2014. február 17., hétfő

Búrkifli, a diós finomság...

A búrkifli egy véletlen találkozás ötlete alapján jött a konyhánkba. A feleségem ugyanis a múltkor lángost akart készíteni, és ahhoz keresett egy jófajta receptet, amikor Gabriella blogjába vetődött. Mivel tetszett neki az ott talált lángos recept, és nagyon finom is volt, így jobban körülnézett, és ott talált rá az alábbi búrkifli receptre. Megtetszett neki, és úgy döntött, kipróbálja. Mint utólag kiderült, ez egy nagyon jó ötlet volt, mert mindkettőnknek nagyon ízlett. Így biztos, hogy az én drágám nem most készített ilyet utoljára... :-)

Hozzávalók a búrkiflihez:
- 1 csomag leveles tészta (3 darabos összesen 400 g)

Hozzávalók a búrkifli töltelékéhez:
- 2 tojásfehérje
- 10 dkg porcukor
- 6 dkg darált dió
- csipet fahéj

A búrkifli tetejére:
- 1 tojássárgája
- 1 teáskanál tej
- 4 dkg darált dió
- porcukor

A búrkifli elkészítése:
A tojásfehérjét kemény habbá verjük, majd hozzáadjuk a porcukrot, aztán óvatosan belekeverjük a darált diót és a fahéjat is. Fogjuk az első leveles tésztát, és téglalap alakúra nyújtjuk, majd ezt követően három egyforma csíkra vágjuk. Minden csík egyik végére tölteléket teszünk, aztán feltekerjük, a végeit kicsit ellapítjuk (hogy ne folyjon ki a töltelék), majd az egészet kifli formájúra hajlítjuk (nekünk ez valahogy kimaradt, így nem is lett kifli alakja). Ezt a műveletet megismételjük a többi csíkkal, majd ha a csíkok elfogytak, akkor jöhet a következő leveles tészta, és kezdődhet elölről a móka... :-)

A kifliket sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk, a tetejüket tojássárgája és tej keverékével megkenjük, majd megszórjuk darált dióval. A tepsit előmelegített 180-200 fokos sütőbe toljuk, és nagyjából 20-30 perc alatt készre sütjük. Amikor készen van, és már isteni illet terjeng az egész konyhában, akkor hagyjuk egy kicsit hűlni, majd porcukorral jól meghintve tálaljuk...

Mindenkinek jó étvágyat kívánunk hozzá... :-)

2014. február 14., péntek

Karfiolos gombaleves

A feleségemmel mind a ketten szeretjük a gombát, a karfiolt és a finom leveseket is. A minap sajnos kóros időhiánnyal küzdöttünk, és egy nagyon gyors, de ugyanakkor finom levesre vágytunk ebben a csúnya, hideg téli időben. Az én drágám felütötte a receptes füzetét - egy agyonlapozott, kézzel írott négyzethálós füzet -, és akkor találta meg a jelen posztunk alanyát képező finom karfiolos gombaleves receptjét.



Megkérdezte, mit szólnék hozzá, ha elkészítené, én meg persze nyálcsorgatva bólogattam... ez a gyors és egyszerű leves - melynek receptjét az édesanyjától kapta - pedig nem sokkal később már ott gőzölgött a tányéromban.

Hozzávalók a karfiolos gombaleveshez:
- 25 dkg gomba
- 1 kisebb fej karfiol
- 1 nagyobb fej vöröshagyma
- 1 evőkanál margarin (vagy vaj
- 1 evőkanál liszt
- 2 dl tejszín
- 2 db tyúkhúsleves kocka
- 1 csokor petrezselyem
- 1 tojás sárgája
- őrölt fehér bors
- konyhasó

Karfiolos gombaleves elkészítése:
A hagymát vágjuk apró kockákra (mintha pörkölthöz készülne), majd a gombával együtt a margarinon - vagy vajon - pároljuk meg kicsit. Ha készen van, óvatosan hintsük meg a liszttel, kicsit még forgassuk át láng fölött így is. Ezt követően öntsük fel nagyjából két liter csapvízzel (ez függ a gomba és karfiol tényleges mennyiségétől), tegyük bele a leveskockákat, és forraljuk fel. Ha felforrt a víz, akkor dobáljuk bele a kisebb rózsákra szétszedett karfiolt, sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, és fedő alatt főzzük puhára. Amíg a lábasban rotyog a zöldség, addig a 2 deci tejszínhez keverjük hozzá a tojás sárgáját. Ha megfőtt a gomba és a karfiol is, vegyük le a tűzről, majd keverjük bele a tojásos tejszínt. Ezt követően már nem szükséges tovább főzni...

Tipp a megmaradt tojás fehérjére: tegyük bele egy kisebb méretű mélyhűtő tasakba, és tegyük be a fagyasztóba. Ha legközelebb marad ki fehérje más recepteknél, akkor járjunk el ugyanígy, majd ha összejön a megfelelő mennyiség, akkor készíthetünk belőle egy istenien finom Házi krémest.

Mindenkinek jó étvágyat kívánunk ehhez a nagyon finom és gyors leveshez... :-)

2014. február 12., szerda

Lángos (kefires) - az igazi magyaros finomság

Nagy-nagy kedvencem a lángos, ahogy sokan másoknak is. A feleségem azonban nem rajong érte, mert a vásárokban, strandokon tocsog az olajban általában, és sok esetben túl is van sütve az amúgy nagyon vékony és levegős tészta. De addig-addig mondogattam neki, hogy jaj, de szeretem, míg a napokban úgy döntött, elkészíti nekem. Talált egy jó kefires receptet hozzá Gabriella blogjában. Elkészítette, megkóstoltam, és őszintén mondom, ilyen finom lángost még nem ettem. :-) Ami meglepett, az az volt, hogy az én drágámnak is nagyon ízlett...



...olyannyira, hogy attól kellett félnem, nekem nem is jut (na jó, ez egy kis túlzás volt). Aztán mielőtt nekiálltam a bejegyzés megírásának, gondoltam, utánaolvasok a lángos eredetének, és olyan klassz kis szöveget találtam, hogy egy az egyben át is emeltem ide, így most én nem is írok saját szavakkal komolyabb bevezetőt...

Ha nyár, akkor strand. Ha strand, akkor lángos. Mi másra vágyhatnánk a tikkasztó melegben, mint egy pofa sörre, fröccsre és egy sajtos-tejfölös lángosra. Akár Gombóc Artúr kedvenc csokijainak, így a lángos ízesítésének sincs se szeri, se száma. Ehetünk sajtosat, tejfölöset, fokhagymásat, simát, burgonyásat, kolbászosat, gombásat, húsosat, juhtúrósat, lecsósat, lekvárosat, velővel töltöttet, brindzásat (kecske- és juhtejből előállított sajt), és még sokáig sorolhatnánk. A magyar konyhának és vele együtt a lángos készítésnek nagy múltja és újraéledő jelene van. Ismerjük hát meg a lángos történetét. 

Bár sok olyan ételt főzünk még napjainkban is, amelynek elődjét már a honfoglaláskor is ismertük, számos olyan étel van, amit a török hódoltságnak köszönhetünk. Ilyen a lángos is, amely a hódoltság után maradt ránk (egyesek szerint ókori római az eredete), mára már jellegzetesen magyaros ételnek számít, sőt igazi Hungarikumnak. A magyar konyha színes palettája ötvözi a keleti és nyugati gasztronómiai hagyományokat. 

A jellegzetesen török étel, a pita vált a magyar nemzeti gasztronómia egyik alapvető részévé, lángos, vagy ahogy egyes területeken nevezik: langalló, kemencés lángos, lángoskenyér néven. A lángost a magyar konyhában lágy kelt tésztából sütik lepényszerűséggé. A hagyomány szerint a kenyér tésztájából megmaradt darabokat sütés előtt kinyújtották majd a parázsra dobták és tejföllel fogyasztották. A konyhatechnika fejlődésével a parazsat felváltotta a zsír vagy az olaj, a tejfölt pedig az ezer más fajta, különlegesebbnél különlegesebb ízesítés. Mivel könnyen elkészíthető és nagyon ízletes, hamar elterjedt a nép körében, vásárok, búcsúk kínálatának, strandbüfék választékának állandó része.

Nem csak Magyarországon (főleg az Alföldön), hanem a Romániában, Szerbiában, Ausztriában és Csehországban is elterjedt azóta. Az eredeti kenyérlángos 22-25 cm átmérőjű, kissé egyenlőtlen vastagságú (1-1,5 cm), többé-kevésbé kerek formájú, 250-300 g tömegű, sárgásbarna színűre sütött termék, illata, íze, mint a friss kenyéré. Állaga kívül ropogós, belseje puha. 

Források szerint első írásos emléke kb. 1700-ból való, de története egészen a XIV. századig nyúlik vissza, amikor a kenyérfogyasztás kezdett általánossá válni. Természetesen ez azokra a régiókra volt jellemző ahol jól keleszthető búzalisztből sütöttek kenyeret. A paraszti háztartásokban kísérleteztek a különféle sütési módokkal. Sütötték káposzta- és karalábélevélen. A zöld levelek különleges ízt kölcsönöztek neki. Mivel a kenyérsütés nem volt mindennapos tevékenység, így a maradékból sütött lángos kitartott egészen a következő sütésig. A XIX. századtól ez a rendszer megváltozott, amikor megjelent a sörélesztő, amely megrövidítette a kelesztés idejét. A XIX. század végétől a zárt helyen, zsírral, később olajjal való technika lehetővé tette kereskedelmi célú árusítását is. Készítése és egyszerűsége a gyorsétkeztetés feltételeihez kiválóan megfelel, főleg a Balaton-parti strandok büféiben.

Hozzávalók a lángoshoz:
- 50 dkg finomliszt
- 3 dkg élesztő
- 1.5 pohár kefir (175 g)
- 1.5 dl tej
- 1 egész tojás
- 1 csapott teáskanál só
- csipet cukor
- étolaj a sütéshez

Lángos elkészítése:
Az élesztőt langyos tejben egy-két mokkáskanálnyi kristálycukorral futtassuk fel. Amíg az élesztő dolgozik, vegyünk elő egy tálat, tegyük bele a lisztet és sót. Keverjük össze, majd öntsük hozzá a felfuttatott élesztős tejet, a szobahőmérsékletű kefirt, a tojást. Alaposan dagasszuk össze. Ha túlságosan ragacsos lenne, akkor lehet még egy kevés liszttel javítani az állagot. Ez sajnos a liszt minőségétől függ, így nem szabad készpénznek venni a hozzávalóknál feltüntetett mennyiséget. Attól plusz és mínusz irányban is eltérhet 3-5 dekával (de inkább a plusz irányba). Ha jól összedagasztottuk, akkor tállal együtt tegyük be a hűtőbe négy óra hosszára.

Ha letelt a négy óra, akkor kezdődhet a "móka". :-) Vegyük ki a hűtőből, lisztezzük meg a konyhapultot (vagy egy gyúródeszkát), szaggassunk kis cipókat, nyújtsuk, vagy sodorjuk vékony, kerek formára, majd előre felforrósított olajban hirtelen süssük meg mindkét oldalát. Az a csodálatos a lángosban, hogy nem kell sokáig szagolni a forró olajat, mert pillanatok alatt kisül. Ha kisült, szedjük ki papírtörlővel bélelt tálcára, hogy az olaj lecsorogjon róla...



Tálaljuk melegen, mert úgy a legfinomabb. Ehetjük natúr, vagy számtalan feltéttel, ahogy a beidézett szövegben is van. Mi saját mártást készítettünk hozzá, amely a következőképpen készült: két nagy doboz tejfölben elkevertünk fél csomag kapros-joghurtos fűszerkeveréket, szórtunk bele két gerezd reszelt fokhagymát, és alaposan összekevertük. Ezzel kentük meg a lángost, majd végül reszelt sajttal szórtuk meg. Annyira finom lett, hogy arra nincsenek is szavak...

Mindenkinek jó étvágyat kívánunk hozzá. :-)

Utószó: ez a tészta - köszönhetően a kefirben található tejsavbaktériumoknak, és az élesztőgombáknak - akár 3-4 napig is eláll a hűtőben, így - mivel ez frissen, melegen a legjobb -, ha nem fogyasztanánk el ennyit egyszerre, akkor inkább tegyük el a tésztát, és süssük ki később, mint hogy állott lángost együnk.

2014. február 11., kedd

Vajkrém készítése házilag - joghurttal és tejszínnel

Miért a házi vajkrém? Mert a boltokban kapható vajkrémek sajnos tele vannak már műanyagokkal és egyéb oda nem való anyagokkal. Az egyik közismert és közkedvelt gyártó 200 g kiszerelésű vajkrémes dobozán az alábbiak olvashatóak az összetevők között - a teljesség igénye nélkül: sűrítőanyag (E 1442, E 410), stabilizátorok (E 1422, E 412, E 466), savanyúságot szabályozó anyag (E 330), glükóz szirup, cukor, sovány tejpor, tejsavópor, stb. Szörnyű, hogy egy teljesen egyszerű ételt mennyire túl tudnak komplikálni a gyártók.



Arról nem is beszélve, hogy ezek a vegyszerekben gazdag műanyag vackok mennyire drágák. Mi azonban a feleségemmel nagyon szeretjük a vajkrémet, de a fent olvasható okok miatt úgy döntöttünk, utána nézünk, hogyan is lehetne ezt (is) elkészíteni házilag. Az interneten többféle alaprecept is olvasható, de ezeket nagyjából két csoportra lehet osztani: 1.) joghurt alapúak, 2.) tejföl alapúak. Jelen posztunk az első változatról szól, mert az tűnt szimpatikusabbnak. Természetesen a teljesség kedvéért a második verziót is ki fogjuk próbálni.



Tulajdonképpen arra kellett rájönnünk, hogy ez (is) egy nagyon egyszerű dolog, amit érdemes otthon készíteni. A jelen poszt ötletadó receptje Eszterlánc blogjában olvasható. Az arányokon kicsit módosítottunk annak megfelelően, hogy milyen kiszerelésben kaptuk a hozzávalókat.

Megjegyzés:
Joghurtból érdemes a minél nagyobb zsírtartalmút választani, mert annál több lesz a belőle kinyert "anyag" mennyisége. A görög joghurtok a legjobbak ebből a szempontból, de áruk miatt nem biztos, hogy meg is éri. Ezért mi a kapható legzsírosabb nem görög joghurtot választottuk, ami 3.6% zsírtartalommal bír.

Hozzávalók a házi vajkrémhez:
- 2 nagy doboz 3.6% zsírtartalmú natúr joghurt (330 g / doboz)
- 2 dl 30% zsírtartalmú tejszín
- egy csapott mokkáskanál konyhasó

A fenti hozzávalók az alaprecepthez vannak. Az ízesítéshez használt fűszereket mindenki kedvére választhatja ki, mi magyaros ízre vágytunk, ezért használtuk az alább feltüntetett fűszereket.

Fűszerek az ízesítéshez:
- egy csapott mokkáskanál fűszerpaprika
- egy-két gerezd fokhagyma (vagy szárított fokhagyma granulátum)
- szárított morzsolt metélőhagyma
- szárított morzsolt petrezselyem
- őrölt bors

Vajkrém elkészítése házilag:
A vajkrém házilagos elkészítése gyerekjáték. :-) A joghurtot és a tejszínt keverjük össze alaposan, majd szórjuk bele a sót. Érdemes kóstolgatni, mert nem mindenkinek ugyanolyan az ízlése. Úgy érdemes sózni, hogy épp egy kicsivel legyen sósabb, mint ahogyan szeretjük, mert a só egy része a kicsepegő tejsavóval távozni fog. Ha jól összekevertük - itt még fűszert nem teszünk bele -, akkor borítsuk bele egy sűrű szövésű vászonba (textil pelenka, konyharuha, tüllkendő, stb.). A neten keringő receptek gyógyszertári gézt írnak, de szintem az nem elég sűrű, és hajlamosak belőle a szálak kihullani, ami nem biztos, hogy emelné a házi vajkrémünk élményfokát. :-) Szóval, borítsuk bele valamilyen sűrű szövésű anyagba a félkész házi vajkrémünket.

Kössük batyuba, és most jön a mutatvány. :-) Az egészet valahogyan úgy kellene behelyezni a hűtőbe, hogy a batyu egy edény felett lógjon úgy, hogy ne érjen az edény aljához. Ezt mi úgy oldottuk meg, hogy a hűtő felső polcát képező rácshoz kötöttük a batyut, az edényt pedig egy polccal lejjebb alá tettük. Hamarosan elkezd a savó kicsepegni belőle. Hagyjuk így legalább 12 órára. A mienk 18 órán keresztül lógott ott, és jó négy deciliternyi tejsavó távozott belőle. Aki nem irtózik tőle, az meg is ihatja a kicsepegett savót. Én is így tettem.

Szedjük ki a hűtőből, bontsuk ki óvatosan a batyut. Ha mindent jól csináltunk - és mért ne csináltuk volna jól, akkor valami hasonló eredményt kellett kapjunk, mint ami az alábbi képen látható. A krémet szedjük ki a ruhából, és tegyük bele egy dobozba. Ha nem natúr akarjuk enni, akkor most jöhet a fűszerezés ízlés szerint, majd alaposan kavarjuk össze. Ha fűszereztük, akkor hagyjuk pihenni egy-két órát, hogy az ízek összeérjenek. Ezt követően friss kenyérrel ehetjük is. Nekünk a lecsepegtetés előtt 860 gramm (330 g +330 g + 200 g) volt, a 18 órányi csepegtetés után viszont nagyjából 400 gramm lett, ami azért nem olyan rossz arány, tekintve, hogy ez két doboznyi bolti vajkrémnek felel meg, ami megközelítőleg (jelen árak mellett) 700-800 Ft. Az alapanyag nem került ennyibe, nincsenek benne mindenféle "E" összetevők, és nem mellékesen sokkal finomabb lett, mint a bolti változat. Hogy fogunk-e a jövőben bolti vajkrémet venni? Megeshet, de ha egy mód van rá, akkor amikor csak lehet, magunk fogjuk elkészíteni...

Mindenkinek jó étvágyat kívánunk a házi vajkrémhez... :-)



UPDATE 2014.03.03 - Ha később a kinyert tejsavót nem önmagában akarjuk meginni, hanem valamilyen más formában szeretnénk felhasználni, akkor nem biztos, hogy jó, ha sós lesz. Ebben az esetben a vajkrémet úgy készítsük el, hogy nem sózzuk előre, csak csepegtetés után. Mivel a só segíti a savó elválasztódását, így előre való sózás híján 5-6 órával tovább tarthat a csepegtetés, de így nem lesz sós a savó. A sótlan tejsavó önmagában fogyasztva borzasztóan ízetlen, de így - de akár sósan is - alkalmas lehet savó alapú zöldség- és gyümölcsitalok készítéséhez...

2014. február 10., hétfő

Gyors almás-diós sütemény

A változatosság kedvéért megint egy olyan recept következik, amelyik az én drágám több éve folyamatosan saját kézzel íródó négyzethálós receptgyűjteményéből való. Így sajnos a valódi forrást ismét nem tudjuk megjelölni, de azt előre leszögezzük, akármennyire finom és szép is ez a süti, nem a saját receptünk. :-) Na és most, hogy előre megmagyaráztuk a bizonyítványunkat, jöjjön a valódi bevezető. Ezt a sütit - bár jó pár éve megvan már a receptje - most először készítette el az én egyetlenem. Még decemberben kaptunk a feleségem édesanyjától több, mint tíz kilogramm igazi szabolcsi almát. Mivel ebből még mindig volt egy pár szem, amelyek már kezdtek kissé ráncosodni, úgy döntött a feleségem, hogy készít valami almásat, valami finomat, valami gyorsat... na ez a szépség lett belőle. Megjegyzem azért halkan, hogy ez valóban almás, finom és gyors egyszerre. Éppolyan gyorsan fogy el, mint amilyen gyorsan elkészül... ;-)

Hozzávalók a gyors almás-diós süteményhez:
- 30 dkg porcukor
- 20 dkg liszt
- 5 dkg darált dió
- 1 csomag vaníliás cukor
- fél csomag sütőpor
- 3 nagyobb alma
- 3 tojás

Gyors almás-diós sütemény elkészítés:
Az almákat hámozzuk meg, majd reszeljük le. A tojásokat a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a vaníliás cukrot, a lisztet, a sütőport, a diót és a reszelt almát. Jól összekeverjük, aztán szilikonos sütőpapírral bélelt (vagy kivajazott, lisztezett) tepsibe simítjuk a masszát. 180 fokra előmelegített sütőben 25-30 perc alatt készre sütjük. Ezt követően vegyük ki a sütőből, hagyjuk langy-melegre hűlni, majd hámozzuk le róla a sütőpapírt. Tálalhatjuk akármilyen szeletekre vágva. Az én egyetlenem pogácsa kiszúróval formázta meg, ami igen csak emelte a vizuális élményt...

Mindenkinek kellemes nassolgatást kívánunk ehhez a gyorsan elkészíthető nagyon finom süteményhez. :-)

2014. február 8., szombat

Meggyes piskóta házi meggybefőttel

Azt hiszem, ehhez a recepthez nem nagyon van mit hozzáfűzni. Egy egyszerű piskótatészta meggybefőttel feldobva. Persze ettől még nagyon finom... mi legalábbis nagyon szeretjük a feleségemmel. :-)


Hozzávalók a meggyes piskótához:
- egy üveg (720 ml) magozott meggybefőtt
- 5 tojás
- 5 evőkanál porcukor
- 5 evőkanál liszt
- 1 csomag sütőpor
- 2 evőkanál zsemlemorzsa
- egy csipet konyhasó

Meggyes piskóta elkészítése:
A tojások sárgáját szétválasztjuk a fehérjétől. A tojás fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük. Beleszitáljuk a porcukrot, majd azzal tovább verjük, miközben egyenként hozzáadjuk a tojássárgákat. Utána fakanállal óvatosan beleforgatjuk a sütőporral elkevert lisztet. A piskótatésztát szilikonos sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük. A meggyeket lecsepegtetjük, és vékonyan megszórjuk szemlemorzsával. Ezt követően egyenként a tésztába dobáljuk, aztán 180-200 fokon nagyjából 20-25 percig sütjük. Ez idő alatt ne nyissuk ki a sütő ajtaját, mert könnyen megeshet, hogy a tészta összeesik. Ha készen van, kiszedjük a sütőből, hagyjuk kicsit hűlni, de melegen lehámozzuk az aljáról a sütőpapírt. Szeleteljük, meghintjük porcukorral, és tálaljuk. nagyon finom.



Mindenkinek kellemes nassolást kívánunk... :-)

2014. február 6., csütörtök

Gombás-szalonnás tészta tejszínes alappal

A minap az én drágám lepett meg ezzel a finomsággal. Előtte még sosem ettem gombás-szalonnás tésztát, de ennek ellenére nagyon ízlett. Már amikor az illatát megéreztem, akkor összefutott a nyál a számban. Ez egy nagyon finom, és laktató étel. Fogyókúrázóknak nem ajánlom, mert hát van benne szalonna, tészta, tejszín, tojás... szóval egy igazi kalóriabomba, de minket ez egyáltalán nem zavart. Aki nem irtózik esetleg néha egy kis extra kalóriabeviteltől, annak viszont mindenképpen ajánljuk a kipróbálását. Még annak ellenére is, hogy az én egyetlenemnek nem ízlett. Azt hiszem, a szalonna az oka ennek... :-) A recept nem saját kreálmány, eredetileg gombás-szalonnás spagetti néven futott, de nekünk jobban tetszett a kockatészta, így átneveztük. Mivel azonban ennek a finomságnak a receptjét még valamikor évekkel ezelőtt körmölte le az én drága feleségem a négyzethálós füzetébe, így a forrását nem tudjuk megjelölni. Akkoriban még nem tudtuk, hogy egyszer gasztroblogot fogunk szerkeszteni. De ez az apróság senkinek ne vegye el a kedvét az elkészítéstől, mert a forrás ismeretlensége semmit sem ront az étel élvezhetőségén. Aki pedig kitalálta ezt a receptet, akárki is legyen, akárhol is legyen, köszönjük neki... ;-)

Hozzávalók a gombás-szalonnás tésztához:
- 25 dkg gomba
- 2 dl főzőtejszín
- 1 csomag bacon szalonna
- 1 fej lilahagyma
- 1 gerezd fokhagyma
- 1 db tojás (csak a sárgája)
- 1 csomag (500 g) tetszőleges tészta
- konyhasó
- őrölt bors

Gombás-szalonnás tészta elkészítése:
A szalonnát szeleteljük apróra, és kevés olajon (vagy ha van elég saját zsírja, akár azon is) pirítsuk meg, majd adjuk hozzá az apróra vágott lilahagymát és a fokhagymanyomón átpaszírozott fokhagyma gerezdet. Ezt az egészet jól süssük össze. Ha megvan, jöhet rá a vékony szeletekre vágott gomba. Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, és pároljuk meg kicsit. Ezt követően keverjük össze a tojássárgáját a tejszínnel, majd öntsük vele nyakon a nemrég összepárolt szalonna-hagyma-gomba triót. :-) Kicsit forgassuk össze - még láng fölött. Amikor elkészültünk, főzzük ki a tésztát enyhén sós vízben, és ha leszűrtük, keverjük össze a gombás-szalonnás alappal. Ezzel el is készültünk, tálalhatjuk. Tálaláskor ne felejtsünk el egy kevés sajtot reszelni a tetejére, mert attól még jobb lesz az íze.

Ez egy nagyon gyorsan elkészíthető egyszerű, de igen csak ízletes étel... mindenkinek jó étvágyat kívánunk hozzá. :-)
Google+