Ezt fald fel!

Még tavaly találtam rá véletlenül egy piros húsú, közepes nagyságú gyümölcsöket termő almafára a Gellért-hegyen. Már akkor sejtettem, hogy ez egy díszalma hibrid, ami később több irányból is megerősítést nyert. Sőt, találtam egy kertészetet ( DMKert Kft. ), ahol nevet is adtak neki, mert hogy magyar neve nem volt. Ez az alma a Simontornyai véralma, a piros húsú díszalma hibrid , amelyből tavaly elkészítettük életünk első házi almaborát, amelyet az  almabor zamatos piros díszalma hibridből  címen tettünk közzé. Azóta még két másik fát is találtam, így idén az 5 liter helyett 10 liter bort készítettünk belőle. Ezen felül az az ötletem támadt, hogy milyen lenne vajon befőttnek egy kis fahéjjal, szegfűszeggel. Az ötlettel addig-addig játszadoztam, míg végül a gondolatok tettekké értek... ...mint a képen is látható, vizuálisan egy igazi élmény. Az ízét még nem tudjuk, milyen, de az illata főzés közben igazán ínycsiklandó volt. Amint felbontjuk, és megízleljük, mindenképpen fr...

Korábban már írtunk a húsos som ról, amely idén most látogat el másodszor a konyhánkba. Első alkalommal a még éretlen/félig érett bogyókból készítettünk egy különleges ecetes savanyúságot, amelynek receptjét Húsos som ecetes-köménymagos lében  címmel tettük közzé. Most pedig, hogy már a bogyók teljesen beértek, eljött az ideje a befőzésnek is. Így - mint a címből már talán sejthető is volt - most befőttet fogunk készíteni ebből a méltán neves vadgyümölcsből... Hozzávalók a sombefőtthöz, somkompóthoz: - 1 kg érett húsos som - 40-60 dkg kristálycukor - 1 liter csapvíz - 1-2 gramm citromsav vagy borkősav (opcionális) Sombefőtt, somkompót elkészítése: A somot szabadítsuk meg a szár darabkáktól, vízsugár alatt mossuk át, majd tegyük szűrőtálba, és hagyjuk jól lecsepegni. Kimagozni nem kell, mert a nagyon érett som összetörne, mire sikerrel járnánk (nekem már olyan érettek is voltak benne, amelyekből kiserkent a vörös lé, ahogy kihúztam belőle a szárat.). Ha megvagyunk ...

Csak gyűjtési engedéllyel, és csak az erdőtörvényben meghatározott mennyiségben lehet az erdészeti igazgatóságok területén gombát, vadgyümölcsöt, vagy gyógynövényt gyűjteni. Az egyéni szükségleteket meg nem haladó mennyiséget a jogszabály két kilogrammban állapítja meg személyenként. Ennél nagyobb mennyiség gyűjtéséhez már az erdőgazdálkodó engedélye szükséges, magánerdőkben mennyiségtől függetlenül, már két kilogramm alatt is szükséges az engedély, ami ugyebár egyértelmű, hiszen magántulajdonról van szó. Gyűjtést csak az végezhet, aki a területileg illetékes erdészeti igazgatóság által kiadott gyűjtési engedéllyel rendelkezik, az engedélyt az illetékes kerületvezető erdésztől lehet beszerezni, amely egy hétre szól, a kiváltása pedig 500 forintba kerül. kép forrása: www.young-germany.de A szabályokra éppen azért figyelmeztetett a napokban a miskolci székhelyű Északerdő Zrt. , mert az esős időjárásnak köszönhetően jócskán van gomba a Bükkben és a Zemplénben, ugyanakkor Borsod-...

A húsos som ról már sokat hallottam, és nyersen már természetesen gyerekkorom óta ismerem. Azonban konyhai felhasználásával még nem próbálkoztam eleddig, de ugye egyszer mindent ki kell próbálni. Az interneten olvastam, hogy az éretlen/félig érett bogyóit el lehet tenni ecetes lében sóval, köménymaggal, és hogy ez már az ókor óta szokás. Érdekes, én még sosem hallottam erről. :-) No mindegy is, gondoltam, ha majd jön az érési ideje, akkor kipróbáljuk... Ez a napokban megtörtént. Érik a húsos som , így elkezdtem a félérett bogyókból egy fél kilónyit betakarítani, mondván kísérletnek ennyi is elég lesz. Hazavittem, és nekiálltam. Amikor elkészültek, és betettem őket a kamra polcra, már nagyon ínycsiklandóan néztek ki, de gondoltam, azért a kóstolással várok pár napot, hogy az ecetes-köménymagos lében összeérjenek az ízek. Nem bírtam sokáig, három nap elteltével felbontottam egy üveggel, és az aznapi sonkás szendvicsemhez ez volt a savanyúság. Az íze elsőre nagyon karcos volt, túl...

A húsos som (Cornus mas) , a somfélék (Cornaceae) családjába tartozó, egész Európában, így a Kárpát-medencében is elterjedt, 3–7 méter magasra növő cserje. Még a lombosodást megelőzően nyíló sárga virágai nem csak a tavasz első hírnökei, hanem dísze is a kertnek. Augusztus-szeptember környékén érő gyümölcsei 1,5 – 3 centiméter nagyságúak lehetnek, hosszúkás szilvára emlékeztető, általában élénkpiros, savanykás, pikáns ízű. A gyümölcshúsán belül csontmagot találunk. Elnevezései: Németül Kornelkirsche vagy Dirndl a neve, melynek első része a latin cornus („szarv”, „szaru”) szóból ered, mert annyira kemény a fája. A második rész a gyümölcs küllemére utal, mert messziről a cseresznyére emlékeztet, bár eléggé ovális. Egyébként nevezik Hartriegel néven is. A francia neve is latin eredetű: a cornouiller male névvel jelölik. A termés angol elnevezése a némethez hasonló: Cornelian cherry. A növény legelterjedtebb neve azonban többnyire egyszerűen csak cornel. Termőhelyei: A húsos som...

Tavaly találtam egy körtefát, amire elsőre azt hittem, hogy vadkörte, aztán kiderült, hogy az nem lehet, hiszen az júliusban még nem érik. Kicsit utána nézve kiderült, hogy ezeket az apró, sárga, néhol pirosas foltos körtéket úgy hívják, hogy rozzsal érő körte, vagy rozsérő körte, vagy nem utolsó sorban árpával érő körte . Akkor egy kicsivel több, mint két kilónyit sikerült belőle szedni, és gondoltam, kipróbálom belőle a körtebefőttet , mert méreténél fogva elég csak félbe vágni, és már mehet is az üvegbe. Sajnos csak két üveggel lett. Azért sajnos, mert utólag kiderült, hogy nagyon, de nagyon finom körtebefőtt lett belőle. El is döntöttem még a télen, hogy idén is szedni fogok. Amikor azonban ezen a nyáron meglátogattam a fát, szomorúan konstatáltam, hogy bár idén nagyobbacskák a körték, de sokkal kevesebb van belőle. Szerencsére azonban még tavasszal találtam egy ugyanolyan fát a kerület egy másik részén. Ez a fa sokkal nagyobb, és ezen is szép nagy körték voltak, így nem is...

A vérszilva nem más, mint a cseresznyeszilva egy nemesített változata. Első sorban díszfának, vagy díszcserjének nemesítették ki, és létezik termő, és nem termő változata is. Levelei szép pirosak, vagy bordó színűek. Lehetnek fényes levelűek és matt színűek is attól függően, hogy milyen alfajba tartoznak. Egyetlen dolog közös bennük, hogy a gyümölcsük - már ha van - ehető. Nem csak, hogy ehető, de még finom is. Méretében a termés valamivel nagyobb, mint a vad testvéréé, és saját tapasztalatom szerint ízesebb, lédúsabb is. Egyszerre édes, és savanyú. A savanyú részei a héja, és a mag körüli rész, de a többi az tényleg nagyon finom édes. Nem az a szánkat összetapasztóan édes, de édes. Évek óta nézegetek a környéken pár fát, és csak úgy magában néha le is szakítok róla egy-két szemet, de most eldöntöttem, hogy idén ennél tovább megyek, és befőzök belőle. Még pedig befőttet... A cseresznyeszilva vagy mirabolán (Prunus cerasifera) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, a rózsafélék (Ros...

Még tavasz vége felé találtam rá véletlenül egy igen különleges fára, ami első ránézésre - főképp kérge, levelei alapján - cseresznyefának tűnt, de valahogy az akkor még zöld bogyói sokkal apróbbak voltak. Elhatároztam, hogy figyelemmel fogom kísérni a fa sorsát, és meglátom majd, hogy miféle termése lesz, ha beérik. Ez június közepére meg is történt. Bogyó alig voltak nagyobbak fél centiméternél, teljesen beérve igen feketék voltak. A gyümölcsöt megkóstolva ízvilága igen érdekesnek tűnt, mert egyszerre volt édes, savanyú és keserű. A fát több szögből is lefotózva megmutattam kertészeknek, valamint több növényhatározós facebook csoportban is kértem segítséget. Ennek egyhangú eredménye az lett, hogy maga a fa - jellegzetességei alapján - leginkább vadcseresznyére , népiesebb nevén madárcseresznyére hasonlít, a gyümölcs viszont méretében, ízében, illatában, és abban, hogy leve erősen festő a sajmeggyre , vagy más néven a törökmeggyre hajaz. Ebből lett, hogy nagy valószínűséggel a ké...

A sajmeggy (Prunus mahaleb) származási helye Közép- és Dél-Európa. Többnyire alacsony termetű, gyakran már tövétől elágazó, terebélyes koronájú kis fa, különleges körülmények között (állandóan nedves, tápdús talajon, ápolás mellett) azonban nagy fává is fejlődhet - egy ilyen körülbelül 20 m magas példány látható a pesti Füvészkertben (a fotó nem ott készült). Kérge hosszanti irányú repedésekkel tarkított, a fiatalabb ágak és gallyak kérge sima, sötétbarna, paraszemölcsös. Vesszői vékonyak, szürkésbarnák, hegyes, tojásdad, középbarna rügyei a vessző átmérőjénél nem nagyobbak. Levelei kerekdedek vagy tojásdadok, csúcsuk tompán kihegyesedő, válluk egyenes vagy kissé szíves, szélük csipkés. A levélnyél körülbelül fele olyan hosszú, mint a 3-6 cm-es levéllemez, melynek színi oldala fényes sötétzöld és csupasz, fonáka középzöld és a főér mentén világosbarna bolyhos szőrös. Fűrészes szélű, lándzsás pálhái lehullók. Apró, édes illatú, fehér, öttagú virágai 1,5-2 cm átmérőjűek, 4-10-tag...

A vadcseresznye, népies nevén madárcseresznye vagy egyszerűen csak cseresznyefa (Prunus avium) 20-30 m magasra megnövő, szabályos, terebélyes koronájú fa (fotó forrása: hu.wikipedia.org ) . Gyökérzete mélyrehatoló, terjedelmes. Törzse hengeres, vastag, egyes egyedek törzsátmérője a másfél métert is elérheti. A törzs általában a koronában is jól követhető. Erős vázágakat képez. A kéreg vörösesbarna, fényes, jellegzetesen vízszintes szalagokban válik le. A csíkokban felgöngyölődő és leváló kéregdarabokon kívül világos paraszemölcsök is látványossá teszik a törzset. Rügyei szintén barnák, fényesek. Alakjuk tojásdad, csúcsuk hegyes, a rügypikkelyek kissé enyvesek. A duzzadt, általában csoportosan álló virágrügyek jól megkülönböztethetőek a hajtásrügyektől. Levelei elliptikusak, 8-15 cm hosszúságúak, szélük fogazott. A levéllemez tövében, a levélnyélen két, szabad szemmel is látható vörös színű mirigyszemölcs látható. A levelek kissé csüngőek. Őszi színük csodálatosan szép, sárgából ...

Még tavaly nyáron találtam Budapest XI. kerületének az egyik belső udvaros bérházának kertjében három gyönyörű parasztbarack fát. A gyümölcseit megkóstolva újraértelmeződött számomra az őszibarack, ugyanis ezek a szép, kis méretű gyümölcsök majdnem ugyanúgy néznek ki, mint az őszibarack (szeplősebbek) , ugyanakkor beleharapva rögtön érezhető a különbség, mert bár kissé savanykás, kissé kesernyés, mégis ugyanakkor édes és zamatos, ropogós és lédús. Akkor szedtem belőle egy szép nagy adagot, aminek egyik feléből fűszeres  parasztbarackbefőtt lett, a másik fele pedig további feldolgozásig kimagozva bekerült a fagyasztószekrénybe, amiről aztán szépen lassan meg is feledkeztünk. Most azonban, hogy itt van megint a friss gyümölcsük szezonja, és elkezdtük (első körben az eperrel) feltölteni velük a fagyasztószekrényt télire, előkerült a tavalyi parasztbarack. Mivel a feleségem éppen gyümölcslevest készült főzni, az az ötletünk támadt, hogy ez a barack lesz az alapja, és mivel amú...

Még a nyár elején fedeztem fel a Gellért-hegyen egy-két szabadon álló, teljesen elvadult, gondozatlan birsalmafát. Már akkor eldöntöttem, hogy ha itt lesz az ideje, akkor meg fogom szedni a fát. Ez szeptember végén meg is történt. Annyira jó illata volt, hogy csak na. Több tervem is volt vele, de sajnos annyira kukacos volt, hogy nagyon kevés volt a hasznosan kinyert alapanyag. De sebaj, a kukacosság mértéke a bio minőségének a mércéje. :-) Szóval így már csak bor lett belőle... Néhány szó az almabor készítéséről:  Az almabor alma levéből alkoholos erjedés útján készített ital. Az alma átlagos lényeredéke 65 %, ami azt jelenti, hogy 1 liter almalevet 1,5 kg almából nyerhetünk. Érett állapotban feldolgozott 1 liter gyümölcslében 120 g cukor van, ez a mennyiség csak kb. 6 % alkoholtartalmat eredményez a borban. Az ilyen alacsony alkoholtartalmú italok csak rövid ideig tarthatók el, mert különösen érzékenyek a borbetegségekre. Ha a palackozás után felnyitott bort né...

Alig egy hete sikerült találnom egy japánbirs bokrot a Gellért-hegyen. Azon nyomban szüretelni kezdtem, mert már egy ideje ki akartam próbálni gyermekkorom egyik nagy kedvencét, a birsalmasajtot japánbirsből készítve. A birsalmáról: "A birsalma az őszi időszak egyik legértékesebb termése, hiszen bőven tartalmaz C-vitamint, és emésztőrendszerünk, közvetve pedig immunrendszer működését is támogatja. Természetes pektinekben gazdag, mely szabályozza a vér cukor- és koleszterinszintjét, illetve bélgyulladás esetén is hatásos. Ezen kívül kiváló A-, B1-, B2-, B3- és E-vitamin-forrás, és gazdag ásványi anyagokban (réz, vas, kálium, foszfor) is. A B-vitaminok a szürke időszakban igencsak nagy szükségünk van, segítenek elűzni a rosszkedvet és a depressziót."   Forrás: www.hazipatika.com A japánbirs nagyjából ugyanezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik azzal a különbséggel, hogy ízében sokkal savanykásabb, kesernyésebb. Illata azonban aromásabb, mérete pedig jóval kisebb....

A most következő almabor recept nem újdonság. Bálint gazda írta még valamikor, és azóta futótűzként terjed az interneten eredeti és módosított formáiban egyaránt. Én szintén egy módosított receptet osztanék meg, mert bár minden tiszteletem Bálint gazda szakértelme iránt, én soknak tartottam az öt liter vizet egy kilogramm gyümölcshöz. Én zamatosabb, illatosabb borra vágytam. Alapanyagnak a természetből begyűjtött kívül-belül vörös, fajtájához képest különösen nagyméretű díszalma hibridet választottam, amelyeknek íze kellemes volt, de ugyanakkor nem volt túl jelentőségteljes. Enyhén savanykás, de kellemesen édes. Úgy két kilót áldoztam be erre a célra, mondván: próba szerencse. A hozzávalóknál én már az általam módosítottak szerint adom meg az adatokat. Ezt a cikket folyamatában írtam, ahogy a bor szépen fejlődött. Mivel ez egy egy hónapos folyamat volt a kezdetektől a palackozásig, több fázisban írtam a szöveget. átolvastam ugyan többször is, mégis: elnézést kérek, ha valahol s...