Ezt fald fel!

A zölddió-befőtt (zöld dió befőtt) valamikor még dédanyáink korában egy mindennapos csemege volt, amely éppúgy része volt az télire készülődésnek, mint az eperlekvár, az őszibarackbefőtt, vagy éppen a hordós káposzta a vegyes dobálós savanyúsággal együtt. És hogy miért? Mert egyrészt minden ház udvarán, vagy éppen a porta előtt volt legalább egy szép termetes diófa, amelyről ilyenkor június elején-közepén szüreteltek egy kevéske zöld diót, hogy abból zölddió-befőttet, zölddió-pálinkát, vagy éppen zölddió-likőrt készítsenek. A zöld dió ugyanis egy igazi csoda egészségünkre gyakorolt hatása okán. Hogy ebből mennyi marad meg benne a befőzési eljárás során, azt én nem tudom, csak azt, hogy egy roppan finom és ízletes csemege a zölddió-befőtt, amely sok éves feledésbe merülés után ismét reneszánszát éli. Mi is bemutatjuk a magunk receptjét, mert hát valljuk be: a boltokban igen csak drága, ha egyáltalán kapható (280-300 gramm/üveg = közel 1800 forint) ... Zöld dió, a ...

Még tavaly találtam rá véletlenül egy piros húsú, közepes nagyságú gyümölcsöket termő almafára a Gellért-hegyen. Már akkor sejtettem, hogy ez egy díszalma hibrid, ami később több irányból is megerősítést nyert. Sőt, találtam egy kertészetet ( DMKert Kft. ), ahol nevet is adtak neki, mert hogy magyar neve nem volt. Ez az alma a Simontornyai véralma, a piros húsú díszalma hibrid , amelyből tavaly elkészítettük életünk első házi almaborát, amelyet az  almabor zamatos piros díszalma hibridből  címen tettünk közzé. Azóta még két másik fát is találtam, így idén az 5 liter helyett 10 liter bort készítettünk belőle. Ezen felül az az ötletem támadt, hogy milyen lenne vajon befőttnek egy kis fahéjjal, szegfűszeggel. Az ötlettel addig-addig játszadoztam, míg végül a gondolatok tettekké értek... ...mint a képen is látható, vizuálisan egy igazi élmény. Az ízét még nem tudjuk, milyen, de az illata főzés közben igazán ínycsiklandó volt. Amint felbontjuk, és megízleljük, mindenképpen fr...

Korábban már írtunk a húsos som ról, amely idén most látogat el másodszor a konyhánkba. Első alkalommal a még éretlen/félig érett bogyókból készítettünk egy különleges ecetes savanyúságot, amelynek receptjét Húsos som ecetes-köménymagos lében  címmel tettük közzé. Most pedig, hogy már a bogyók teljesen beértek, eljött az ideje a befőzésnek is. Így - mint a címből már talán sejthető is volt - most befőttet fogunk készíteni ebből a méltán neves vadgyümölcsből... Hozzávalók a sombefőtthöz, somkompóthoz: - 1 kg érett húsos som - 40-60 dkg kristálycukor - 1 liter csapvíz - 1-2 gramm citromsav vagy borkősav (opcionális) Sombefőtt, somkompót elkészítése: A somot szabadítsuk meg a szár darabkáktól, vízsugár alatt mossuk át, majd tegyük szűrőtálba, és hagyjuk jól lecsepegni. Kimagozni nem kell, mert a nagyon érett som összetörne, mire sikerrel járnánk (nekem már olyan érettek is voltak benne, amelyekből kiserkent a vörös lé, ahogy kihúztam belőle a szárat.). Ha megvagyunk ...

Az én drága feleségem egyik kedvenc gyümölcse az őszibarack, abból is a jó csurgós, édes, sárga húsú fajta. No nem tagadom, én is képes vagyok megenni belőle jó néhány darabot a mosogató felett állva, miközben ujjaim közül csepeg a baracklé. :-) Minden évben nagyon várjuk a szezonját, és amikor vége, akkor szomorúak vagyunk, hogy most megint várhatunk egy évet. Telente néha veszünk egy-két üveg őszibarackbefőttet, de sajnos ahogy az lenni szokott, ezek sem sem éppen a minőségről híresek. Az igen nagy valószínűséggel külföldről származó barackok - mint ez a konzerviparban lenni szokott - minőségi kategóriában valahol a béka hátsófertályának szintje alatt mozognak, a felöntőlé pedig annyira agyon van cukrozva, mintha legalábbis ezzel próbálnák a barack minőségi hiányosságait elfedni/kompenzálni. Arról már nem is beszélek inkább, hogy mennyi adalékanyag, tartósítószer van bennük... Ezért inkább ha lehetséges, ezt a finomságot is magunk készítjük el, és az alábbi recept egyszerűségév...

Most biztosan sokan megcsóválják majd a fejüket, de az az igazság, hogy mi az én drága feleségemmel nem szeretjük a szilvát. Vagyis, hogy pontosak legyünk, szeretjük, de csak nyersen, vagy szilvás gombóc formájában. De nem szeretjük befőttnek, és végképp nem szeretjük lekvárnak. Ezért mi ezekből nem is nagyon készítünk. Azonban, mint említettem az előbb, a szilvás gombócot bizony szeretjük. nem is kicsit, ezért aztán csak eltettünk néhány üveg szilvabefőttet az idén, hogy biztosítsuk majd a tölteléket a téli gombócokhoz... Azonban ha tehetjük, a szilvát vagy mi magunk szedjük, vagy vegyük egyenesen termelőktől, vagy akárhonnan, csak ne a multiktól, mert azoknál vagy rohadtat kapunk, vagy olyat, amelyik még teljesen éretlen. A befőtthöz pedig ezek egyike sem jó. Ahhoz szép érett, egészséges szilvák kellenek, hiszen a végeredmény minőségét erősen befolyásolja az alapanyag minősége. Hozzávalók a szilvabefőtthöz: - 2 kg szilva - 40 dkg kristálycukor - 1 liter csapvíz - fahéj (o...

Tavaly találtam egy körtefát, amire elsőre azt hittem, hogy vadkörte, aztán kiderült, hogy az nem lehet, hiszen az júliusban még nem érik. Kicsit utána nézve kiderült, hogy ezeket az apró, sárga, néhol pirosas foltos körtéket úgy hívják, hogy rozzsal érő körte, vagy rozsérő körte, vagy nem utolsó sorban árpával érő körte . Akkor egy kicsivel több, mint két kilónyit sikerült belőle szedni, és gondoltam, kipróbálom belőle a körtebefőttet , mert méreténél fogva elég csak félbe vágni, és már mehet is az üvegbe. Sajnos csak két üveggel lett. Azért sajnos, mert utólag kiderült, hogy nagyon, de nagyon finom körtebefőtt lett belőle. El is döntöttem még a télen, hogy idén is szedni fogok. Amikor azonban ezen a nyáron meglátogattam a fát, szomorúan konstatáltam, hogy bár idén nagyobbacskák a körték, de sokkal kevesebb van belőle. Szerencsére azonban még tavasszal találtam egy ugyanolyan fát a kerület egy másik részén. Ez a fa sokkal nagyobb, és ezen is szép nagy körték voltak, így nem is...

A vérszilva nem más, mint a cseresznyeszilva egy nemesített változata. Első sorban díszfának, vagy díszcserjének nemesítették ki, és létezik termő, és nem termő változata is. Levelei szép pirosak, vagy bordó színűek. Lehetnek fényes levelűek és matt színűek is attól függően, hogy milyen alfajba tartoznak. Egyetlen dolog közös bennük, hogy a gyümölcsük - már ha van - ehető. Nem csak, hogy ehető, de még finom is. Méretében a termés valamivel nagyobb, mint a vad testvéréé, és saját tapasztalatom szerint ízesebb, lédúsabb is. Egyszerre édes, és savanyú. A savanyú részei a héja, és a mag körüli rész, de a többi az tényleg nagyon finom édes. Nem az a szánkat összetapasztóan édes, de édes. Évek óta nézegetek a környéken pár fát, és csak úgy magában néha le is szakítok róla egy-két szemet, de most eldöntöttem, hogy idén ennél tovább megyek, és befőzök belőle. Még pedig befőttet... A cseresznyeszilva vagy mirabolán (Prunus cerasifera) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, a rózsafélék (Ros...

Már nagyon készültünk az én drága feleségemmel a meggybefőzésre, de valahogy itt, Budapesten a piacokon a meggy ára nem volt éppen barátinak nevezhető. Aztán egyik nap arra lettem figyelmes, hogy a munkahelyemtől nem messze egy sörsátor alatt zöldségeket és gyümölcsöket árulnak. Amikor jobban szétnéztem, akkor vettem észre, hogy gyönyörű, nagy szemű meggyet árul kilónként 350 forintért, de sikerült úgy megállapodnunk, hogy ha egyszerre megveszek 10 kg-ot, akkor 300 Ft/kg áron megkapom. Hát így is tettem, megvettem egy egész rekesszel (10 kg) . Annyira finom meggy volt, hogy azt elképzelni sem lehet. Siettem is haza vele, mert az én drága feleségem akkor már az előkészületeket végezte: elpakolt a konyhapultról, kimosta az üvegeket és a tetőket, tisztába tette, és megetette a kilenc hónapos gyermekünket, stb. Így lett, hogy idén tizenöt üveg meggybefőttet sikerült eltennünk, ami nekünk hármunknak bőven elég lesz a télre. Ezzel amúgy nagyon nagy szerencsénk volt, mert egy igen kedve...

A parasztbarack egy őszibarack fajta, méghozzá a nem túl agyonnemesített fajtából. Kiváló alapanyaga az őszibarackbefőttnek, vagy ahogy jelen posztunk címe is mutatja, a parasztbarack ból készült befőttnek. Már több, mint egy hónapja felfedeztem az egyik budapesti társasház tágas belső udvarában a két gyönyörű parasztbarackfát. Tele volt akkor még éretlen őszibarackokkal, de tudtam jól, ha beérnek, szedni fogok belőle. Ez tegnap meg is történt. Nagyjából három kilónyit szedtünk. Egy részéből a jelen posztunk alanyát képező parasztbarackbefőtt lett. Aki nem ismerné a parasztbarack ot, annak néhány szó erről a félvad gyümölcsről:  Érési ideje: augusztus második fele (most). Gyümölcse: közép-nagy, szinte szabályos gömb alakú. Színe fehéres sárga, a napos oldalán pirossal mosott. Húsa zöldes fehér, rostos, de bő levű, a magja körül élénk piros, teljesen magvaváló. Íze kellemesen édes-savas, jellegzetes zamattal. Származása: magyar eredetű természetes hibrid. Termőképessége...

A minap édesanyámnál jártunk, és a nemrég befőzött gyümölcsökről beszéltünk, amikor egyszer csak nekem szegezte a kérdést, hogy tudom-e, hogy a szomszéd utcában éppen most érik a vadkörte? Persze, hogy fogalmam sem volt róla. pedig nagyjából harminc éve járok arrafelé elég rendszeresen, de fogalmam sem volt róla, hogy ott van egy vadkörtefa. Rögtön felcsillant a szemem, mert bizony jó ideje van már annak, hogy utoljára vadkörtét, vagy más néven vackort ettem. Pedig milyen finom is az... Rögtön fogtuk magunkat, és lementünk, hogy megnézzük. És valóban ott volt a fa, roskadt a sok gyümölcstől. Az emberek jöttek-mentek arra, de senkit sem izgatott az ingyen gyümölcs. Én meg fogtam magam, felmásztam a fára, és elkezdtem megszedni egy zacskót, mikor a fejem fölött az egyik ablakon kihajolt egy idős néni, és meglepődötten vette észre, hogy valaki szedi a gyümölcsöt. Elmondta nekem, hogy ő már jó pár tíz éve itt lakik a körtefa felett, de legalább hét-nyolc éve nem látott senkit sem, a...