolásának ötlete? Pofon egyszerű a válasz: az egyik kedvencem a kovászos uborka , de jó sok fokhagymával. Annyira isteni íze van a  kovászos uborka  levében érlelt fokhagymának, hogy egyszerűen imádom. A medvehagyma szárának pedig erőteljes fokhagyma íze van, így gondoltam, teszek vele egy próbát. :-) Elárulom, hogy nem bántam meg, mert egy igazán különleges csemege lett belőle, csak az a kár, hogy kevés... Hozzávalók a kovászolt medvehagyma szárhoz: - 1 csokor medvehagyma szára - 1 csokor friss kapor (ha nincs, jó a szárított is) - 1 liter csapvíz - 1 evőkanál konyhasó - 1 zsemle, vagy kisebb szelet kenyér Kovászolt medvehagyma szár elkészítése: ...

Pár napja tettük közzé házi készítésű savanyú káposztánkról szóló cikkünket. Abban írtuk, hogy a hordóba került egy darab nyári alma is. Amikor káposzta készen lett, és nekiálltunk feldolgozni (zacskókba, üvegekbe tölteni), előkerült az alma is. Felvágtuk, megkóstoltuk, és arra kellett rájönnünk, hogy bizony a káposztával savanyított alma nagyon finom... Aztán amikor a zacskókba, üvegekbe való töltögetéssel végeztünk, és megmaradt több, mint négy liter káposztalé, akkor jött az ötlet - mivel ez a lé még erjedésben volt -, hogy vágok fel almát, és teszek el káposztalében. Így is történt. Fogtam néhány almát, megmostam, kicsumáztam, majd gerezdekre vágtam. Belepakoltam egy üvegbe, majd felöntöttem a savanyú káposztáról megmaradt lével, és szoba hőmérsékletű helyiségbe raktam. Ez nagyjából egy hete (2013.10.23) történt. Ma megkóstoltam az almát, és mondhatom, remek lett. Csak ajánlani tudom mindenkinek, akinek van felesleges káposztaleve. Miután elkészült, kiszedtem belőle az öss...

Ahogy előzetes cikkünkben is írtuk: a savanyú káposzta az a savanyúság, amelyből minden télen rengeteget fogyasztunk a feleségemmel. Mindketten nagyon szeretjük nyersen is meg főzve is. Nem feltétlenül azért, mert egészséges, mert jóval előbb szerettük, mint hogy tudtuk volna róla, mennyire egészséges. A bolti változat viszont egyre drágább, már-már kezdi elérni a rendszeres fogyasztáshoz a megfizethetetlen szintet, miközben a fejes káposzta kilónkénti ára a szezon dömpingjében a savanyú káposzta töredéke. A boltban kapható zacskós savanyú káposzták nem igaziak. Gyorsított eljárással savanyítják őket, amely nem tejsavas erjedéssel történik, hanem ecet, vagy citromsav és édesítőszerek hozzáadásával, amit utólag tartósítószerekkel kezelnek, hogy hosszú ideig legyenek eltarthatóak, ritka ez alól a kivétel. Ahhoz pedig hogy mindeközben a káposzta roppanós maradjon, borként használnak. Ennek köszönhetően a bolti káposztákban nem sok élő dolog van, valamint C-...

Kovászolt cukkini, vagy kovászos cukkini... akárhogy is mondjuk, mindenképpen nagyon finom. A napokban gondolkodtam rajta, hogy készíteni kéne belőle egy adagot, mert sokkal jobb árban láttam, mint a kovászolni való uborkát. Ráadásul nagyon szép is volt, így egy tisztességes adagot vettem belőle. Abból készült akkor a cukkini fasírt is. Szóval egy szónak is száz a vége, megvettem a hozzávalókat és leporoltam az ötliteres üveget. Két és fél napig hagytam kovászolódni a huszonöt fokos szobában... Hozzávalók egy 5 literes üveg kovászos cukkinihez: - 2 kg salátának való apró cukkini - 3 csokor friss kapor - 1,5 fej fokhagyma - 2 zsemle - csapvíz - konyhasó Kovászolt cukkini elkészítése: A műveletet kezdjük azzal, hogy mossuk el az üveget, amiben kovászolni fogunk. A kaprokat öblítsük le hideg vízzel, a fokhagymákat pedig pucoljuk meg. A cukkiniket folyó víz alatt - ha lehet körömkefével - sikáljunk le, hogy semmilyen szennyeződés ne maradjon rajtuk, ugyanis n...

Tegnap a piacon láttam meg azokat a gyönyörű kovászolni való uborkákat. Kicsit nagyok voltak, de nem zavart, mert nem kovászos uborkát készültem elrakni (azon idén már többszörösen túl vagyok) , hanem savanyúságot. Voltaképpen csemege uborkát akartam eltenni, de hát olyan apró uborkát, ami annak megfelelne, és szép is lenne, meg friss lenne, nem találtam sehol. Gondoltam, akkor majd nagyobb uborkákból rakom el felkarikázva. Ezt is tettem. Vettünk három kiló uborkát. Szép nagyok voltak, az átmérőjük nagyjából négy-öt centi volt. Viszont szépek, frissek, kemények voltak, és ami nem elhanyagolható, olcsó is volt a többi csúfságos uborkához viszonyítva. Egy éjszakát pihentek a harminc fokos konyhában, de ettől sem puhultak meg. :-) ma nekiálltam, hogy elkészítsem a savanyú uborkát a csemege uborka helyett. :-) Hozzávalók a savanyú uborkához: - 3 kg kovászolni való uborka - 3,5 l víz - 3 dl 20%-os ételecet - 7 evőkanál kristálycukor - 4,5 evőkanál konyhasó - 2 teáskanál mo...