2014. július 14., hétfő

Puffancs házilag – az igazi magyar hamburgerzsemle

A feleségemmel már évek óta csak házilag elkészített hamburgert eszünk, ami eddig abban nyilvánult meg, hogy magunk készítettük el a hamburgerhez a húspogácsát, magunk aprítottuk a zöldségeket, és magunk pakoltuk bele az eddig boltban vett puffancsokba a cuccot. Azonban a puffancs ára egyre magasabbra kúszik, és egyre levegősebb, egyre kevesebb benne a tartalom. Ezért úgy döntöttünk, megpróbáljuk a puffancsot is mi magunk elkészíteni. A feleségem talált is egy jó receptet a neten, amit a napokban ki is próbáltunk...



Az eredmény pedig felülmúlt minden várakozást, mert boltból, vagy pékségből még ilyen finom puffancsot nem ettünk. El is határoztuk, hogy ezentúl ezt is magunk készítjük, mert azon felül, hogy többször át kell gyúrni és pihentetni, nem egy nagy ördöngösség. Rögvest készítettünk is frissen hamburgerbe való húspogácsát, és aznap friss hamburger volt a menü...

Hozzávalók a puffancshoz:
- 68 dkg liszt
- 68 g porcukor
- 68 g vaj
- 68 g tojás sárgája (kb. 3 nagyobb tojásé)
- 40 g sütőélesztő
- 8 g konyhasó
- 330 ml langyos tej

Puffancs elkészítése házilag:
Az összetevőket gyúrjuk össze alaposan, majd 20-25 percig konyharuhával letakarva pihentessük. Ezután gyúrjuk át a tésztát és újabb 20-25 percig pihentessük. Osszuk 8-10 egyenlő részre a tésztát és formázzunk zsemléket. Ezeket helyezzük szilikonos sütőpapírral kibélelt tepsibe, és kenjük meg tojással (üssünk fel egy tojást, és keverjük el az egészet egyben, mintha rántottához készülnénk elő). Kelesszük, 35-40 percig majd kenjük le ismét a felvert tojással. Ezt követően 190 fokra előmelegített sütőben 12-15 perc alatt süssük készre.

Ha egyszer elkészíti valaki ezt a finomságot, valószínűleg mindig maga fogja készíteni, mert nem is lehet a boltihoz hasonlítani. Mindenkinek kellemes puffancs sütést kívánunk. :-)

2014. július 13., vasárnap

Marcipános bonbon

Már egy ideje gondolkodik rajta az én egyetlenem, hogy belefogjon a bonbon készítésébe, de valahogy eddig nem kezdett hozzá. Tervbe van véve több fajta bonbon elkészítése is, de először valami egyszerűbbel akart megpróbálkozni. Jelen esetben Karácsonyról megmaradt bolti marcipánnal dolgozott, de ami késik nem múlik, ki fogjuk próbálni a házi marcipán készítését is. Természetesen arról is be fogunk számolni a blogunkban. De addig is... Ezt ki ne hagyjátok!



Hozzávalók a marcipános bonbonhoz:
- marcipán
- 65% étcsokoládé

Marcipános bonbon elkészítése:
Jó minőségű étcsokit (nálunk 65%-os) felolvasztunk gőz fölött, majd egy szilikon bonbon formát kikenünk a csokival. A felesleget lecsepegtetjük (pár percig tartsuk fejjel lefelé egy sütőpapírra - később ezt a csokit, ha megdermedt, fel tudjuk szedni, és elrakni a következő felhasználáshoz). Aztán hűtőbe tesszük kb. fél órára, hogy megdermedjen. Mikor kész a csokihüvely, ízlés szerint töltjük (jelen esetben marcipánnal készült). Arra ügyeljünk, hogy hagyjunk helyet a lezárásnak, tehát ne színültig töltsük meg a csokihüvelyeket. Majd melegítsük fel a csokit újra, zárjuk le a bonbonokat, és tegyük hűtőbe fél órára ismét. Ha megszilárdult, óvatosan pattintsuk ki a formából, és már nasizhatunk is! :-)

2014. július 12., szombat

Mézes körtebefőtt rozsérő körtéből tartósítószer nélkül

Tavaly találtam egy körtefát, amire elsőre azt hittem, hogy vadkörte, aztán kiderült, hogy az nem lehet, hiszen az júliusban még nem érik. Kicsit utána nézve kiderült, hogy ezeket az apró, sárga, néhol pirosas foltos körtéket úgy hívják, hogy rozzsal érő körte, vagy rozsérő körte, vagy nem utolsó sorban árpával érő körte. Akkor egy kicsivel több, mint két kilónyit sikerült belőle szedni, és gondoltam, kipróbálom belőle a körtebefőttet, mert méreténél fogva elég csak félbe vágni, és már mehet is az üvegbe. Sajnos csak két üveggel lett. Azért sajnos, mert utólag kiderült, hogy nagyon, de nagyon finom körtebefőtt lett belőle. El is döntöttem még a télen, hogy idén is szedni fogok. Amikor azonban ezen a nyáron meglátogattam a fát, szomorúan konstatáltam, hogy bár idén nagyobbacskák a körték, de sokkal kevesebb van belőle.



Szerencsére azonban még tavasszal találtam egy ugyanolyan fát a kerület egy másik részén. Ez a fa sokkal nagyobb, és ezen is szép nagy körték voltak, így nem is gondolkodtam sokat, megszedtem ezt a fát is. Egy nagy részét megettem még nyersen, mert hát a gyümölcs frissen, ropogósan a legértékesebb, a maradékból pedig úgy döntöttem, idén is körtebefőtt lesz, de ezúttal a cukor egy része helyett mézet fogok használni, ergo mézes körtebefőttet készítek. Én a cukornak csak egy részét helyettesítettem mézzel, hogy ne legyen nagyon méz ízű, de természetesen, ha valaki szeretné, akár a teljes cukormennyiséget helyettesítheti mézzel. Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy a méznek a 17%-a víz (ettől folyékony), így 17%-al több kell belőle, mint a cukorból (ez azt jelenti, hogy a 60 dkg cukor helyett 70.2 dkg méz szükséges).

A hozzávaló mézet ezúttal is Lendvai Tibor méhész, apiterapeuta méhészetétől, a Tibi Méztől rendeltük, mert kiváló magyar termelői mézet és egyéb méhészeti termékeket kínál emberbarát árakon, és még mennyiségi kedvezmény is van nála. Mi elégedettek vagyunk a Tibi Mézzel. :-)

Hozzávalók a mézes körtebefőtthöz:
- 1-1.5 kg rozzsal érő körte
- 23.5 dkg akácméz (20 dkg cukor helyett)
- 40 dkg kristálycukor
- 5 db szegfűszeg
- 4-5 kisebb fahéj
- 2 liter csapvíz

Előkészületek:
Az üvegeket és a lapkákat alaposan mossuk el mosogatószerrel, majd forró vízzel többször is öblítsük át. Ezután tegyük őket tiszta konyharuhára, és hagyjuk őket maguktól megszáradni. Nem törölgetjük el! 

Körtebefőtt elkészítése rozsérő körtéből:
A körtéket tisztítsuk meg. Mivel igen aprók, mi nem hámoztuk meg, csak az alját és a magházat vágtuk ki. Szintén mérete miatt nem kell gerezdekre vágni, félbe vágva pont jó lesz. Feldolgozás közben, hogy meg ne barnuljon, citromleves (vagy borkősavas) vízbe tegyük a megtisztított gyümölcsöket. Ha ezzel készen vagyunk, akkor a vízből, a kristálycukorból , a mézből és a fűszerekből főzzünk szirupot. A méz miatt hab képződik majd a tetején, ezt szedjük le egy kanállal, majd dobjuk bele a felezett körtéket, és főzzük néhány percig. Ezt követően töltsük az üvegekbe, majd zárjuk le azonnal, csomagoljuk újságpapírba, és mehetnek a száraz dunsztba, hogy ott hűljenek ki teljesen. Mi amúgy stílszerűen a már kiürült Magyar Termelői Mézes üvegekbe tettük el, és az azokhoz dukáló méhsejtmintás lapkákkal zártuk le.

2014. július 9., szerda

599-es vonalkód – nem minden magyar, ami annak látszik

Mivel a téveszme, amely az 599-el kezdődő vonalkódokat érinti nem nagyon akar már hosszú évek óta gyógyulni, úgy döntöttünk, mi is leközöljük a veddamagyart.info és a www.fogyasztok.hu ködoszlató cikkeit (illetve azok részleteit), hogy ne csak a butaság terjedjen ennyire gyorsan és makacsul az interneten.

"Szeretném, ha az éter hangjain is eljuthatna minél több emberhez, amiben arra kérjük Magyarország minden polgárát, hogyha vásárolni megy a boltba, és több termék közül választhat, akkor azt a terméket vegye le, amelynek a kódszáma a vonalkód alatt 599-cel kezdődik, mert ezek azok a termékek, amelyeket Magyarországon állítottak elő, vagyis magyar munka van benne" - nyilatkozta a magyarországi gyárbezárások kapcsán Orbán Viktor korábbi (szerk.: majd most ismét) miniszterelnök a Kossuth rádió hétfő reggeli (2003.02.10.) műsorában.

Mint látható, a fenti beszéd 11 éve hangzott el, de azóta is tartja magát ez a homályos, teljességgel pontatlan állítás. Minden esetre azt hiszem, ha még vezető politikusaink közül is akad olyan, aki ilyen részigazságokat terjeszt kész tényként, akkor tényleg nagy a baj, akkor tényleg itt az idő, hogy ködöt oszlassunk afelett, hogy mi a magyar termék, és melyik az, amelyik megvásárlásával akkor sem a magyar gazdaságot támogatjuk igazán, ha itthon gyártják. Hiszen hiába gyártják hazánkban, ha az eladásából származó bevétel kiáramlik az országból, a befizetendő adóból pedig olyan mértékű kedvezményeket kapnak a magyar államtól ezek a cégek - amiért méltóztatnak éhbérért magyar melósokat alkalmazni -, hogy azt mindennek lehet nevezni, csak a magyar ipar, a magyar gazdaság és a magyar nép támogatásának nem!



Téves az az elképzelés, hogy az 599-cel kezdődő kódú termékek Magyar Termékek. Aki 599-es terméket vesz, az csupán a legeslegelső és legeslegkisebb lépést tette meg az ország támogatása felé. Az emberek fejében sajnos jó néhány – egészen pontosan 8 – (szerk.: most már 11, mert a forrás cikk 2011-es) éve gyökeret vert egy könnyen megjegyezhető elv, miszerint elég megnézni vásárláskor a termék kódját, és ha 599-cel kezdődik, már mehet is a kosárba. Vajon gondoltok-e arra, hogy pl. a Balaton szelet, a Sió, a Győri Édes, a Boci csoki, a Sport szelet vagy a Pöttyös rudi ugyan mióta magyar termék? A Pepsiről, a Chio Chips-ről és a Danone-ról nem is beszélve. Ezeknek a kódja is 599-el kezdődik ugyanis…

Egy gyártó valójában akkor tehet 599 kezdetű kódot a termékeire, ha az előállító cég be van jegyezve Magyarországon – vagyis ebből kifolyólag végezhet gyártási folyamatot az országban. Az 599-es vonalkódot használó cégek egy része azonban csak importőr, és ha igénylik az EAN Hungary Kht-nél a kérdéses kódot, akkor rátehetik az esetleges importtermék csomagolásra is. Talán úgy lehetne összefoglalni, hogy habár minden magyar termék kódja 599, nem minden 599-es termék magyar.

Nem tagadjuk, Magyarországon palackozzák a Pepsit, vagyis bizonyos számú munkavállalót foglalkoztat ugyan, de ettől még nem Magyar Termék, bizonyára ezt nem nehéz megérteni. A Magyartól vedd a magyart! mozgalom magyar termékek, s nem pedig 599-es áruk vásárlására ösztönzi olvasóit. Termék adatbázisunkban megbízhatóan Magyar Termékeket gyűjtünk, böngésszetek benne! Mindig nézzük meg a gyártási helyet, a gyártó, vagy épp a forgalmazó nevét, amikor vásárolunk! Önmagában gyanúra adhat okot, ha a csomagoláson nem tüntetik fel a gyártó nevét illetve, ha a gyártási helyszínként az EU-t jelölik meg.

Kedves Olvasóink! Ne engedjétek magatokat becsapni! Ne ragadjatok le az 599 mítoszánál! Mert – bármilyen jó szándékúak is vagytok – mikor az 599-re figyeltek, nem vesztek feltétlenül Magyar Terméket!

Még egy-két érdekes idézet részlet, ami szintén azt bizonyítja, hogy nem minden magyar termék, aminek vonalkódja 599-el kezdődik:

A GTIN-13 számsor, és az azt feltüntető EAN-13-as vonalkód első három számjegye az ország azonosítója, Magyarország esetében ez 599, amit a GS1 nemzetközi irodája állapított meg”- árulja el Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország vezető vonalkódszakértője. „Az ezt követő karakterek alkotják a cégprefixet, ami a vállalatról ad információt. Ezután jön a terméket azonosító árureferencia szám. Az utolsó karakter pedig az ellenőrző szám, ami egy matematikai képlettel számítható ki, és annak biztosítását szolgálja, hogy megfelelő legyen a kód felépítése.

[...]

A GS1 Magyarország munkatársa, Burányi Zsófia megjegyzi: „az áru származási helye nem mindig követhető vissza, mivel ha egy termék azonosítószám és vonalkód nélkül érkezik az országba, a nálunk kiadott azonosító szám automatikusan 599-es kezdetű lesz.” Tehát az ország azonosító nem minden esetben árulja el száz százalékosan a termék gyártási helyét, csak azt jelzik, hogy az azonosító számot melyik országban adták ki a termékre.

Na persze ha összességében a magyar termékekről van szó, akkor nem feltétlenül kell megállnunk a vizsgálódással a készre csomagolt, kimért élelmiszerekkel. Hiszen a lemérős "lédig" zöldség-gyümölcs is lehet magyar vagy nem magyar, illetve vannak még például a sajtótermékek. Na ezek is mind-mind azért állnak itt most csatasorba, hogy végre ledönthessük az 599-es téveszme szobrát.

Ezen kívül más kivételek is jelzik a módszer megbízhatatlanságát. Az újságok és egyéb sajtótermékek vonalkódja ugyanis az egész világon 977-es számmal kezdődik, a könyveké 978-cal, függetlenül attól, hol és milyen tulajdonban készültek. De félrevisz a vonalkódos azonosítás akkor is, ha magyar termesztésű gyümölcsöt vagy zöldséget szeretnénk venni kilóra, ugyanis a súlykódos termékek száma mindig 28-cal kezdődik, akkor is, ha makói, akkor is, ha kínai hagymáról van szó.

És hogy ne álljunk meg ennyinél - és hogy a tartalom még jobban összhangban legyen a címmel, álljon itt egy összeállítás is arról, mi mindenről hisszük azt sok esetben, hogy magyar termék, miközben nem is igazán az...

Azt hitted magyar? Tévedsz! Közkívánatra összeállítottunk egy listát, amely igyekszik rendet tenni a fejekben, a magyar termékeket illetően. Kommentár nélkül három kategóriába gyűjtöttük az álmagyar termékeket. Remélhetőleg mind többen felhasználjátok majd ezeket az információkat a jövőbeli vásárlásaitoknál.

Külföldi tulajdonú cégek nem Magyarországon készült termékei: Albert keksz, Amodent, Baba, Balaton szelet, Boci csoki, Jó reggelt gabonás keksz, Kapucíner szelet, Kotányi fűszerek, Piros Mogyorós, Ráma margarin, Sport szelet

Külföldi tulajdonú cégek részben Magyarországon készült termékei: Biopon, Delikát, Győri keksz, Globus, Horváth Rozi, Milli Tej, Tomi Kristály, Tungsram, Kalifa

Külföldi tulajdonú cégek Magyarországon gyártott termékei: Bakony Camembert, BB pezsgő, Bip, Borsodi sör, Douwe Egberts, Dreher sör, Francois pezsgő, Hohes C, Hungária pezsgő, Kaiser, Karaván sajt, Koronás cukor (nincs magyar alternatívája), Kőbányai sör, Medves sajt, Naturaqua, Negro, Pannonmill, Pannontej, Pilóta keksz, Piros Pöttyös túró rudi, Sága, Sió, Soproni sör, Szerencsi - Nesté (nem összetévesztendő a magyar Szerencsi Bonbon Kft-vel), Szole Meat, Theodora ásványvíz, Tibi- Bonbonetti, Tihany Camembert, Törley pezsgő, Ultra, Vaníliás karika, Vénusz étolaj, Walton pezsgő, WU2 (Fontosnak tarjuk kiemelni, hogy az ebben a kategóriában található termékek gyártása hazánkban történik, s ezzel magyar dolgozó embereknek adnak munkát.)

Magyar tulajdonú cég külföldön gyártott termékei: Budmil sportruházat, Orion

Mindezek után őszintén remélem, hogy aki ezt a cikket végigolvassa, többé nem dől be ennek a részigazságokat tartalmazó téveszmének. Aki igazán tudatosan keresi a magyar termékeket, az szánjon időt a csomagolás tüzetesebb átvizsgálására, és ne elégedjen meg csupán egy, a vonalkódra vetett elsietett pillantással...

2014. július 8., kedd

Vérszilvabefőtt – nemesített cseresznyeszilva befőzve

A vérszilva nem más, mint a cseresznyeszilva egy nemesített változata. Első sorban díszfának, vagy díszcserjének nemesítették ki, és létezik termő, és nem termő változata is. Levelei szép pirosak, vagy bordó színűek. Lehetnek fényes levelűek és matt színűek is attól függően, hogy milyen alfajba tartoznak. Egyetlen dolog közös bennük, hogy a gyümölcsük - már ha van - ehető. Nem csak, hogy ehető, de még finom is. Méretében a termés valamivel nagyobb, mint a vad testvéréé, és saját tapasztalatom szerint ízesebb, lédúsabb is. Egyszerre édes, és savanyú. A savanyú részei a héja, és a mag körüli rész, de a többi az tényleg nagyon finom édes. Nem az a szánkat összetapasztóan édes, de édes. Évek óta nézegetek a környéken pár fát, és csak úgy magában néha le is szakítok róla egy-két szemet, de most eldöntöttem, hogy idén ennél tovább megyek, és befőzök belőle. Még pedig befőttet...



A cseresznyeszilva vagy mirabolán (Prunus cerasifera) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, a rózsafélék (Rosaceae) családjába és a szilva (Prunus) nemzetségbe tartozó növényfaj. Március végén zöldesfehéren nyíló, tövises, 5-8 m-es fa vagy bokorfa. Gömbölyű termése sárga vagy piros színű, kellemes édeskés-savanykás ízű. Kiváló kompót készíthető belőle. Még a rómaiak honosították meg Európában, eredeti élőhelye a Kaukázus és Délnyugat-Ázsia. Edzett, igénytelen növény, az átlagosnál valamivel szárazabb vagy nyirkosabb viszonyokat is elvisel. Tűri a nyírást, áthatolhatatlan sövénnyé nevelhető. Az alapfajt a faiksolák mirabolánszilva néven alanynak szaporítják. Egy sor csonthéjas gyümölcsöt, díszfát, díszcserjét szemeznek rá. A vérszilva ennek egy nemesített, piros termésű - vagy termés nélküli fajtája
Hozzávalók a vérszilvabefőtthöz:
- vérszilva
- kristálycukor
- fahéj
- szegfűszeg

Vérszilvabefőtt elkészítése:
Első lépésként alaposan mossuk el mosogatószerrel az üvegeket, amibe rakni fogjuk, majd hideg vízzel többször öblítsük át. Tegyük őket egy tiszta konyharuhára, és hagyjuk őket maguktól megszáradni anélkül, hogy eltörölgetnénk. Amíg az üvegek száradnak, mossuk meg alaposan a szilvákat, majd jól csepegtessük le. Ha az üvegek megszáradtak, akkor elkezdhetjük belepakolni a vérszilvát. Rakhatjuk jó szorosan, mert a forró felöntőlében kicsit úgyis össze fognak esni, és már egyáltalán nem lesz szoros (ami amúgy a mennyiségeket illeti, nekünk 2 kg vérszilvából lett 4 db 800ml-es üveg befőttünk).

Amikor az üvegek meg vannak pakolva, főzzük meg a felöntőlét a következő összetétellel: 1 liter vízhez számítsunk 30 dkg kristálycukrot, 2-3 szegfűszeget és 2-3 db kisebb fahéjat. Természetesen fűszerezés nélkül, pusztán cukros lében is eltehetjük, de mi mindig fűszerezzük a befőttjeinket. Amint a lé felforrt, és a fűszerek illata is jól érződik, elkezdhetjük az üvegekbe kanalazni. Tegyük színültig az üvegeket, majd csavarjuk rá szorosan a tetőt. Csomagoljuk be újságpapírba (erre azért van szükség, hogy az üveg oldalán esetlegesen végigcsurgó cukros létől ne legyen majd minden ragacsos), és mehet a száraz dunsztba, ahol lassan hagyjuk kihűlni. Mi az ágyneműtartóba szoktuk rejteni a takarók közé, eddig bevált. :-)

Fontos, hogy amikor el akarjuk tenni dunsztba, akkor még az üvegek olyan forrók legyenek, hogy égessék a kezünket. Ha esetleg kihűltek volna, és nem elég forróak, akkor vissza kell melegíteni az üvegeket. Ehhez tegyünk egy lábas aljába konyharuhát, állítsuk bele az üvegeket, lazítsuk meg a kupakokat, majd az üvegek körül öntsük fel annyi vízzel, hogy a befőttek nyaka legalább 6-7 centire kilógjon a vízből. Gyújtsunk alá, és forraljuk fel a vizet. Amikor már az üvegekben is gyöngyözik a víz, lezárhatjuk őket, és minden mehet tovább a fentiek szerint: újságpapír, takarók, stb.

Ha kihűltek (kb 1-2 nap az üvegek számától és a takarók mennyiségétől függően), szedjük ki, nedves ruhával töröljük le az üvegről a ragacsokat, és máris mehet a kamrapolcra. Mindenkinek kellemes vérszilvabefőzést kívánunk... :-)

2014. július 7., hétfő

Vegyes „dobálós” savanyúság tartósítószer nélkül

Szeretjük a vegyes savanyúságot, vagy ahogy mondani szokták, a dobálós savanyúságot, méghozzá nagyon. De előre leszögezem, hogy ez nem a klasszikus értelembe vett "dobálós" savanyúság lesz, ezért is a címben az idézőjel. Azt a fajta savanyúságot ugyanis egy teljes szezon alatt készítik el. Már nyár elején elkezdik bele dobálni a hozzávalókat, és egész szezon alatt töltik az éppen aktuális zöldségfélékkel (uborka, sárgarépa, karfiol, káposzta, zöld paradicsom, kicsi zöld dinnye, paprika, stb.). Ez a savanyúság viszont kicsit másabb lesz, mert bár mindenfélét dobálunk bele, de eltevése mégis más egy kicsit, hiszen minden, ami éppen elérhető, egyszerre kerül bele, majd lezárjuk, és kamrába tesszük. Tavaly sajnos ezt a fajta savanyúságot nem volt lehetőségünk eltenni, pedig nagyon szeretjük mindketten a feleségemmel. Idén kárpótoltuk magunkat ezért...



Az a jó ebben a savanyúságban, hogy ahányszor elkészítjük, annyiszor mindig más les egy kicsit, hiszen a hozzávalók százalékos aránya befolyásolja a végeredmény ízét. Ettől mindig egy kicsit új. Azt azonban nem árt szem előtt tartani, hogy ez nem az a fajta savanyúság, amit elteszünk, és egy-két hét után már bonthatjuk is. Tele van friss, ropogós zöldségekkel, amelyeknek nem kevés idő kell ahhoz, hogy az ecetes fűszeres lé átjárja, ezért legyen mindenki türelemmel, és júliusban eltett savanyúságot ne bontsa fel október előtt, hagyjuk, hogy addig csak gyönyörű kinézetükkel okozzanak nekünk örömöt...

Hozzávalók a vegyes „dobálós” savanyúsághoz:
- karfiol
- brokkoli
- sárgarépa
- kaliforniai paprika
- tv paprika
- kovászolni való uborka
- fokhagyma
- kapor
- kristálycukor
- konyhasó
- szemes bors
- koriander
- mustármag
- babérlevél
- chili paprika
- 20% ecet
- nátrium benzoát (opcionális)

Az 1700 ml-es üvegekbe a következő mennyiségű fűszerek kerültek:
- 10 szem színes bors
- 15 szem mustármag
- 6 szem koriander
- 2-3 babérlevél mérettől függően
- 3 db chili paprika
- 3-5 gerezd fokhagyma

A 4250 ml-es üvegeb pedig a következő fűszererek kerültek:
- 20 szem színes bors
- 35 szem mustármag
- 14 szem koriander
- 4-7 babérlevél mérettől függően
- 5-8 gerezd fokhagyma

A felöntőléhez:
- 3.5 liter csapvíz
- 3 dl 20%-os ecet
- 7 evőkanál kristálycukor
- 4.5 evőkanál konyhasó

Vegyes „dobálós” savanyúság elkészítése:
Az első lépés, hogy a felhasználni kívánt üvegeket alaposan mossuk ki mosogatószerrel, majd többször öblítsük át hideg vízzel. Fordítsuk őket szájukkal lefelé egy tiszta konyharuhára, és hagyjuk magától megszáradni (nem törölgetjük el!). Azokat a hozzávalókat, amiket nem fogunk meghámozni, alaposan sikáljuk meg folyó víz alatt körömkefével. A többi zöldséget tisztítsuk meg, vágjuk ki az esetleges nem tökéletes részeket, mert csak akkor lehetünk biztosak abban, hogy nem fog elromlani a savanyúságunk, ha odafigyelünk a tisztaságra. Daraboljunk fel mindent. A darabolásnál tartsuk szem előtt, hogy mi mennyire kemény. A sárgarépát például érdemes vékony karikákra vágni, hogy könnyebben átjárhassa majd az ecetes lé, míg az uborka maradhat nagyobb darabokban is. Mi a következőképpen daraboltunk:

A sárgarépát megtisztítás után zöldséggyalun letoltuk. Hogy szebb legyen először ferdén megvágtuk a répát, majd utána gyalultuk le, így szép elnyújtott, ovális alakú répa szeleteket kaptunk. Mivel csak jó nagy kovászolni való uborkánk volt, így azokat hosszában elnegyedeltük. A karfiolt és a brokkolit kisebb-nagyobb rózsákra szedtük, míg a kaliforniai és tölteni való paprikát néhány centis szabálytalan darabokra vágtuk. Mire végzünk a zöldségek megtisztításával és feldarabolásával, már jó fáradtak leszünk, de ne adjuk fel a cél előtt.

Most jön az üvegek betöltése. Első körben mi csak 1700 ml-es üvegekkel akartunk eltenni, de annyi zöldségek sikerült felaprítanunk, hogy miután megraktunk mind a négy (sajnos nem volt több üres) ilyen méretű üvegünket, még mindig bőven maradt a konyhapulton hozzávaló. Akkor úgy döntöttem, leszedjük a szekrény tetejéről az egyetlen üres 4250 ml-es üvegünket, és azt is teletöltjük. Így lett, hogy túlteljesítettük magunkat. Szóval, az üvegek megpakolásához nem nagyon akarok instrukciókat adni, mert igazából mindegy. Pakoljuk bele vegyesen, felváltva a hozzávalókat, míg az üveg meg nem telik. Mi a fűszerekkel kezdtük a fentebb leírt mennyiségekben, és utána jöttek a zöldségek, de ez sem szabály. Mindenki úgy tölti, ahogy tudja. Egy a lényeg, pakoljuk jó szorosan, nyomkodjuk össze többször. Nem baj, ha túl szoros, mert a forró felöntőlében úgyis összébb esik minden egy kicsit, és akkor pont jó lesz. Ha friss kaprot használunk, akkor azt is adagoljuk bele szép lassan ízlés szerint.

Miután ott sorakoznak a konyhapulton a megtöltött üvegek, jöhet a felöntőlé elkészítése. Van aki, hidegen teszi el tartósítószerrel, van aki melegen tartósító nélkül. Mindenkinek megvan a maga módszere. Mi melegen szoktuk, és amennyiben lehetőségünk van rá, tartósító nélkül. A felöntőléhez vegyünk elő egy lábast, és öntsük bele a fent említett mennyiségű vizet és ecetet. Adjuk hozzá a cukrot és a sót, majd forraljuk fel. Ha nem friss kaprot fogunk használni, hanem tasakos morzsolt kaprot, akkor azt is tegyük a felöntőlébe, hogy mire felforr, lesüllyedjen az aljára. Ha friss száras kaprot használunk, akkor azt már minden bizonnyal az üvegekbe tuszkoltuk. Mi a kisebb üvegekbe aprított kaporlevelet tettünk, a nagyobbik üvegbe pedig száras kaprot, amelyen rajta volt a virágzat is. Amellett, hogy annak kicsit pikánsabb az íze, nem kevésbé dekoratívabb is. De ne kanyarodjunk el. A felöntőlét tegyük oda forrni, majd amikor már rendesen felforrt, kezdjük el az üvegekbe kanalazni. Itt fontos a gyorsaság, mert ha nem sietünk, akkor a nem elég gyorsan adagolt lét visszahűtik a zöldségek, és oda a dunsztolás. Szóval siessünk. Nekünk sikerült olyan gyorsan megszedni az üvegeket, hogy olyan forróak lettek, hogy megérinteni is alig lehetett őket. Így mi már rögtön le is zártuk, és eltettük őket egy kupacba, hogy lassan hűljenek ki.

Ha mégsem sikerült volna elég gyorsnak lennünk, akkor vegyünk egy lábast, ami alacsonyabb az üvegeinknél. Tegyünk az aljára egy konyharuhát, é állítsuk bele az üvegeket. Körülötte töltsük fel vízzel úgy a lábast, hogy az üvegek legalább 6-7 centire kilógjanak, majd gyújtsunk alá, és forraljuk fel. Amikor már az üvegekben gyöngyözik a felöntőlé, lezárhatjuk, és mehet a száraz dunsztba, ahol szépen lassan hűl ki. Ez idő alatt valamelyest puhulnak is az olyan kemény zöldségek, mint a répa vagy a karfiol.

Természetesen lehet bele más zöldségeket is tenni. Akinek hozzáférhető, tehet bele zöld paradicsomot, kicsike zöld dinnyét, esetleg kisebb káposztát negyedelve, de nem ördögtől való az sem, ha kicsike, még nem teljesen kifejlődött csillagtököt tesz bele az ember. A határt tényleg csak a fantáziánk szabja meg. Mi ezúttal beértük a receptben szereplő kombinációval.

Megjegyzés az opcionális nátrium benzoáthoz: Akinek nincs lehetősége/helye/ideje a dunsztolással járó macerákhoz, és nem ódzkodik a tartósítószerektől, az kihagyhatja a dunsztolást (itt kérek meg mindenkit előre, hogy hagyjuk a "ha tartósító nélküli recept, akkor mit keres benne ez a rész" című megjegyzésektől. A recept alapvetően tartósítószermentes, csak megemlítjük, hogy azzal is el lehet készíteni). Ők a forró vizes lábasból való kivétel után - vagy ha elég gyorsak voltak akkor a felöntővel való feltöltés után - tegyenek nátrium benzoátos tasakon leírt arányban az üvegekbe, majd jó erősen zárják le az üveget. Saját tapasztalatom - mert néha azért mi is használunk tartósítót -, hogy ha nem hosszú évekre akarjuk eltenni, csak az éppen előttünk álló télre, akkor bőven elég a tasakon feltüntetett mennyiségek fele is. Főleg, ha odafigyeltünk a tisztaságra.

Mindenkinek nagyon kellemes időtöltést kívánok ennek a nagyon finom savanyúságnak az elkészítéséhez... :-)

2014. július 6., vasárnap

Rácos cukkini tejfölös-gombás lecsóval

Az eredeti neve "Rácos padlizsán" volt, de mi nem szeretjük a padlizsánt semmilyen formában. A cukkinit azonban imádjuk, ezért az én egyetlenemnek a fejében megfogant az a gondolat, hogy mi lenne, ha padlizsán helyett cukkinit tenne bele. Nekem azonnal megtetszett az ötlet, így arra az elhatározásra jutottunk, hogy ezt fogja elkészíteni, aztán majd meglátjuk, hogy milyen lesz...


Elkészült, és finom lett. Nekem nagyon-nagyon ízlett, ezért megmondtam a feleségemnek, hogy ilyet nem most ettünk utoljára. Rábólintott, mert neki is ízlett. Reméljük, hogy nektek is ízleni fog...

Hozzávalók a Rácos cukkinihez:
- 60 dkg cukkini
- 60 dkg burgonya
- 4 evőkanál olaj
- 2 vöröshagyma
- 4 paprika
- 4 paradicsom
- 30 dkg csiperke gomba
- 1 csapott evőkanál fűszerpaprika vagy (házi) édes paprikakrém
- 1 mokkáskanál fűszerpaprika vagy (házi) csípős paprikakrém
- 2 dl tejföl
- 1 evőkanál liszt
- oregánó
- bazsalikom
- konyhasó
- őrölt bors

Rácos cukkini elkészítése:
A cukkiniket hámozzuk meg, a végeiket vágjuk le, majd vágjuk nagyjából 5-7 mm-es szeletekre. Sózzuk, borsozzuk, esetleg oregánóval és bazsalikommal megszórhatjuk. Ezt követően tegyük félre egy kicsit pihenni. A krumplit hámozzuk meg, vágjuk karikára, és sós vízben főzzük meg. A hagymát, a paprikát és a paradicsomot tisztítsuk meg, majd vágjuk fél-egy centis kockákra (aki nem szereti a paradicsomhéjat az ételben, előtte vágja be késsel, majd fél percre merítse forró vízbe, majd hámozza meg). A gombát mossuk meg, majd vágjuk fél centinél nem vastagabb szeletekre.

Ha megvagyunk az előkészületekkel, akkor nekiállhatunk a tényleges főzésnek. Egy magas falú serpenyőben kevés olajon pároljuk meg a cukkini karikákat, majd ha kész, szedjük ki őket egy tányérra. A serpenyőbe ezután mehet bele a hagyma, amit szalmasárgára dinsztelünk. Ezt követően hozzáadjuk a gomba szeleteket, majd ezzel is pároljuk egy kicsit. Mikor a gomba már levet engedett, akkor hozzáadhatjuk a kockákra vágott paprikát és paradicsomot is. Az egészet összepároljuk kicsit, és ezután jöhet bele a fűszerpaprika, a paprikakrém, majd legvégül hozzáadjuk a kevés liszttel elkevert tejfölt, amivel kicsit besűrítjük az egészet. 3-4 négy percig még forraljuk, majd levesszük a tűzről (ha esetleg túl híg lenne, óvatosan hinthetünk rá még lisztet, ha azonban túl sűrű lenne, kevéske vízzel hígíthatjuk).

Ha készen van, akkor vegyünk elő egy hőálló sütőtálat, és kenjük ki vajjal. Az aljára kezdjük el felváltva pakolászni a krumpli és a cukkini karikákat úgy, hogy kicsit fedjék egymást. Ennek a tetejére öntsük a tejfölös-gombás lecsót, majd végezetül tegyük be az egészet a 200 fokra előmelegített sütőbe, ahol 15 perc alatt készre sül.

Amikor elkészült, tálalhatjuk kenyérrel, vagy anélkül. Akárhogyan is, de mindenképpen egy nagyon finom egytálétel a végeredmény. Cseppet sem bántuk meg, hogy padlizsán helyett cukkinivel készítettük. Mindenkinek jó étvágyat kívánunk hozzá. :-)

2014. július 5., szombat

Sárgabarackos pite friss sárgabarackból

A tavalyi év mintájára idén is elmentünk Törökbálintra, hogy szedd magad sárgabarack akció keretében jussunk hozzá az idei sárgabarack adagunkhoz. Ez meg is történt, 25 kg gyümölcsöt szedtünk, amelynek egy részéből sárgabaracklekvár, egy részéből sárgabarackbefőtt, egy részéből pedig sárgabarackbor lett (ez utóbbi még folyamatban van). Volt azonban pár szem félérett barack, amivel nem lehetett akkor még semmit sem kezdeni, ezért kitettük az ablakpárkányba, ahol három nap alatt puhára és édesre érett. Ekkor jött az én drágámnak az ötlete, hogy készítsünk belőle valami finom sütit. Mondtam, rendben, de milyet? És nem is gondoltuk, hogy a kérdésre mennyire nem egyszerű választ találni. Beírtuk a keresőbe, hogy sárgabarackos süti, és alig van egy-két találat rá, azok is mind ugyanazon recept klónjai leginkább. De sebaj, gondoltuk, mi is kipróbáljuk az egyiket, amit itt találtunk. Az én egyetlenem neki is állt, hogy elkészítse, mert én éppen az idei vegyes savanyúságunkat raktam el...


A süti készen lett hamar, és nem lett rossz, de rögvest levontunk több tanulságot is, amelyek közül a legfontosabb, hogy a sárgabarack egy ilyen édes környezetben nagyon savanyúnak tud hatni. Ezért, aki nem szereti a savanykásabb ízeket az édes sütikben, azok vagy sárgabarackbefőttből készítsék el, vagy ha az nincsen kéznél, akkor a sárgabarackot az említett sárgabarackbefőttnél leírt felöntőlében főzzék 5-10 percet alacsony lángon, és utána tegyék a sütibe (természetesen, ha valakinek más receptúra alapján készült sárgabarackbefőttje van, az is jó lesz). Akit azonban nem zavarnak a savanykásabb ízek, nyugodtan készíthetik friss sárgabarackból is. :-)

Hozzávalók a sárgabarackos pitéhez:
- 4 tojás
- 16 púpozott evőkanál liszt
- 10 evőkanál kristálycukor
- 1 csomag sütőpor
- 2 kis pohár tejföl
- 2 dl étolaj
- kb. 0.5 kg sárgabarack, vagy sárgabarackbefőtt

Sárgabarackos pite elkészítése:
A barack kivételével az összes hozzávalót összekeverjük egy tálba, majd sütőpapírral kibélelt (vagy kivajazott) tepsibe öntjük. A felezett barackokat szép sorokba és oszlopokba rendezve a tészta tetejébe nyomkodjuk úgy, hogy a belseje legyen felfelé. Ezt követően kristálycukorral megszórjuk a sárgabarackokat. Nagyjából ennyi volt a dolog. 180 fokra előmelegített sütőben körülbelül 30 percig sütjük. A sütőből kivéve - miután kihűlt - porcukorral meghintve kínáljuk. Ha szeretjük a fahéjat, akkor egy kicsit tehetünk a porcukorba, amivel meghintjük.

Mindenkinek jó étvágyat kívánunk hozzá... :-)

2014. július 3., csütörtök

Vadcseresznye-sajmeggy házi bor – csemegebor

Még tavasz vége felé találtam rá véletlenül egy igen különleges fára, ami első ránézésre - főképp kérge, levelei alapján - cseresznyefának tűnt, de valahogy az akkor még zöld bogyói sokkal apróbbak voltak. Elhatároztam, hogy figyelemmel fogom kísérni a fa sorsát, és meglátom majd, hogy miféle termése lesz, ha beérik. Ez június közepére meg is történt. Bogyó alig voltak nagyobbak fél centiméternél, teljesen beérve igen feketék voltak. A gyümölcsöt megkóstolva ízvilága igen érdekesnek tűnt, mert egyszerre volt édes, savanyú és keserű. A fát több szögből is lefotózva megmutattam kertészeknek, valamint több növényhatározós facebook csoportban is kértem segítséget. Ennek egyhangú eredménye az lett, hogy maga a fa - jellegzetességei alapján - leginkább vadcseresznyére, népiesebb nevén madárcseresznyére hasonlít, a gyümölcs viszont méretében, ízében, illatában, és abban, hogy leve erősen festő a sajmeggyre, vagy más néven a törökmeggyre hajaz. Ebből lett, hogy nagy valószínűséggel a két növény keresztezéséről lehet szó.

Mindegy is, a lényeg, hogy azon nyomban megtetszett a növény különlegességénél fogva, és megszedtem egy jó nagy szatyrot belőle, hogy ez legyen az alanya a legújabb vadnövényből készült gyümölcsborunknak. Először ugyan kicsit féltem a kesernyés íz miatt, de furcsa módon ez a felhang már a két napos előerjesztést követően eltűnt, és egy egészen kellemes ízű mustot eredményezett a gyümölcs. Így utólag, hogy a bor már készen van, megkockáztatom, hogy az egyik legfinomabb csemegeborunk lett.

A gyümölcsbor olyan erjesztett alkoholos ital, amelyet nem szőlőből készítenek, mint a bort, hanem más (egynemű) gyümölcsökből. A gyümölcsbor, a gyümölcs nemének megfelelő ital, csak annyiban különbözik az eredeti gyümölcslétől, hogy a benne lévő és a hozzáadott cukorból alkohol lett. Az úgynevezett "hideg eljárással készített gyümölcsborok készítésekor a gyümölcs íze és zamata csak kismértékben csökken, ugyanakkor a vitamin tartalma, egyes esetekben, a szőlőbor vitamintartalmának többszöröse is lehet. (csipkebogyóbor, ribizlibor stb.).

Hazánk szőlőművelését az 1800-as évek végén filoxéra, a peronoszpóra és egyéb csapás javarészben tönkre tette, ekkor lendült fel a gyümölcsbor készítése. Mivel a szőlőn kívül kevés gyümölcsben van meg megfelelő arányban cukor, sav, csersav és víz, ami segítségével élvezhető borrá válik, a gyümölcsborokhoz gyakran hozzáadnak ezen összetevők közül egyet vagy többet. A cukorra ahhoz van szükség, hogy a bor kiforrjon és elérje a megfelelő alkoholtartalmat. A túlzott savasság csökkentésére vizet, míg az íz javításához savat (citromsav, almasav, borkősav) lehet/szükséges hozzáadni. Mivel hasonló módon készül, a mézbort is a gyümölcsborokhoz sorolják. (Ez nem tévesztendő össze a mézes borral, ami egy mézzel fűszerezett, ízesített, általában - szőlőbor.)



Hozzávalók a vadcseresznye-sajmeggy házi borhoz:
- 2 kg vadcseresznye-sajmeggy hibrid
- 60 dkg + 70 dkg kristálycukor (két részletben)
- 4.5 l csapvíz
- 4 g citromsav vagy borkősav
- 5 g szárított sütőélesztő (opcionális)
- 1.5 g borkén

Vadcseresznye-sajmeggy házi bor elkészítése:
A gyümölcsöket szabadítsuk meg a száruktól, majd alaposan mossuk át. Ezt követően tegyük egy műanyag vödörbe, engedjünk rá annyi vizet, ami ellepi, majd alaposan zúzzuk össze. Annál jobb, minél jobban sikerül szétroncsolni a szemeket. A végére a egy olyan erősen vöröses fekete lét kapunk, ami mindent megfog, ami hozzáér. Ezért érdemes a zúzást gumikesztyűben végezni, már ha kézzel zúzunk. Mi kézzel zúztuk. A magok összegyűlnek a vödör alján, de egyelőre ezt nem kell kiszedni belőle. Takarjuk le a vödröt egy konyharuhával, majd tegyük szoba hőmérsékletű helyre, és hagyjuk két napig előerjedni. Naponta kétszer keverjük át, de ennél több dolgunk egyelőre nincs vele (mi ezt 2014.06.14-én végeztük el).

Ha eltelt a két nap, akkor szűrjük át egy nagyon kis lyukú szűrőn, vagy sűrű szövésű anyagon. A mustot öntsük egy ötliteres üvegbe. Két liter vizet langyosítsunk meg, majd teljes olvadásig kevergetve adjunk hozzá 60 dkg kristálycukrot. Ebben a langyos lében keverjük el citromsavat vagy borkősavat is, majd öntsük a meggyléhez (feltéve, hogy a cukros lé nem melegebb 30 foknál. Ha melegebb, hagyjuk hűlni kicsit, nehogy a meleg lé elpusztítsa az előerjesztett mustban eddigre felszaporodó élesztőgombákat). Az üveget engedjük fel annyi vízzel, hogy nyakig legyen.

Amint ezzel is megvagyunk, zárjuk le az üveget borászati kotyogóval, vagy a blogunkban már ismertetett, azt helyettesítő házi módszerrel. Ha borászati kotyogót fogunk használni, akkor az üveg ne legyen tele, csak maximum 3/4 részig, mert nem lesz elég hely a forrás közbeni habzásnak. Ha a házi módszert használjuk, akkor nyakig tölthetjük az üveget, mert a gumikesztyűben lesz elég hely a folyamatoknak (ezért is szeretjük mi ezt jobban). Akit érdekel a házi kotyogót helyettesítő módszer, az nézze meg az erről készült leírásunkat, mert nem kívánjuk minden borunk alatt újra és újra leírni ugyanazt (Az erjesztés kezdete nálunk 2014.06.16.).

Az erjedés először elég intenzív, majd pár nap elteltével alább hagy, és szépen elcsendesedik. Amikor azt látjuk, hogy már alig pezseg, érdemes egy ízpróbát tartani (nálunk ez 2014.06.25-én történt meg). Ha úgy érezzük, hogy most már szájízünknek megfelelő, akkor befejeződött az erjesztési folyamat. Ilyenkor leginkább száraz-félszáraz jellegű a bor. Aki a csemegebort szereti, annak most jön az utánacukrozás. Ehhez vegyünk ki a léből nagyjából egy edénybe egy liternyit, egy másikba pedig fél liternyit. Az egy litert langyosítsuk fel, majd adjunk hozzá 70 dkg kristálycukrot. Kevergessük addig, amíg teljesen el nem olvad benne a cukor, majd öntsük vissza az üvegbe. És most fogjuk látni, hogy miért vettünk ki két adag lét. A plusz cukor ugyanis növeli a térfogatot, és nem fért volna bele mind az üvegbe. A másik (fél liter) léből öntsünk vissza annyit, hogy ismét nyakig legyen az üveg, ami megmaradt, azt pedig fogyasszuk el egészséggel. :-) Ha visszaöntöttük, akkor zárjuk le ismét kotyogóval az üveget, és tegyük vissza oda, ahol eddig volt. Kis idő múltával a friss tápanyagnak (cukor) köszönhetően újra beindul az erjedés (mi az utánacukrozást 2014.06.25-én végeztük el).

Hagyjuk még pár napig erjedni, majd tartsunk újabb ízpróbát. Nekünk elég volt négy nap (2014.06.29.), és éppen megfelelőnek tartottuk. Érzésre elég magasnak tűnt az alkoholtartalma, de ugyanakkor megfelelően édes is volt. Ezért úgy döntöttünk, leállítjuk a forrást. Aki nem akar utánacukrozni az az előbbieket kihagyhatja, és innen folytassa a receptet. Vegyünk ki a borból egy-két decinyit, és ahhoz adjuk hozzá a borként, amit addig kevergessünk, míg teljesen fel nem oldódik. Nem kell megijedni, hogy teljesen bebarnítja az eddig vöröses feketés bort. Az egész bor színét nem fogja elrontani, csak ebben a pár deciben túl tömény, azért lesz ilyen. Öntsük vissza a borba, és keverjük el alaposan. Fedjük le konyharuhával, és hagyjuk ülepedni.

Ha a bor néhány órán belül nem kezd el újra erjedni, akkor szükség lehet élesztő hozzáadására. Ezt úgy tehetjük meg, hogy kiveszünk egy fél liternyit, felmelegítjük 30 fok körülire, majd a hozzáadjuk a szárított élesztőt, és hagyjuk felfutni. Amikor már centinyi hab van a tetején, akkor visszaöntjük a borba, és jól elkeverjük. Ez vonatkozik az erjesztés elkezdésére is. Ha az elején nem indul be a folyamat egy napon belül, akkor adjunk hozzá élesztőt.

Attól függően, hogy az elején a mustot mennyire sikerült leszűrni, az ülepítés pár naptól pár hétig tarthat. nekünk elég volt két nap, 2014.07.01-én már meg is történt a lefejtés, és a palackozás. Ehhez egy gumicső fog kelleni, amivel átfejtjük egy másik üvegbe a bort vigyázva, hogy az aljára ülepedett seprő réteg ne kavarodjon fel. Ha ez megvan, tölthetjük a palackokba. Nekünk 5 db 0.75 literes borosüveg lett tele, és kimaradt még kicsit több, mint fél liter. Ezt megittuk a fáradtságos munka megérdemelt jutalmaként. :-)

Mindenkinek kellemes borkészítést kívánunk... :-)

2014. július 1., kedd

Sajtgolyócskák, avagy rántott sajt új köntösben

Az én drága feleségem már régóta szemezget a sajtgolyókkal, mert mostanság ez kacsintgat mindenhonnan az interneten. Nagy divat lett, és mindenki oda van tőle, hogy milyen finom. Ránézésre nekünk is nagyon tetszett, ezért elhatároztuk, hogy végre ki is próbáljuk...



Megtettük, és lehet, hogy velünk van a baj, vagy csak többet vártunk tőle, mint amennyit nyújtani tud, de akárhogy is van, nekünk nem nyújtott egy mindent felülmúló kulináris élményt. Finom volt, igen. Nem rossz, de ahhoz képest, amennyi sajt kell hozzá, nem nevezném egy gasztroforradalomnak. :-) Ettől függően közzé tesszük mi is, hátha valakinek pont nálunk tetszik meg. Mi szalmakrumplival és párolt zöldségekkel ettük. A receptet pedig Anita konyhájában találtuk.

Hozzávalók a sajtgolyócskákhoz:
- 30-35 dkg kemény sajt   (pl. Trappsita)
- 2-3 tojás (tojás méretétől függően)
- 1-2 evőkanál liszt
- zsemlemorzsa

Sajtgolyócskák elkészítése:
A tojásokat üssük fel egy tálba, majd kavarjuk össze villával, mintha éppen rántottához készülnénk. Ebbe reszeljük bele a sajtot, és keverjük el benne alaposan. A lényeg, hogy ne legyen túl folyós, de a olyan sajt darabka se legyen benne, ami még nem teljesen tojásos. Ha túl sűrűnek találjuk, adjunk hozzá egy harmadik tojást. Amint kellően összekevertük, szórjuk bele a lisztet, és ezzel is keverjük addig, amíg nem kapunk egy nagyon sűrű masszát. Ebből a masszából formáljunk nagyjából 2-3 cm átmérőjű golyókat, és forgassuk meg őket zsemlemorzsában, majd tegyük egy tányérra őket, és uzsgyi a hűtőbe, hogy egy kicsit összeálljanak. Fél óra múlva indulhat a sajtgolyósütés. :-) Forró olajban süssük őket aranysárgára, majd a lehetőségekhez képest még melegen tálaljuk. Ennek is az a lényege, mint a rántott sajtnak: frissen, melegen az igazi, ha már kihűlt, hiába melegítjük, hiába mikrózzuk, nem lesz az igazi. Ezért - és mivel elég gyorsan megvan -, nem érdemes egyszerre többet készíteni, mint amennyi egy étkezésre elfogy...

Mint a bevezetőben írtuk, nekünk nem adott akkora élményt, hogy rendszeresen készítsük majd, de semmiképpen sem lehetne azt mondani, hogy nem volt finom. :-) Mindenkinek jó étvágyak kívánunk a sajtgolyókhoz... :-)
Google+