2018. október 25., csütörtök

Birsalmakompót, ahogyan mi szeretjük

A minap kaptunk az egyik kedves szomszédunktól egy talicskányi birsalmát, hogy készítsek belőle finom házi birsalmabort. Ugyanis emlékeztek rá, hogy készítettem már olyat. De szeptember 28.-án született meg harmadik gyermekem, Gellért, és egy újszülött mellett nem nagyon van most időm borászkodni.



Meg amúgy is, idén már több alkoholos italt is készítettem (fekete berkenyebor, mazsolabor, meggybor, bodzabogyóbor, fekete berkenyelikőr), így azt hiszem, következő évig kitartunk. Ugyanakkor imádom a birsalmát, így eldöntöttem, hogy többféle finomságot is fogok készíteni belőle (mi idén nem készítünk ugyan, de aki szereti, az alábbi birsalmasajt recept alapján akár azt is készíthet). Az első ilyen ez az istenien finom birsalmakompót...



Hozzávalók a birsalmakompóthoz:
- 3 kg birsalma
- 1 citrom
- 1-2 rúd egész fahéj
- 12-15 szegfűszeg
- 2 csomag vaníliás cukor
- 40 evőkanál kristálycukor (vagy vegyes virágméz)
- 3 liter víz

Birsalmakompót elkészítése:
Pucoljuk meg a birsalmákat. Ez egyszerűen hangzik, de akinek volt már dolga birsalmával, az tudja, hogy milyen kemény. Mint a beton. Szóval tessék felkészülni egy rendkívül éles késsel, és egy-két doboz sebtapasszal. Na de viccel félre. Mossuk le a bolyhos réteget az almák héjáról. Tegyünk egy tálba citromleves vizet (ebbe tesszük majd a feldarabolt birsalmákat, a citromlé pedig valamelyest meggátolja majd a barnulást). Hámozzuk meg az almákat, vágjuk gerezdekre. A magházat vágjuk ki. Ha van benne rossz, kukacos rész (szinte minden birsalmában van), azt is vágjuk ki. Ha ezzel megvagyunk, vágjuk nagyobb kockákra, és dobjuk a citromleves vízbe. Amikor kész az összes alma, és minden menet közben szerzett sebünket gondosan bekötöztünk, jöhet a folytatás.



Tegyünk egy lábasba három liter vizet. Gyújtsunk alá. Dobáljuk bele a fűszereket. A citromot alaposan mossuk meg, dörzsöljük meg jól a héját, majd egy zöldséghámozóval csak a sárga részt óvatosan hámozzuk le róla, és ezt a sárga héjat dobjuk a fűszerek mellé a készülő kompót levébe, majd facsarjuk bele a citrom levét is. Azért nem reszeltük a héját, hogy ne úszkáljon majd a kész kompót levében semmi a birsalmán kívül. Ha felforrt, főzzük a fűszereket nagyjából húsz percig, majd halásszuk ki mindet, és dobjuk a kukába.



Adjuk hozzá a kristálycukrot és a vaníliás cukrot. Amint sikerült feloldódnia a lében a cukornak, mehet hozzá a kockákra vágott birsalma. Főzzük lassú tűzön nagyjából húsz percet, majd zárjuk le. Ha megkóstoljuk, és még kicsit kemény az alma, ne ijedjünk meg.  Takarjuk le fedővel, és hagyjuk úgy. Amire kihűl szépen megpuhulnak benne a birs kockák pont amennyire kell.



A gyerekek nálunk nagyon szerették. Remélem, nektek is ízleni fog. :-)

2018. október 23., kedd

Mascarpones-nutellás torta

Kicsit eltűntünk, igen... Nagy örömünkre bővült a családunk, szeptember végén megszületett harmadik gyermekünk, Medve Gellért. A várandósság alatt a főzés, és a sütés olyan távol került tőlem, hogy féltem, elfelejtem, hogyan is kell. Szerencsére sokat kerti partiztunk! Ha pedig szabadtéri főzésről van szó, akkor a férjem remekel. Volt minden: sok grillezés, bográcsozás, lángos sütés, szalonna sütés...! Szuper volt az egész! Ilyenkor én a kiskukta szerepébe bújtam, s csak segédkeztem. Augusztus végén azonban kórházba kerültem, és míg meg nem született Gellért, már haza sem engedtek. Nagyon megviselt mindannyiunkat ez az egy hónap, mert Benedek, és Kincső elkerült mamáékhoz, 300 km-re tőlünk, Zsolt pedig dolgozott, és közben állandó készenlétben volt, s minden nap munka után rohant hozzám a kórházba. Hosszú volt, borzasztóan hosszú ez az időszak. De hála a Szent János Kórház orvosainak, és a Szent Imre Kórház orvosainak, dolgozóinak, végül minden rendben lett, és Gellért 36+5 napra megszületett a maga 3640 grammjával, és 54 centiméterével, s a hatalmas hajkoronájával! Egy igazi Medve! :) Hatalmas étvággyal. És nagyon jó baba. A testvérei pedig imádják! Szóval ezek voltak az előzmények.



Most azonban Benedeket ünnepeltük, mert 16-án 5 éves lett a mi elsőszülött gyermekünk! Hogy rohan az idő...! Eme alkalomra gondoltam ki ezt az egyszerű tortát, ami két-három kicsike gyerek mellett is elkészíthető - ami jelen esetben hatalmas előnye. :)
Az oviba sajnos nem lehet itthon készített tortát vinni, csak olyat, amit számlával tudunk igazolni, honnan van. Így oda egy bolti fekete erdő tortával ment Benedek, és elmondása szerint nagyon finom volt. Azonban azt nem tudta, hogy itthon is készül neki torta. Sőt, a szembe szomszédaink, Zsuzsa, és Imre sem felejtette el, hogy van egy kis szülinaposunk ezen a napon, és Zsuzsa készített egy nagyon finom, krémes-tejszínhabos tortát. Nagy volt a meglepetés a nagyfiúnak, mikor megérkezett, és két torta is várta! :) Azon nyomban neki is álltunk mindkettőnek. De eleget beszéltem, jöjjön a recept! :)


Hozzávalók a piskótához:
- 6 tojás
- 6 evőkanál cukor
- 5 evőkanál liszt
- 1 evőkanál kakaópor
- 1 csomag sütőpor

Hozzávalók a krémhez:
- 500 g mascarpone
- 250 g nutella

Hozzávalók a díszítéshez:
- 12 csomag Kit-Kat csoki
- 3 csomag M&M'S cukor, vagy Smarties

A tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjéket egy pici sóval habbá verjük, miközben a cukrot is hozzá adagoljuk, majd jöhet a tojás sárgája, azokat is egyenként hozzá keverjük. A lisztbe keverjük a kakaóport, és a sütőport, majd az egészet beleszitáljuk a habba, és óvatosan elkeverjük úgy, hogy a hab ne essen össze. A masszát egy 26 cm-es, sütőpapírral kibélelt tortaformába öntjük, és 180 fokon 20-25 perc alatt készre sütjük. Ha megsült, rácsra borítjuk, levesszük a tortakarimát, a sütőpapírt, és hagyjuk kihűlni.
A krém hozzávalóit egy tálba tesszük, és jól összekeverjük. A tortát ketté vágjuk, megkenjük a krém egy részével az alsó lapot, ráhelyezzük a felső lapot, és a maradék krémmel bevonjuk a torta tetejét, és az oldalát. A Kit-Kat csokikat valamennyire méretre vágjuk, majd a torta oldalához illesztjük. A cukorkákkal pedig megszórjuk a torta tetejét, és készen is vagyunk. :)

2018. szeptember 30., vasárnap

Berkenyebor fekete berkenyéből – házi aróniabor

Anyósoméknál jártunk látogatóban, amikor feltűnt, hogy mennyire meg van "rakva" bogyókkal a fekete törpeberkenye bokra. Gyönyörű látványt nyújtott a bokor a kékes-lilás viaszba csomagolt fekete bogyóival, és az augusztus közpére már itt-ott sárgás-vörösesre színeződött leveleivel.


Ami viszont igazán vonzóvá teszi számomra ezt a bokrot, az az, hogy a kétezrtízes évek elején rengeteget cikkeztek róla külföldön és idehaza is, hogy ez mennyire egy szupergyümölcs. Állítólag beltartalmai értéke többszöröse a fekete ribizliének, ami azért nem rossz teljesƗtmény eme cserjétől. szóval, megkérdeztem anyósomat, leszüretelhetem-e az arónia (ez az igazi neve) bokrát. Azt válaszolta, hogy felőle akár mindet leeszedhetem róla. Nosza, nekem se kellett több! Nekiálltam, és megszedtem egy jókora vödröt, amiről utúlag derült ki, hogy hét kilogramm arónia bogyó fér bele.



Eldöntöttem, hogy idén két dolgot fogok belőle "csak" készíteni: fekete berkenyelikőrt, és a jelen oszt alanyát képező fekete berkenyebort. Így is tettem, és mivel nagyon finom lett, gondoltam, megosztom veletek is...

Hozzávalók a házi berkenyeborhoz:
- 6 kg fekete berkenye
- 6+5 liter csapvíz
- 3 kg kristálycukor
- 6 teáskanál citromsav
- borélesztő (vörös borokhoz való)
- tápsó borélesztőhöz

Fekete berkenyebor elkészítése:
A bogyókat zúzzuk, majd hozzáadunk hat liter vizet. A zúzást én úgy oldottam meg, hogy egy fúrógépbe keverőszárat fogtam, és egy vödörben kevéske víz hozzáadása után nagy fordulaton addig kevertem, míg jól össze nem törtek a bogyók. Ha ez megvan, hagyjuk egy napot ázni, majd lepréseljük. A préselést én egy békebeli szőlőpréssel oldottam meg.



A mustot letakarjuk konyharuhával, majd félre tesszük. Az arőnia törkölyt beáztatjuk újabb öt liter vízbe, jól átkeverjük, majd újabb egy napos pihentetés után (eddigre ismét megszívja magát vízzel) ismét lepréseljük. Az így kapott mustot az előző napihoz öntjük, és jól összekeverjük. Ezt követően mehet hozzá az élesztő és uzsgyi az erjesztő edénybe. Mi 2018.08.12-én préseltük először, majd 13-án másodszor. Erjedni is ekkor raktuk oda.



Ez esetben kivételesen nem sütőélesztőt használtam, hanem borászati fajélesztőt. Ezzel kiegyenlítettebb az erjedés, és tovább is tart valamennyivel. Reményeim szerint a végeredmény még finomabb lesz. A megfelelő erjedés érdekében adtam hozzá élesztő tápsót is. A borélesztő és a hozzá való tápsó is beszerezhető gazdaboltokban.



Most is leírom, amit már nagyon sokszor leírtam, hogy a bort levegőtől elzártan kell erjeszteni, ezért az erjesztő edényt a must beleöntése után le kell zárni oly módon, hogy onnan távozni tudjon az erjedés közben termelődő széndioxid, de ugyanakkor ne tudjon bejutni a levegő. Ezt bármilyen borászati kotyogóval, illetve azok házilagos megfelelőivel megtehetjük.

A feleségemmel a harmadik babát várjuk éppen, és sajnos nem minden ment a legnagyobb rendben, így az én drágám kórházba került, és egy hónapig (a szülésig) bent is tartották, így nem a berkenyebor volt épp a legnagyobb gondom (szerencsére a fiam és a feleségem is egészséges a szülés után. Szóval elmúlt a pánik, átvette helyét a boldogság.). Emiatt csak futtában tudtam vele foglalkozni. A bor készen lett, tökéletes lett, de nem volt időm mindig lejegyezni a dátumokat. A teljes kiforrás nagyjából egy hónap volt, majd újabb egy hónap volt az ülepítés.

Mint azt már korábbi házi boraimnál leírtam, a kiforrt bort le kell kénezni, majd hagyni leülepedni. Az ülepítés közben jót tesz neki, ha szellőzik, ezért én csak konyharuhával szoktam letakarni olyankor. Egyébként egy rendkívül finom és aromás félédes bor lett belőle. Aki hozzá tud jutni fekete berkenyéhez, annak csak ajánlani tudom a kipróbálását.

2018. szeptember 2., vasárnap

Berkenyelikőr házilag fekete berkenyéből – házi arónialikőr

Mint azt a fekete berkenyebor, azaz aróniabor receptünknél már leírtuk, feleségem édesanyjának a kertjében van egy szép nagyra nőtt fekete berkenyebokor, amit idén le is szüreteltem - neki nem kellett. Hét kilogramm gyönyörűséges arónia bogyóval lettem akkor gazdagabb, aminek nagyobbik részéből (hat kilogramm) házi berkenyebor lett. A maradék egy kilónyit berkenyelikőrbe szántam, mert korábban olvastam már róla angol nyelvű oldalakon, de magyar receptet mindezeddig még nem találtam rá. Gondoltam, akkor hiánypótlok, és elkészítem a saját arónialikőr változatomat, és ha finom lesz, megosztom a fekete berkenyelikőr receptet veletek...



Itt vagyok, és éppen ennek a bevezetőjét olvasod, ami azt jelenti, hogy jó lett. Finom lett. De nem csak egyszerűen finom lett, hanem kimondottan fantasztikus lett, ezért mindenkinek csak ajánlani tudom az elkészítését.

Hozzávalók a berkenyelikőrhöz:
- 1 kg feketebe berkenye
- 1.5 kg kristálycukor
- 3 liter minőségi vodka
- 1 liter csapvíz
- 3-5 szem csillagánizs
- 4 rúd egész fahéj
- 6-7 szegfűszeg
- 2 rúd vanília
- 1 kicsi narancs héja (csak a külső narancssárga rész, a belső fehér nem)
- 2 citrom leve (vagy 2 mokkáskanál citromsav)

Berkenyelikőr elkészítése:
Fogjunk egy hagyományos öt literes befőttes üveget (ezeknek még nem volt menetes a nyaka). Azért írom, hogy hagyományosat, mert az valóban öt literes, míg a manapság kapható, csavaros szájú nagy üvegek csak 4250 ml-esek, és abban nem fér el ez a mennyiség. Szóval, az üveg aljára szórjuk be a bogyókat, arra a szórjuk rá a cukrot, dobáljuk bele a fűszereket (a vaníliarudat hosszában vágjuk ketté). A narancsnak csak a külső héja kell, a belső fehér nem, mert az megkeseríti a likőrt. A legegyszerűbb zöldséghámozóval vágni, úgy pont annyit vágunk, amennyi kell. Ezt követően öntsük nyakon a vodkával. A bogyók szép lassan a felszínre fognak emelkedni, de ne törődjünk ezzel. Kavarjuk meg alaposan, és látni fogjuk, ahogy máris elkezd kioldódni az arónia bogyók csodás színe azonnal elkezd kioldódni. Takarjuk le, és hagyjuk pihenni két hétig úgy, hogy néha egy kicsit átkeverjük. Nem árt neki (sőt, inkább használ neki), ha meleg helyen van.



Ha eltelt a két hét, akkor szűrjük le apró lyukú szűrőn. A bogyók jól felszívták a fűszeres vodkát, ezért ezt ki kell préselni. Egyszerűbb kipréselni, ha a leszűrt bogyókhoz öntünk egy liter vizet, majd gumikesztyűbe bújtatott kézzel először össszezúzzzuk a bogyókat, majd alaposan kinyomkodjuk, vagy gyümölcsprésen lepréseljük. Az így kapott lét öntsük hozzá a likőrhöz. Ezzel az egy liter vízzel a likőr töménységét is beállítjuk nagyjából 22%-ra, ami teljesen jó egy likőrnek.

Keverjük össze alaposan, majd hagyjuk pihenni pár napig. Ez alatt a finom, porszerű kis szilárd részecskék leülepednek az üveg aljára. Ezt követően óvatosan, merőkanállal szedve (mindig a tetejéről az üvegnek) elkezdhetjük palackozni. Palackozás után hagyjuk pihenni legalább két, de akár három hónapig is. Ez alatt összegének az ízek és aromák. Karácsonyra már egészen biztosan rendkívül finom lesz.

Kellemes likőr készítést kívánok mindenkinek. :-)

2018. augusztus 20., hétfő

Bográcsban főtt sertéspörkölt gyöngyhagymával – bográcsos sertéspörkölt

Mióta vidékre költöztünk, elég sokszor sütünk, főzünk a kertben. Szeretjük, mert megvan a maga varázsa a bográcsolásnak, grillezésnek, szalonnasütésnek. Szeretjük, mert ugyanaz az étel a bográcsban a szabad tűz felett főve egészen másképp készül, más lesz az illata, íze, állaga. Miközben pedig készül, jót lehet beszélgetni a tűzrakó mellett egy sörrel, üdítővel a kézben, vagy éppen az árnyékba húzódva. Szeretünk kint főzni, ezért amikor csak tehetjük, élünk a lehetőséggel. Ezúttal sertéspörköltet főztünk, de egy kicsit másképp, mintha odabent készült volna a tűzhely mellett. Kicsit füstösebb, kicsit karakteresebb, kicsit másabb, de így is rendkívül finom...


Hozzávalók a bográcsos sertéspörkölthöz:
- 2 szelet füstölt (zsír)szalonna
- 3 kg sertéshús (comb, tarja)
- 4 fej vöröshagyma
- 3-4 gerezd fokhagyma
- 3-4 db paradicsom
- 2 db paprika (tölteni való)
- 1 kis üveg ecetes gyöngyhagyma
- konyhasó
- őrölt bors
- őrölt kömény

Bográcsos sertéspörkölt elkészítés:
Az egész a tűzrakással kezdődik. Annak ellenére, hogy bográcsban főzünk, éppen úgy fontos a tűzifa minősége, mint a szalonnasütésnél. A legjobb valamilyen kemény fa (pl:  tölcs, akác). Mi mindig akácfát használunk. Sose használjunk kerti főzőcskéhez lim-lom fát, és a kertben kivágott egyéb faágakat, mert sok fa tartalmaz olyan anyagokat, amelyeknek a füstje kellemetlen ízt ad az ételnek, amely felette készül. Ha megvan a kellő hőtartó parázs, akkor már csak egy-egy vastagabb fával kell táplálni, hogy egyenletes meleget adjon. Nem érdemes hatalmas lángok felett főzni, mert egyrészt nagyon kormol, másrészt nehéz megközelíteni tőle a bográcsot. Na de elég a tűzrakás elméletéből, kezdjünk el főzni...



Vágjunk két szép, nagyjából fél-egy centiméter vastag szalonna szeletet (nekünk négy fél szelet lett, mert pont ott volt átszúrva a szalonna az akasztó zsinórnak). Tegyük a bográcsba, majd szép lassan süssük ki a zsírját. Ehhez érdemesebb a bográcsot magasabban tartani a tűz felett, hogy inkább szépen olvadjon, mint hirtelen megégjen.



Ha szépen kisült a szalonna, akkor szedjük ki a bográcsból, mert nekünk csak a zsírja kell. A szalonnát fogyasszuk jó szájízzel egy kis kenyérrel, segít kibírni, míg elkészülünk. :) Én kimondottan szeretem, még a jól átsült bőrét is elropogtatom.



Szóval, a zsírba dobjuk bele az apró kockákra vágott hagymát, majd pároljuk, pirítsuk meg. Ha a konyhában készül, nem jó, ha egy-egy hagymakocka meg-meg barnul, de a bográcsban főzött pörkölt ízvilágának kimondottan jót tesz. Amikor a hagyma is kész, vegyük le a tűzről. Sózzuk, borsozzuk, majd adjuk hozzá a kockákra vágott sertéscombot. Kicsit pirítsuk meg (nem nagyon), majd adjunk hozzá egy kevés vizet, mert különben előbb kap oda, minthogy a hús kiengedné a levét. Dobjuk bele a kockákra vágott paradicsomot, a gerezdekre vágott fokhagymát, a tölteni való paprikát, az őrölt köményt és lassan főzzük.


Mi nem tölteni való paprikát használtunk, hanem a szomszédunktól kapott (saját termésű) különleges, fekete (valójában sötét lila) termésű paprikát. Igazából csak a bőre sötét színű, félbe vágva azonnal feltűnik, hogy a belseje zöld, ízében pedig a zöld pritamin paprikára emlékeztet. Amikor már félig megfőtt a hús, beleönthetjük a levétől leszűrt ecetes gyöngyhagymát, és ezzel főzzük tovább.



Innentől már nem sok van hátra, az én egyetlen drága feleségem ezen a ponton ment be kifőzni hozzá a tésztát, mi ugyanis azzal ettük. De illik hozzá sós vízben főtt burgonya, rizs vagy akár nokedli is.



Tálaláskor tegyünk mellé valami savanyúságot. Cékla, csemegeuborka, kovászos uborka, vegyes vágott nagyon jól megy hozzá. Mindenkinek kellemes bográcsolást kívánunk! :-)

2018. augusztus 10., péntek

Bodzabogyóbor készítése házilag – házi bodzabor recept

Régóta tervezem már, hogy bodzabogyóból is készítsek házi bort, hiszen bodzavirágból már készítettem korábban isteni finom házi bodzavirágbort. Alig négy éve kellett, hogy elszánjam magam erre a nagy kísérletre, hiszen soha semmit sem készítettem még bodzabogyóból, sőt, amit eddig kóstoltam (bodzalekvár), az sem nagyon ízlett. De a fekete bodzából készült házi bodzabogyóbor valami egészen más kategória. Olyannyira, hogy már maga a cukrozott must is különleges kulináris élmény volt. Íze jó, zamatos, színe pedig valami csodálatos. A kész bor pedig valami isteni. :) Szóval, mindenkinek csak ajánlani tudom az elkészítését...



Hozzávalók a házi bodzaborhoz:
- 3.5 kg bodza bogyó (nettó súly, leszemezve)
- 3 + 1 kg kristálycukor
- 10 liter csapvíz
- 7 teáskanál citromsav
- 1 csomag (4 g) instant élesztő
- 3 g borkén

Házi bodzabor elkészítése:
Az egész művelet azzal kezdődik, hogy kimegyünk a kertbe, és leszüreteljük a bodzabokrot. Ha nincs saját, akkor menjünk ki egy erdőszélre, és ott szüreteljünk. Fontos, hogy elkerüljük a gyalogbodzat, mert az mérgező! Csak és kizárólag fekete bodza bogyóit szüreteljük.



A szüretet mi 2018.07.25-én követtük el. Amint megszedtünk a kosárkáinkat bodzával, máris kezdődhet a móka! Le kell bogyózni. Én ezt kézzel tettem. Egyik kezemmel megfogtam a fürt szárát, majd a másik kezemmel óvatosan marokra lehúztam a fürtről a bogyókat. Hozzáteszem, ezt érdemes már gumikesztyűben csinálni, mert már ennél a fázisnál képes megfogni az ember kezét, bár a bőrfestés java még csak ezután jön.



Ha lebogyóztuk, akkor tegyük bele egy nagy vödörbe, öntsünk rá egy liter hideg csapvizet, majd törjük össze a bogyókat. Én ehhez fúrógépbe fogtam egy keverőszárat, amit csak erre használok, majd beleengedtem maximum fordulaton a vödörbe. Vigyázat! Fröcsköl! Csak olyan ruhában végezzük ezt, amit nem sajnálunk. Ha ezzel is készen vagyunk, akkor nem árt egy kis kézi utómunka az egyben maradt bogyók miatt. Húzzunk kesztyűt! Mindkét kézzel túrjunk a vödörbe, és a maradék egyben bogyót törjük össze. Én elmulasztottam kesztyűt húzni, íme az eredmény (és ez csak nagyon durva vegyszerekkel, konkrétan textil fehérítővel jött le, mással nem. Szóval érdemes vigyázni.). :) Ezt követően le kell szűrni. Én ezt egyszerűen egy szűnyogháló anyaggal oldottam meg, az teljesen megfelel a célnak.



Ha ezzel megvagyunk, akkor jöhet a hőkezelés. Igen, a fekete bodza bogyóját hőkezelni kell, mert olyan anyagokat tartalmaz, amelyek hasmenést okoznak. Ezek az anyagok magas hőmérsékleten elbomlanak, így elkerülhető a hasmenés. Ehhez én vizet forraltam. A hozzávalóknál megadott vízmennyiségből egy litert leszámítva (hiszen egy litert már hozzáöntöttünk), tehát kilenc litert felforralunk (akár több adagban is), és az összetört bodzához öntünk. Alaposan összekeverjük, letakarjuk a vödröt egy konyharuhával, és megvárjuk, míg magától 30 fok alá hűl.

Ha ez is megvan, akkor adjuk hozzá a citromsavat és a három kilogramm kristálycukrot. Keverjük el a cukrot oldódásig. Istenien szép színű, és már most jó ízű bodzalét kapunk. A citromsavat ne hagyjuk ki, mert a bodzabogyó nem elég savas, az egészséges alkoholos erjedéshez pedig szükség van savra is. Ha összekevertük az egészet, akkor mehet bele a csomag élesztő. Ezzel hagyjuk pihenni egy fél órát. Ennyi idő alatt valószínűleg keletkezik egy kis hab a tetején. Keverjük el, és öntsük az erjesztőedénybe.

Az alkoholos erjedéshez oxigéntől mentes környezet az ideális, ezért az erjesztést zártan kell lefolytatni. Ugyanakkor azt tudni kell, hogy alkoholos erjedés folyamán jelentős mennyiségű széndioxid gáz keletkezik, amelynek biztosítani kell a lehetőséget az erjesztő edényből való távozásra. Erre hivatott a borászati kotyogó, ami kiengedi a képződött széndioxid gázt az edényből, de nem engedi be a levegőt. Tehát, az erjesztő edényt zárjuk le borászati kotyogóval, vagy valamilyen azt helyettesítő házi eszközzel, és hagyjuk így kiforrni. Én - mióta vannak nagy üvegballonjaim - erre a célra egy gumicsövet és egy egyszerű lufit használok. A lufi hasát kivágom, majd a gumicsövet a lufi szájába dugom, és erősen megkötöm valamilyen kötöző zsinórral. A kivágott hasát az üvegballon nyakára húzom, majd a gumicső másik végét egy vízzel töltött befőttes üvegbe dugom, és ezzel kész is a házi kotyogóm. :)



Az erjedés nagyjából két-négy hétig tart. Az elején nagyon erős habzás látható, ez az úgynevezett zajos erjedés. majd ez csillapszik, és szépen lassan forr tovább. A folyamat akkor ért véget, ha már nem, vagy éppen csak nagyon lassan bugyog ki a gáz a gumicsőből. Eddigre valószínűleg jelentős üledékréteg (seprő) keletkezett az erjesztőedény alján. Vegyük le az edényről a kotyogót. Érezni fogjuk, hogy már bor illata van. Erős, kellemes bor illata. :) Fogjunk egy gumicsövet, és fejtsük le a bort a seprőről. A gumicső egyik végét dugjuk úgy a borba, hogy annak vége az üledékréteg felett legyen legalább másfél centivel, majd a másik végét szívjuk meg, és lógassuk egy másik edénybe (pl.: vödör). Az edény amiből fejteni akarjuk, legyen az asztalon, amibe fejteni akarjuk, az pedig a földön. Szép lassan átcsorog a bor. Kóstoljuk meg, majd ha nem elég édes, keverjük hozzá a maradék egy kilogrammcukrot. Nekünk kellett a plusz cukor, de ez nem kötelező.



Ha jónak érezzük az ízét, akkor keverjük hozzá a borként is. Ezt a folyamatot mi 2018.08.08-án végeztük el, mert a rendkívül meleg időjárás miatt hamar kiforrt. Az edényt takarjuk le egy darab textil anyaggal, amin keresztül tud szellőzni, de nem jut bele se por, se rovar, se más. A borkén azért kell, mert leállítja a forrást, és hosszú távon eltarthatóvá teszi a bort. Hagyjuk így legalább egy hónapig. Ez idő alatt ne piszkáljuk, ne kevergessük. hagyjuk szép lassan leülepedni. Ha letisztult, a már ismertetett módon fejtsük le újra, majd palackozzuk. Innentől fogyasztható, de ha hagyjuk legalább három-négy hónapot pihenni, akkor összeérnek benne az ízek és aromák. Akkor lesz az igazán finom! :) Nekünk ebből a mennyiségből 13 liter bor lett a végére.



Mindenkinek kellemes bodzabogyóbor készítést kívánok! :)

2018. július 29., vasárnap

Fekete berkenye (arónia), az állítólagos szupergyümölcs...

Rendszeres időközönként előfordul blogunkban, hogy bemutatunk egy-egy igen sokra tartott, nagy népszerűségnek örvendő növényt. Ez a növény most a fekete törpeberkenye (Aronia melanocarpa) lesz. Pár éve ettől a szupergyümölcsnek kikiáltott csodanövénytől zengett az internet. Az arónialáz természetesen Amerikából indult, és még nálunk is futótúzként söpört végig. Mára a láz csökkent, de az aróniabogyó préselt levét, illetve a hatóanyagait valamilyen formában tartalmazó étrend kiegészítők mind a mai napig kaphatóak, méghozzá elég borsos áron. Eközben kevesen tudják, hogy a fekete berkenye alapjában véve egy igen igénytelen növény, amelyet nagyjából bárki viszonylag kevéske gondozással nevelgethet a kertjében.



Én a feleségem szüleinél találkoztam ezzel a növénnyel élőben, és bevallom, először fogalmam sem volt, hogy mi az, csak megtetszett a bokor, és az azt tarkító, kékes viaszréteg alá bújt temérdeknyi fekete bogyó. A bokor nagyon dekoratív, főleg őszre, mikor vörösesre festi a leveleket a közelgő tél. Szóval, meg tudtam, mi a neve. Utánanéztem, és rájöttem, hogy akarok ilyet, de hát akkor még nem volt kertes házunk, nem lett volna hova ültetni, az anyósom bokra meg túl kicsi volt még a szüreteléshez. Aztán évőr évre nőtt a bokor, míg mára egy közel két méter magas bokor lett belőle, amiről az idén játszi könnyedséggel szüreteltem le hét kiló aróniabogyót úgy, hogy a madaraknak is maradt még rajta legalább ugyanennyi.

Na de beszéljek a fekete berkenyéről is, ne csak sztorizgassak. :)



Aronia melanocarpa vagyis fekete berkenye Észak-Amerika keleti partvidékein honos. A XIX. században jelent meg a kereskedelem segítségével Európa északi részein, Skandináviában, Lengyelországban és Oroszországban, ahol mind a mai napig hatalmas, több hektáros területeken termesztik is. Különösen ismert Németországban (itt szintén hatalmas területeken termesztik) ahol gyümölcsleveket, szirupokat, lekvárt zseléket készítenek belőle, és használják például joghurtok színezésére, ízesítésére is. A más néven aróniaként ismert  bogyós gyümölcsöt termő növény 1-3 méter magas bokrokká fejlődik. Csúcs és oldalrügyeiből sátorvirágzatok nyílnak április végén.



Egy virágzat 14-20 virágból áll. Termése júliusban érik, 7-15 mm átmérőjű, sötétlila, szinte fekete színű. Túléretten sem potyog le és egészen a fagyokig a növényen hagyható. Ősszel gyönyörűen fénylő vörös színűvé alakulnak levelei. Kártevőkkel és betegségekkel szemben igen ellenálló. Abszolút fagytűrő. Akár a -35 °C fokot is elviseli károsodás nélkül. Igénytelen. A gyümölcs illatos, de fanyar ízű, ezért legtöbbször más gyümölcsökkel párosítva használják, bár saját tapasztalatom szerint a belőle nyert gyümölcslé citromsavval és édesítőszerrel turbózva kimondottan finom. Gyümölcsét a gyógyszeripar vérnyomás-szabályozó és idegbetegségek kezelésére alkalmas gyógyszer-alapanyagként használja.


Mi található benne?

Megnevezés
Mérték
Szélső értékek
Átlag
Szárazanyag
%
16,0
28,8
22,4
Kipréselhető lé
%
75
80
77,5
A lé szárazanyag-tartalma
%
12,5
21,4
17,1
Redukáló cukor: összes
glükóz
fruktóz
%
%
%
6,4
4,8
1,6
10,6
8,0
2,7
8,5
6,4
2,1
Szaharóz
%
0,9
1,00
0,95
Összes pektin
%
0,3
0,5
0,4
Vízben oldható
%
0,007
0,35
0,022
Cellulóz
%
3,0
3,1
3,05
pH
3,3
3,8
3,6
Savtartalom: almasav
%
0,6
1,4
1,0
borkősav
g/1
7,0
12,0
9,5
Vitamin: C
P
B2
B,
E
E
PP
mg%
mg%
mg%
mg%
mg%
mg%
mg%
15,0
2222
0,1
0,05
0,5
0,6
0,6
68,0
6000
0,1
0,8
0,8
0,8
41,5
4111,0
0,1
0,075
0,65
0,7
0,7
Karotinoidok
mg%
2,1
11,0
6,5
Tannin
mg%
1110
1973
1528,0
Antocianin összes
mg%
306
631
492,0

Mitől lesz ez a kevéssé ismert bogyós gyümölcs az áfonya és a szőlőmagkivonat versenytársa.
  • Először is antioxidáns kapacitása miatt, amely az eddig vizsgált bogyós gyümölcsök között a legmagasabb. A friss juice TEAC értéke (az antioxidáns potenciál mérésére szolgáló mérőszám)  négyszer magasabb mint az áfonyalének, vagy a vörösbornak
  • Antimutagén hatása miatt: a bogyóból kivont fenolos vegyületek bizonyított antimutagén hatással rendelkeznek
  • Anti-poliferatív hatása miatt: az arónia antocianinokban gazdag kivonata  gátolja a humán HT-29 vastagbél rákos sejtek növekedését valamint elősegíti ugyanezen sejtek  apoptózisát. Ez a hatása nagyobb mértékű volt összehasonlítva az antocianinokban szintén gazdag szőlő és áfonya kivonattal. (In vitro és állatkísérletek alapján.)
  • Májvédő hatása miatt: az arónia kivonat csökkentette az állatok veséjében és májában a toxikus kadmium lerakódását, és az akut mérgezések vizsgálatához használt széntetraklorid hatását is csökkentette. Ezek alapján talán azt mondhatjuk a berkenye fogyasztása  védő hatású lehet a környezeti ártalmak ellen.
  • Szívvédő hatás: az arónia kedvezően befolyásolja a szív,-és érrendszeri betegségek számos kockázati tényezőjét. Ilyenek az ér falának védelme, továbbá a vérlemezkék összecsapódásának gátlása (anti-trombocita hatás),  valamint  vazoaktív és vazoprotektív hatás. Enyhe hyperkoleszterinémiában szenvedő férfiakon végzett vizsgálat alapján napi 250 ml.  berkenyelé fogyasztás 6 hétig csökkentette a szérum teljes koleszterin,
  • LDL koleszterin és trigylcerid szintjét. Továbbá egy mérsékelt, de szignifikáns csökkenést idézett elő a szérum
  • glükóz, homocisztein és a fibrinogén koncentrációjában. Ezek a metabolikus változások vérnyomáscsökkenéssel jártak együtt amely 13 Hgmm csökkenést jelentett a szisztolés vérnyomásban, és 7 Hgmm-t a diasztolésban. Hasonló pozitív hatásról számoltak be mikor miokardiális infarktus után sztatinokkal egyidejűleg adták a berkenye flavonoidokban gazdag kivonatát 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegeknek.
  • Diabétesz elleni hatás: állatmodellekben a kivonat  diabéteszes patkányokban  csillapította a  hyperglykaemiat és a trigliceridémiát. Az emberen végzett tanulmány amelyet 3 hónapon keresztül 200 ml arónia kivonattal végeztek a következő eredményeket hozta: csökkentő éhgyomri glükózszint  nem inzulinfüggő cukorbetegeknél, továbbá az arónia gyümölcslé  jótékony hatást mutatott a HbA1c-glikozilált
  • hemoglobin szintjére valamint a teljes koleszterin és lipid szintekre.  Ezek az eredmények összhangban vannak azokkal a kutatásokkal melyek a procianidinban gazdag élelmiszerek jótékony hatását bizonyítják cukorbetegség esetén. 
És végül még egyszer: az hogy a  címben emlegetett “szupergyümölcs” kifejezés  túlzás vagy nem mindenki döntse el saját maga. A vizsgálatok természetesen kivonatokkal vagy a gyümölcslé mindennapos hosszú távú fogyasztásával készültek. Viszont a fent említett hatások azt mutatják ha az étkezésünkbe be tudunk illeszteni egy kis arónia bogyót, lekvárt, netán házilag készített gyümölcslevet csak jól járhatunk.

Források: fitoterapiakalauz.hu, www.tankonyvtar.hu, hobbikert.hu, www.tankonyvtar.hu

2018. április 1., vasárnap

Mézes krémes házilag készítve

Nálunk az ünnepek mindig a sok-sok finomság köré épülnek. Hosszú menü, sok-sok ínycsiklandó étellel, süteménnyel. Nem volt ez másként idén húsvétkor sem. Az én drága feleségem ötlete volt, hogy készítsünk mézes krémest. Mivel nálunk az ünnepi készülődéskor nem csak az a dolgom - férfi létemre -, hogy felpócolt lábakkal, sörrel a kezemben nézzem a bárgyú ünnepi televíziós műsorokat, hanem aktívan részt is veszek mindig a sürgés-forgásban (nem csak a sörös rekesz körül), így minden számomra ismeretlennek tűnő süteményötletét vad szemöldökráncolással fogadom, mondván, hogy én úgysem vagyok édes szájú, és biztosan nem is fogom szeretni azt a sütit, meg hogy minek annyi, nem világháborús inségre készülünk, csak a húsvétra. De aztán az én egyetlenem mindig elmondja, hogy de már ettél ilyet, és te ezt igazából szereted, és biztos most sem lesz másképp. És olyan meggyőzően tudja ecsetelni, hogy én vagyok a feledékeny, hogy szinte már-már könyörgöm egy cavintonér...



De viccet félre, kiderült, tényleg ettem már ilyet, csak nem emlékeztem a nevére, és persze, hogy egy édes szájú nagy gyerek vagyok, aki imádja a mézes krémest (is)! Így hát nekiálltunk az elkészítésnek, és csak azt mondhatom, minden fáradtságot megért, mert isteni lett! Az eljövendő feledékenységeimre felkészülve leírom ide, hogy IMÁDOM A MÉZES KRÉMEST! Ha még nem kóstoltad, mindenképp próbáld ki te is! Csak vigyázat! FÜGGŐSÉGET OKOZ! :D

A tészta hozzávalói:
- 12 dkg méz
- 10 dkg margarin
- 16 dkg kristálycukor
- 60 dkg finomliszt
- 2 db tojás
- fél deciliter tej
- fél citrom leve
- 1 kávéskanál szódabikarbóna
- 1 tasak vaníliás cukor
- 1 kávéskanál őrölt fahéj
- konyhasó

A krém hozzávalói:
- 1 tasak vanília ízű pudingpor
- 3 deciliter tej
- 20 dkg porcukor
- 20 dkg margarin
- 2 tasak vaníliás cukor
- 1 (bio) narancs reszelt héja
- 0.5 dl citromlé
- 0.5 dl rum

A máz hozzávalói:
- 20 dkg málnalekvár
- 20 dkg ét tortabevonó

A margarint a mézzel, és a tejjel felforrósítjuk. A tojásokat kikeverjük a kristálycukorral, és a citromlével, majd gyors mozdulatokkal a mézes keverékhez adjuk. A lisztet összekeverjük a szódabikarbónával, a vaníliás cukorral a fahéjjal, és egy csipet sóval. A tojásos-mézes keverékhez adjuk, és fakanállal jól összekeverjük. Ragacsosabb tészta lesz belőle. Fél órára letakarva hűtőszekrénybe tesszük.A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A tésztát négy egyenlő részre osztjuk, és lisztezett felületen átgyúrjuk. Négy rudat formálunk belőle, majd egyenként kinyújtjuk liszttel beszórt, két sütőpapír között. A felső sütőlap legyen 25*35 cm, mert így könnyen körbe tudjuk vágni a tésztát, hogy szép, egyforma méretű lapokat kaphassunk majd. Ha kinyújtottuk, és levágtuk a széleket, a sütőpapírral együtt húzzuk át a tepsibe, majd a felső sütőpapírt óvatosan szedjük le a tésztáról. A kinyújtott tészta mehet a sütőbe 5-8 percre, hogy szép világosra süljön. Utána a tepsin, vagy arról lecsúsztatva egy sima felületen hagyjuk teljesen kihűlni.

A krémhez a pudingport a tejjel sűrű krémmé főzzük, és hagyjuk kihűlni (azért néha kavargassuk meg, hogy ne bőrösödjön a teteje). A margarint keverjük habosra a porcukorral, és a vaníliás cukorral, és adjuk hozzá a reszelt narancshéjat. A pudinghoz keverjük hozzá a citromlét és a rumot, majd kanalanként keverjük össze a vajas krémmel. Ha magos lekvárt vettünk, akkor először egy szűrőn szűrjük át, majd forrósítsuk fel. Az első lapot a tepsibe/tálcára tesszük, megkenjük a krém felével, aztán rátesszük a második lapot, ezt megkenjük a lekvár felével, erre tesszük a harmadik lapot, amire a krém másik fele jön. Majd erre tesszük az utolsó lapot, amit megkenünk a maradék lekvárral. Ezután én egy éjszakára is úgy hagytam, abban a tároló tortaformába, lezárva, hűvös helyen. Másnapra felvett annyi nedvességet a tészta a lekvárból, hogy mehetett rá az olvasztott csokoládé. Ezután szintén elraktam egy-két órára, s utána szeleteltük. Az állás, a pihentetés kifejezetten jót tesz ennek a süteménynek, mert annál puhább lesz. Akár két napot is lehet várni azzal, hogy felvágjuk (nálunk ez nem jött össze). Sőt, a tésztáját már 1-2 héttel korábban is meg lehet sütni. Száraz, hűvös helyen, tálcára fektetve, alufóliába csomagolva tárolható.

Jó szívvel ajánlom, egy igazán fenséges sütemény.

2018. március 31., szombat

Sajtos tallér házilag készítve

Anyukám több, mint harminc évvel ezelőtt vett egy sajtos tallér sütő masinát a piacon, ami azóta is működik. Igaz, már nagyon leharcolt állapotban van, mert nagyon sokszor előszedtük, és csak sütöttük, és sütöttük vég nélkül a sajtos tallérokat. Nálunk ez az igazi sajtos tallér, nem a boltban kapható, lehelet vékony tallér. Akartam volna én is egy ugyanolyat, amilyen Anyának van, de sajnos sehol nem lehet már beszerezni. Viszont a boltokban kapható az ostyasütő, és azzal is ugyanolyan jól ki lehet sütni eme ínycsiklandó sajtos tallérokat. Így megkaptam az ostyasütőt, amit Húsvét alkalmából fel is avattunk.



A sajtos tallér nagy kedvenc a gyerekeim körében (is). Volt itthon ez a rágicsa, meg mézes krémes, illetve kókusztekercs. Mindből raktam egy tányérra, hogy majd aki akar, eszik belőle. Aztán egyszer csak a négy éves fiam gondolt egyet, odavette maga elé, leült, és addig fel sem állt az asztaltól, míg mindent meg nem evett róla. :-) A két éves lányom is hasonlóan szereti a sós-édes sütiket, csak ő még sokkal kevesebbet bír enni belőlük - de napról napra egyre több lemaradást dolgoz le e tekintetben. :D Egy szó mint száz, nem kell attól tartunk, hogy Úristen, valami ránk marad, vagy megromlik, mert egyszerűen ez lehetetlen. Aki még nem ismeri, vagy nem készített sajtos tallért, mindenképpen próbálja ki, mert nagyon finom ropogtatni való! :-)

Hozzávalók a házi sajtos tallérhoz:
- 60 dkg finomliszt
- 25 dkg margarin
- 30 dkg trappista sajt reszelve
- 2 kávéskanál konyhasó
- fél csomag sütőpor
- annyi tejföl, amennyit felvesz

Házi sajtos tallér elkészítése:
Először a tejföl kivételével összegyúrjuk a hozzávalókat, majd fokozatosan adagoljuk egy evőkanállal a tejfölt, s mindig gyúrjuk a tésztát közben. Annyi tejfölt adjunk hozzá, amitől még nem lesz ragacsos a tészta. Ha elkészültünk a tésztával, akkor letakarva egy órára tegyük a hűtőbe pihenni. Aztán pedig süssük ki a sajtos tallér sütővel, illetve ha az nincs, akkor ostyasütővel vagy mostanság egyre többen írják a neten, hogy gofrisütővel is lehet sajtos tallért sütni.
Google+