Fügebor készítése házilag – házi fügebor

Régebben az egyik ismerősöm minden évben kapott egy-két liter fügebort, amiből engem is megkínált. El nem tudom mondani, hogy mennyire fantasztikus íze van a fügebornak. Egyszerűen mennyei, főleg ha egy kicsit még édes is, mert hát a feleségemmel úgy szeretjük a bort, ha kicsit édes. Akkoriban még fogalmam sem volt arról, hogy gyümölcsbort készíteni nem egy nagy ördöngösség, hiszen a munka nagy részét elvégzik helyettünk az élesztőgombák. Szóval, nagyon ízlett a fügebor, ezért eldöntöttem, mindenképp fogok egyszer én is fügebort készíteni.

De valahogyan sehogy sem akart ez összejönni, mert nem tudtam kellő mennyiségű eléggé érett fügét szerezni. Igen, nekem, aki ma fügés blogot vezetek, és számtalan különleges fügebokor van a kertemben, nekem egykor gondot okozott fügét beszerezni, ami nem is csoda, hiszen nem volt saját kertem saját fügékkel. Igaz, bornak való fügém most sem sok van, de szerencsére az egyik kedves szomszédnak sokkal több van, mint amennyit fel tud használni, ezért felajánlotta nekünk a fügéjét. Igazi mézédes, lédús kívül-belül barnás színű (egyébként fajtáját tekintve ismeretlen) füge. Szóval, kaptam is az alkalmon, hogy végre a házi gyümölcsbor receptjeim közé bekerülhessen a házi fügebor is. :)

Milyen füge jó bornak? Bornak az a füge jó, ami már-már túlérett (erről egyébként írtam a fügés blogomban is egy cikket, ha érdekel). Bőre töppedt, ráncos, belseje szinte dzsem állagú, húsa (a füge húsa a héj és a belső pép közötti fehér rész) szinte teljesen eltűnt, annyira elvékonyult. Na ez a füge az igazán jó a borkészítéshez. Ha a füge még nem elég érett, akkor tejnedveket tartalmaz a húsa, amitől kellemetlen ízű lesz a bor. Szóval csak igazán érett füge alkalmas házi fügebor készítésére.

Ciromsav, borkősav, cukor? Minek az? Pár szóban a bor összetevőiről:

• Alkohol: A borok alkoholtartalma általában 8,5-14% között mozog. De vannak ennél alacsonyabb és magasabb alkoholtartalmú borok is. Az élesztőgombák 16,5% alkoholtartalom felett elpusztulnak, ezért ennél nagyobb alkoholtartalmat hagyományos erjesztéssel nem lehet elérni. Az alkoholnak a savak mellett konzerváló szerepe is van. Az alacsony alkoholtartalmú borok nehezebben eltarthatóak és hajlamosabbak a borbetegségekre.
• Cukor: A mustban lévő cukor az élesztőgombák hatására alakul át alkohollá. Az erjedés sohasem tökéletes, ezért valamennyi cukor mindig visszamarad a borban. Ha sok, akkor édes a bor, ha kevés, akkor száraz. A maradék cukor mennyisége, a bor édessége az erjesztéssel befolyásolható. Mivel a fügének nagyon csekély a létartalma, vízzel kell majd felhígítani. Ez esetben pótolni kell a cukrot is, ezért adunk hozzá kristálycukrot.
• Savak: Különféle szerves és szervetlen savak, amelynek túlnyomó részben borkősav. A borkősav mennyisége 1–5 g/l. A bor második legfontosabb sava az almasav. A szájban éles, húzós érzetet kelt. Mennyisége borban 0–8 g/l, ahol a 8 g/l kiugróan magas érték. Az éretlen szőlőben több, az érettben kevesebb az almasav. Minden vörösbor és néhány fehérbor esetében az almasav baktériumok hatására tejsavvá alakul. A tejsav vajhoz hasonló aromát kölcsönöz a bornak. Kevésbé éles ízű, mint az almasav, így a fenti átalakuláson átmenő borok puhábbak a szájban. A túlzott vagy nemkívánatos tejsavtartalom ugyanakkor borbetegséghez vezet. A szőlőben, természetes állapotában tehát tejsav nem, hanem csupán borkősav, almasav továbbá bizonyos mennyiségű citromsav található. Mivel a fügében nem található elegendő sav, ezért savazni kell!
• Csersav vagy tannin: A szőlő héjában, a fürt kocsányában és a szőlőmagban lévő vegyület. Jellegzetesen fanyar ízt ad a bornak. A kékszőlő héjon áztatása és erjesztése miatt sokkal nagyobb mértékben kerül be vörösborba, mint a fehérbe. A vörösbor készítésekor a kékszőlőből bogyózással eltávolítják a kocsányt, hogy ezzel is csökkentsék a bor csersavtartalmát. Alapvetően befolyásolja a bor ízét.
• Glicerin: A cukor erjedése során keletkező szerves vegyület. A bor „testességét” befolyásolja.
• Víz

Forrás: http://hu.wikipedia.org

Hozzávalók a házi fügeborhoz:

• 8 kg érett füge
• 3 kg + 1kg kristálycukor
• 4 teáskanál (csapott) citromsav, vagy borkősav
• 12 liter víz
• 4-5 g borászati fajélesztő (vagy ha más nincs, porított sütőélesztő)
• 4 g borkén
• tápsó borélesztőhöz

Házi fügebor elkészítése:

A fügéket mossuk meg, a szár részüket vágjuk le, majd tegyük egy nagy műanyag vödörbe, vagy hordóba. Nekem 20 literes műanyag vödreim vannak, így több részletben végeztem el az alábbiakat: engedjünk annyi vizet a fügékre, ami ellepi őket. Nyúljunk bele, és kézzel nyomkodjuk szét a vízben a fügéket. Nem kell cafatokra cincálni, csak az a lényeg, hogy ép, egész füge ne maradjon benne. Ezt követően adjunk hozzá egy adag borászati fajélesztőt. Ezt én 2021.08.10-én tettem meg.

Takarjuk le egy konyharuhával, és hagyjuk három napig erjedni. Ez idő alatt az alkoholos erjedésnek köszönhetően beindul a széndioxid gáz képződése, ami szétroncsolja a füge sejtfalait, ezáltal azokból felszabadítja az összes íz- és aromaanyagot. Eközben felhabzik, és amúgy valami borzasztóan gusztustalanul tud kinézni, de nem kell megijedni, ebből lesz a finom fügebor, még ha most nehéz is ezt elképzelni. :) Néha vegyük le a konyharuhát, keverjük át, majd fedjük le újra. És igen, ami nagyon fontos! A vödör maximum félig legyen, tovább ne. Az erjedés beindulásakor felhabzik, és kifuthat, ha túl sok van a vödörben.

A harmadik napon szűrjek le róla a lét. Akinek van bármilyen prése (mi egy kis méretű szőlőprést használunk erre a célra, amelyet belül szúnyogháló anyaggal bélelek ki, hogy minél kevesebb rost jusson a mustba), az préselheti, vagy kisebb adagokba konyharuhába szedve ki lehet facsarni. Ez azonban nem egy könnyű feladat. Jobb, ha van kéznél prés. Ha az összes lét kinyertük, akkor szűrjük le, hogy a füge magocskák se legyenek benne. Azt követően kelleni fog egy nagyobb edény, amiben tudunk erjeszteni. Én ezúttal egy 18 literes üveballont választottam.

Mérjük hozzá a füge musthoz a maradék vizet, cukrot (először csak 3 kg-ot, a +1 kg opcionálisan van ízesítésnek)), citromsavat (ettől szépen kivilágosodik és megélénkül a színe), alaposan keverjük össze, majd mehet az erjesztő edénybe (továbbiakban csak ballon). A citromsav semmiképpen ne hagyjuk ki, mert a szép színekért való felelősségen kívül egyéb szerepe is van. A bor megfelelő erjedéséhez szükség van savasságra is, és mivel a füge savakban igen szegény, így mindenképpen szükség lesz a citromsavra. A mustot 2021.08.12-én töltöttem az üvegballonba erjedni.

Az alkoholos erjedéshez oxigéntől mentes környezet az ideális, ezért az erjesztést zártan kell lefolytatni. Ugyanakkor azt tudni kell, hogy alkoholos erjedés folyamán jelentős mennyiségű széndioxid gáz keletkezik, amelynek biztosítani kell a lehetőséget az erjesztő edényből való távozásra. Erre hivatott a borászati kotyogó, ami kiengedi a képződött széndioxid gázt az edényből, de nem engedi be a levegőt. Tehát, az erjesztő edényt zárjuk le borászati kotyogóval, vagy valamilyen azt helyettesítő házi eszközzel, és hagyjuk így kiforrni. Én – mióta vannak nagy üvegballonjaim – erre a célra egy szilikon csövet és egy egyszerű lufit használok. A lufi hasát kivágom, majd a szilikon csövet a lufi szájába dugom, és erősen megkötöm valamilyen kötöző zsinórral. A kivágott hasát az üvegballon nyakára húzom, majd a szilikon cső másik végét egy vízzel töltött befőttes üvegbe dugom, és ezzel kész is a házi kotyogóm. :)

Az fügebor erjedése hozzávetőleg két-négy hétig tart (nekem a nagy meleg miatt tizennyolc nap alatt lezajlott az erjedés, ami annyira nem jó, de nem tudtam 24 Celsius foknál hűvösebb helyet biztosítani a számára az erjedés idejére, pedig az optimális a 14-18 Celsius fok lett volna). Az erjedés első hetében igen intenzív habzást figyelhetünk meg. Ez az úgynevezett zajos erjedés. Majd ez csillapszik, és szépen csendesen forr tovább a fügeborunk. A folyamat akkor ért véget, ha már nem, vagy éppen csak nagyon lassan bugyog ki a gáz a szilikon csőből. Eddigre valószínűleg jelentős üledékréteg (seprő) keletkezett az erjesztőedény alján. Vegyük le az edényről a kotyogót. Érezni fogjuk, hogy már bor illata van. Erős, kellemes, zamatos bor illata. :) Fogjunk egy szilikon csövet, és fejtsük le a bort a seprőről. A szilikon cső egyik végét dugjuk úgy a borba, hogy annak vége az üledékréteg felett legyen legalább másfél centivel, majd a másik végét szívjuk meg, és lógassuk egy másik edénybe (pl.: vödör). Az edény amiből fejteni akarjuk, legyen az asztalon, amibe fejteni akarjuk, az pedig a földön. Szép lassan átcsorog a bor. Kóstoljuk meg, majd ha nem elég édes, keverjük hozzá a maradék egy kilogramm cukrot. Nekünk kellett a plusz cukor, mert az édes borokat szeretjük, de ez nem kötelező.

Ha kóstolásra megfelelőnek érezzük az ízét, akkor keverjük hozzá a borként is (a borkén adagolásánál mindig a csomagolásán feltüntetett ajánlás szerinti középértéket vegyük alapul). Ezt én 2021.08.30-án tettem meg. Az edényt takarjuk le egy darab textil anyaggal, amin keresztül tud szellőzni, de nem jut bele se por, se rovar, se más. Mivel én üvegballonban tartottam miután lekéneztem, és annak keskeny a szája, nem konyharuhát tettem rá, hanem egy – természetesen még sosem használt – bokaharisnyát. Ez biztosítja a fügeborom szellőzését, de meggátolja a muslicák bejutását. A borkén azért kell, mert leállítja a forrást, és hosszú távon eltarthatóvá teszi a bort.

Hagyjuk magára háborítatlanul legalább egy hónapig, hogy szép lassan leülepedjen. Ha letisztult – a már ismertetett módon –, fejtsük le újra, majd palackozzuk. Innentől kezdve bármikor fogyasztható, de ha hagyjuk legalább három-négy hónapot pihenni, fantasztikusan összeérnek benne az ízek és aromák. Akkor lesz csak az igazán finom a házi fügeborunk! Nálam a végső leszőrés és a palackozás 2021.10.15-én történt meg. Ennyi idő alatt viszont teljesen átlátszó lett. Aki nem akar ennyit várni, használhat valamilyen derítő szert. Én nem szoktam, kivárom, míg magától leülepszik. :)

Mindenkinek kellemes házi borkészítést kívánok! :)

Gyömbéres fügelikőr, ahogy mi készítjük – házi fügelikőr

Jó ideje kacérkodom a házi fügelikőr elkészítésén, mert imádom a fügét. Igazából mindent imádok, amiben legalább egy kicsike füge is van. Ezért is ültettem tele a kertemet fügével, és kezdtem bele egy kimondottan fügével foglalkozó blogba Így neveld a fügédet! címmel. Sajnos hazánkban a füge a konyhában éppen annyira nem elterjedt jelenség, mint a házikertekben, ezért nagyon nehéz jó fügés recepteket fellelni magyar háziasszonyok tollából. A magyar weben keringő fügelikőrök is nagyajából mind ugyanazok. Végy egy kis vodkát vag pálinkát, dobálj bele fügét, öts bele cukrot, hagyd állni, szűrd le, aztán kész is. A merészebbek talán már fahéjat, vagy netán vaníiliát is tesznek bele...

Aki rendszeres olvasója a feleségemmel közösen vezetett blogunknak, az viszont jól tudja, hogy én ennél ínyencebb vagyok. Szeretem a finom ízeket, az illatos fűszereket, és a különleges, de ugyanakkor jól eltalált recepteket. Hajlandó vagyok kísérletezni is, így sokszor itt-ott belenyúlok a dolgokba. Kicsit hozzáteszek itt, kicset elveszl ott, és így alakulnak ki az én egyedi receptjeim. A most bemutatásra kerülő fügelikőr recept is így született. Az alapja a magyar weben is közkincsé vált alap fügelikőr recept, de én azért itt nem álltam meg. Szétnéztem a világ gasztro oldalai között, milyen fűszereket szoktak párosítani a friss, érett fügével, és ennek alapján alkottam meg a saját fügelikőr receptemet.

Hozzávalók a házi fügelikőrhöz:

• 3 liter vodka (vagy minőségi almapálinka)
• 3 dl csapvíz
• 4 kg friss érett füge
• 1-2 rúd fahéj
• 75 dkg cukor
• 5 db szegfűszeg
• 8-10 dkg friss gyömbér (nettó súly, pucolva mérjük ki)
• 4 db csillagánizs
• 1 rúd vanilia
• fél teáskanál citromsav (vagy ugyanennyi citromlé)
• 5-6 picike kakukkfűvhajtás (6-8 cm-es)

Fűszeres fügelikőr elkészítése:

Az egész úgy kezdődik, hogy – ha vagy olyan szerencsés, mint én –, hogy menj ki a kertbe, és szedj frissen érett, jól megcukrosodott, ráncorsa puhult fügét. Alaposan mosd meg, vágd le a nyakukat, majd felezd meg őket. Egy ötliteres befőttes üveg aljára rétegezd a felezett fügéket. Dobáld rá a fűszereket, majd öntsd nyakon a vodkával. Ha vodka nincsen, vagy nem szereted, akkor megfelel nagyon jó minőségű házi almapálinka is helyette. Ha már minden ott lubickol a vodkában, akkor már csak rá kell szórni a cukrot. Nem kell kevergetni, mert akkor a fügék besejéből az apró szemek (hiszen a füge nem egy gyümölcs, hanem egy befelé fordított fürt. Igen, fürt, mint a szőlő, csak ebben a förtben sokkal apróbbak a szemek, és egy kis "zsákban" vannak) kiszakadnak, és nem győzzük majd szűrni a végén. Mondjuk magocskák így is fognak benne úszni szép számmal, de azt könnyeb kiszűrni, mint a gyümölcs rostokat, foszlányokat. Tehát ha rászórtuk a cukrot, ne keverjük. Fendjük le alufóliával vagy folpack (frissen tartó fólia) fóliával, és tegyük ki a napra.

A tűző napon akár 50-60 fokra is felmelegedhet az egész, ami segít, hogy a cukor szép lassan felolvadjon, és ebben a melegben gyakorlatilag kifő az összes fűszer és a füge minden íze és aromája. Az alkohol, a hő és a napfény hatására a színek némiképp megvátoznak, így hiába volt szép piros pulpájú fügénk, be fog barnulni. A hozzáadott citromsav ebben tud némiképp a segítségünkre lenni azáltal, hogy a barnulást megakadályozva valahol a borostyánsárga és az aszúsárga közöttire lövi be a likőrünk színét. Ha sötét és hűvös helyen áztatjuk ki a fügét a vodkában, akkor elképzelhető, hogy a likőr színe közelebb fog állni a füge eredeti színéhez, de az állás közben idővel mindenképpen megváltozik a színe (gondoljunk csak az aszalt fügére, az is barnássárga az aszalás miatt).

A fűszereket tekintve a gyömbér szájíz kérdése. Nagyon kellemes ízt tud kölcsönözni a fügelikőrünknek, de ha túlzásba visszük, átveheti a főszerepet, ezért vigyázzunk vele. A megadott mennyiség egy tól-ig tartomány, azon belül saját szájíz szerint döntsük el, mennyit rakunk bele. Én kimondottan rajongok a gyömbér ízéért, ezért én beleraktam mind a 10 dekát. A kakukkfűvel egyébként ugyanez a helyzet azzal a különbséggel, hogy annyira nem lesz tőle karakteres a likőr íze, de megérezni, hogy benne van, és rendkívül finom felhangot kölcsönöz a fügelikőrnek. Érdemes frissen vágott kakukfüvet tenni bele, nem a bolti szárítottat, mert így lesz az igazi. Nekünk szerencsére az is van a kertünkben, de ha nincsen, biztosan akad valamelyik szomszédnak, akinek ha megígérjük, hogy koccintunk majd vele a fügelikőrrel, akkor biztosan szívesen ad pár ágacskát. Az a fontos, hogy ágvág regyen. Vékony, nem túl merev, nem túl fás. Ezek adják a legtöbb és legjobb aromát.

Na de a színek és ízek világába való utazásból visszatérve folytatnám a házi fügelikőr receptet. Hagyjuk ázni nagyjából egy hétig. Ha a két hét letelte után azt tapasztalnánk, hogy a csukor mégsem olvadt fel teljesen (amire kicsi az esély, de ha nem volt elég meleg, akkor megeshet), akkor előbb szedjük ki belőle a fügéket, fűszereket, és csak utána keverjük fel. Legvégül pedig szűrjük le az egészet egy sűrű szövésű textilen, vagy kávéfilteren keresztül, keverjük hozzá a fent említett mennyiségű csapvizet, majd palackozzuk. Tegyük be a kamrába, és hagyjuk összeérni az ízeket. Ha nyár végén-ősz elején megcsináltuk, akkor karácsonyra már rendkívül finom lesz a fügelikőrünk.

A hozzákevert víz mennyiségével a likőrünk erősségét tudjuk szabályozni, avagy hogy mennyi legyen az alkoholtartalma. Most nem mennék bele komoly töménység számításokba, a lényeg, hogy a sok víztől híg, gyenge és ízetlen lesz, míg ha nem teszünk hozzá vizet, akkor ütni fog, mint az iapri áram. Szóval érdemes óvatosan adagolni a vizet, és folyamatosan kóstolgatni. Nekünk a fenti mennyiséggel vált be.

Mindenkinek kellemes fügelikőr készítést kívánok! :)

Fügelevél szörp, mert a fügének nem csak a termése finom...

Egy ideje már nagy szerelem nálam a füge. Annyira imádom, hogy tele ültettem vele a kertünket, és vele kapcsolatos teendőkről, tudnivalókról egy fügés blogot is indítottam. Az egész család imádja a finom, friss fügét, és elhatároztam, hogy elkezdek fügés receptek után kutakodni, hogy minél többet kipróbáljak, és megosszak veletek ebben a blogban. A nagy kutakodás közben találtam rá a fügelevél szörpre, ami elsőre megtetszett. Aki ismeri a blogot, az tudja, hogy szeretem a különlegességeket. Főztem már szörpöt sok egyebek mellett levendulából, orgonavirágból, de még fenyőrügyből is. Gondoltam, mindenképpen ki kell próbálnom a fügelevél szörpöt is.

A fügelevél egyébként rengeteg jó dolgot tartalmaz, és állítólag hasznos a diabétesz és a magasvérnyomás ellen is - erről egyébként írtam egy összegzést a fügés blogomban. Egy azonban biztos, hogy igazi különlegesség a fügelevél szörp, ami éppen olya finom egy citromkarikával, mint egy-két mentalevéllel. Mindenkinek csak ajánlani tudom...

Hozzávalók a fügelevél szörphöz:
- 1.5 liter víz
- 10-12 db fügelevél
- 1 kg kristálycukor
- 1 citrom leve és reszelt héja
- 1 mokkáskanál citromsav

Fügelevélszörp elkészítése:

A tisztára mosott, levélnyelektől megfosztott fügelevelekkel darabokra tépkedjük, összeturmixoljuk egy kevés vízzel. Egy lábasban a többi vízzel éa reszelt citromhéjjal felforraljuk, majd pár perc főzés után leszűrjük. A levél darabkákat kidobjuk, a főzetben pedig feloldjuk a cukrot, hozzáadjuk a citrom levét, a citromsavat és ismét felforraljuk.

Ezt követően levezzük a tűzről, és forrón tisztára mosott üvegekbe töltjük. Az üvegeket azonnal lezárjuk, hogy kialakuljon bennük a tartósság eléréséhez szükséges vákuum, majd száraz dunsztba tesszük. Ha odafigyeltünk a befőzés szabályaira, akkor a spájzban eláll tartósító szerek nélkül is. De ha nem vagyunk biztosak magunkban, akkor inkább tartsuk a hűtőben. Ha nem rendesen befőzve készítjük, akkor ne csináljunk annál nagyobb mennyiséget, amit egy hét alatt el tudunk fogyasztani.

Nagyon kellemes, de kimondottan sajátos ízű szörp a fügelevél szörp. Ugyanakkor nagyon finom, ezért ha van a kertedben füge, és vegyszermentesen neveled, akkor mindenképp érdemes kipróbálni. Kellemes fügelevél szörpkészítést kívánok mindenkinek. :)

Ropogós, finom császárzsemle készítése házilag

Az öt éves lányom folyamatosan azzal nyaggat, hogy vegyek neki császárzsemlét, de a helyi boltban nem kapható. Mivel kivételesen kitartó gyermek, napok óta ezt a kívánságot hallgatom. Tegnap aztán megbeszéltem vele, hogy holnap (azaz ma) sütök neki császárzsemlét.

Az öröme nagy volt, és onnantól kezdve nem kérte, hogy vegyek neki császárzsemlét, ezt a "Mikor lesz már holnap?" végtelenített változata váltotta fel. Így ma reggel neki is álltam a zsemlekészítésnek, ami egyáltalán nem volt bonyolult. 

Hozzávalók 10 darab császárzsemléhez:
- 50 dkg liszt
- 1 teáskanál só
- 1 csomag szárított élesztő
- 5 dkg vaj/margarin
- 1 dl natúr joghurt
- kb. 2 dl langyos víz
- 1 tojás a kenéshez

Császárzsemle elkészítése:

A lisztet, sót, szárított élesztőt összekeverjük. Ehhez hozzáadjuk a lágy vajat/margarint, a joghurtot, illetve fokozatosan a langyos vizet. Dolgozzuk ruganyossá a tésztát, majd kelesszük másfél órán keresztül. Majd formázzuk meg a zsemléket. Osszuk 10 részre a tésztát, majd sodorjunk belőlük kb. 25 centi hosszú, ducibb rudakat. Kössünk egy csomót a közepükre, és a csomó egyik szárát hajtsuk alulról a zsemle közepére, majd fordítsuk meg a zsemlét, és a másik szárat is hajtsuk be így. Sütőpapíros tepsire tegyük, kelesszük még ott is fél órát, majd kenjük le egy kis vízzel elkevert tojással. 220 fokos előmelegített sütőben 18-20 perc alatt süssük készre.

Erdeigyümölcsös csokis-tejszínhabos pohárkrém...

Némelyik napon elég nehéz eldönteni mostanában, hogy pontosan milyen évszak is van. De ma kimondottan inkább nyárba hajló tavaszi nap volt, amikor is mindenképpen jólesik az embernek valami finom, hideg, gyümölcsös krémes-habos-csokis finomság.

Ezért az én drága feleségem kitalálta, hogy csinál egy erdei gyümölcsös csokis-tejszínes pohárkrémet. Mivel ilyet még nem csinált, nagyon vártam a gyerekekkel együtt, hogy vajon milyen lesz. Hát elmondhatom, hogy nagyon finom volt, érdemes mindenképpen kipróbálni. :) 

Hozzávalók 4 adag erdei gyümölcsös pohárkrémhez:
- 20 dkg étcsokoládé
- 4 dl tejszín (a növényi előre édesített)
(Én rendes tejszínnel készítettem, ezért a felverés előtt még hozzáadtam 1 evőkanál cukrot, és egy tasak habfixálót. De ha növényi tejszínnel készíted, akkor semmi mást nem kell hozzáadni.)
- kb. 40 dkg fagyasztott erdei gyümölcs keverék

Erdei gyümölcsös pohárkrém elkészítése:

A fagyasztott gyümölcsöt kivesszük a fagyasztóból, hogy kicsit kiengedjen. Az egyik tábla csokiból késsel, vagy zöldséghámozóval forgácsot vágunk, amit félreteszünk (ez lesz a díszítés a tetején). A többi csokit összetörjük, és fél deci tejszínnel felolvasztjuk, majd hagyjuk kicsit lehűlni. A 3,5 dl tejszínből habot verünk, és a langyosra hűlt csokit óvatosan, kanalanként, kézi habverővel elkeverjük benne.

Poharakat készítünk elő, a pohár aljára mehet egy kevés gyümölcs, arra a csokis hab, majd ismét gyümölcs, arra csokis hab, a tetejére egy kis gyümölcs, amit végül megszórunk csokiforgáccsal. Majd fogyasztásig hűtőbe tesszük a poharas desszertünket.

Birsalmakompót, ahogyan mi szeretjük

A minap kaptunk az egyik kedves szomszédunktól egy talicskányi birsalmát, hogy készítsek belőle finom házi birsalmabort. Ugyanis emlékeztek rá, hogy készítettem már olyat. De szeptember 28.-án született meg harmadik gyermekem, Gellért, és egy újszülött mellett nem nagyon van most időm borászkodni.



Meg amúgy is, idén már több alkoholos italt is készítettem (fekete berkenyebor, mazsolabor, meggybor, bodzabogyóbor, fekete berkenyelikőr), így azt hiszem, következő évig kitartunk. Ugyanakkor imádom a birsalmát, így eldöntöttem, hogy többféle finomságot is fogok készíteni belőle (mi idén nem készítünk ugyan, de aki szereti, az alábbi birsalmasajt recept alapján akár azt is készíthet). Az első ilyen ez az istenien finom birsalmakompót...

Hozzávalók a birsalmakompóthoz:
- 3 kg birsalma
- 1 citrom
- 1-2 rúd egész fahéj
- 12-15 szegfűszeg
- 2 csomag vaníliás cukor
- 40 evőkanál kristálycukor (vagy vegyes virágméz)
- 3 liter víz

Birsalmakompót elkészítése:

Pucoljuk meg a birsalmákat. Ez egyszerűen hangzik, de akinek volt már dolga birsalmával, az tudja, hogy milyen kemény. Mint a beton. Szóval tessék felkészülni egy rendkívül éles késsel, és egy-két doboz sebtapasszal. Na de viccel félre. Mossuk le a bolyhos réteget az almák héjáról. Tegyünk egy tálba citromleves vizet (ebbe tesszük majd a feldarabolt birsalmákat, a citromlé pedig valamelyest meggátolja majd a barnulást). Hámozzuk meg az almákat, vágjuk gerezdekre. A magházat vágjuk ki. Ha van benne rossz, kukacos rész (szinte minden birsalmában van), azt is vágjuk ki. Ha ezzel megvagyunk, vágjuk nagyobb kockákra, és dobjuk a citromleves vízbe. Amikor kész az összes alma, és minden menet közben szerzett sebünket gondosan bekötöztünk, jöhet a folytatás.



Tegyünk egy lábasba három liter vizet. Gyújtsunk alá. Dobáljuk bele a fűszereket. A citromot alaposan mossuk meg, dörzsöljük meg jól a héját, majd egy zöldséghámozóval csak a sárga részt óvatosan hámozzuk le róla, és ezt a sárga héjat dobjuk a fűszerek mellé a készülő kompót levébe, majd facsarjuk bele a citrom levét is. Azért nem reszeltük a héját, hogy ne úszkáljon majd a kész kompót levében semmi a birsalmán kívül. Ha felforrt, főzzük a fűszereket nagyjából húsz percig, majd halásszuk ki mindet, és dobjuk a kukába.



Adjuk hozzá a kristálycukrot és a vaníliás cukrot. Amint sikerült feloldódnia a lében a cukornak, mehet hozzá a kockákra vágott birsalma. Főzzük lassú tűzön nagyjából húsz percet, majd zárjuk le. Ha megkóstoljuk, és még kicsit kemény az alma, ne ijedjünk meg.  Takarjuk le fedővel, és hagyjuk úgy. Amire kihűl szépen megpuhulnak benne a birs kockák pont amennyire kell.



A gyerekek nálunk nagyon szerették. Remélem, nektek is ízleni fog. :-)

Mascarpones-nutellás torta

Kicsit eltűntünk, igen... Nagy örömünkre bővült a családunk, szeptember végén megszületett harmadik gyermekünk, Medve Gellért. A várandósság alatt a főzés, és a sütés olyan távol került tőlem, hogy féltem, elfelejtem, hogyan is kell. Szerencsére sokat kerti partiztunk! Ha pedig szabadtéri főzésről van szó, akkor a férjem remekel. Volt minden: sok grillezés, bográcsozás, lángos sütés, szalonna sütés...! Szuper volt az egész! Ilyenkor én a kiskukta szerepébe bújtam, s csak segédkeztem. Augusztus végén azonban kórházba kerültem, és míg meg nem született Gellért, már haza sem engedtek. Nagyon megviselt mindannyiunkat ez az egy hónap, mert Benedek, és Kincső elkerült mamáékhoz, 300 km-re tőlünk, Zsolt pedig dolgozott, és közben állandó készenlétben volt, s minden nap munka után rohant hozzám a kórházba. Hosszú volt, borzasztóan hosszú ez az időszak. De hála a Szent János Kórház orvosainak, és a Szent Imre Kórház orvosainak, dolgozóinak, végül minden rendben lett, és Gellért 36+5 napra megszületett a maga 3640 grammjával, és 54 centiméterével, s a hatalmas hajkoronájával! Egy igazi Medve! :) Hatalmas étvággyal. És nagyon jó baba. A testvérei pedig imádják! Szóval ezek voltak az előzmények.



Most azonban Benedeket ünnepeltük, mert 16-án 5 éves lett a mi elsőszülött gyermekünk! Hogy rohan az idő...! Eme alkalomra gondoltam ki ezt az egyszerű tortát, ami két-három kicsike gyerek mellett is elkészíthető - ami jelen esetben hatalmas előnye. :)
Az oviba sajnos nem lehet itthon készített tortát vinni, csak olyat, amit számlával tudunk igazolni, honnan van. Így oda egy bolti fekete erdő tortával ment Benedek, és elmondása szerint nagyon finom volt. Azonban azt nem tudta, hogy itthon is készül neki torta. Sőt, a szembe szomszédaink, Zsuzsa, és Imre sem felejtette el, hogy van egy kis szülinaposunk ezen a napon, és Zsuzsa készített egy nagyon finom, krémes-tejszínhabos tortát. Nagy volt a meglepetés a nagyfiúnak, mikor megérkezett, és két torta is várta! :) Azon nyomban neki is álltunk mindkettőnek. De eleget beszéltem, jöjjön a recept! :)

Hozzávalók a piskótához:
- 6 tojás
- 6 evőkanál cukor
- 5 evőkanál liszt
- 1 evőkanál kakaópor
- 1 csomag sütőpor

Hozzávalók a krémhez:
- 500 g mascarpone
- 250 g nutella

Hozzávalók a díszítéshez:
- 12 csomag Kit-Kat csoki
- 3 csomag M&M'S cukor, vagy Smarties

A tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjéket egy pici sóval habbá verjük, miközben a cukrot is hozzá adagoljuk, majd jöhet a tojás sárgája, azokat is egyenként hozzá keverjük. A lisztbe keverjük a kakaóport, és a sütőport, majd az egészet beleszitáljuk a habba, és óvatosan elkeverjük úgy, hogy a hab ne essen össze. A masszát egy 26 cm-es, sütőpapírral kibélelt tortaformába öntjük, és 180 fokon 20-25 perc alatt készre sütjük. Ha megsült, rácsra borítjuk, levesszük a tortakarimát, a sütőpapírt, és hagyjuk kihűlni.

A krém hozzávalóit egy tálba tesszük, és jól összekeverjük. A tortát ketté vágjuk, megkenjük a krém egy részével az alsó lapot, ráhelyezzük a felső lapot, és a maradék krémmel bevonjuk a torta tetejét, és az oldalát. A Kit-Kat csokikat valamennyire méretre vágjuk, majd a torta oldalához illesztjük. A cukorkákkal pedig megszórjuk a torta tetejét, és készen is vagyunk. :)

Berkenyebor fekete berkenyéből – házi aróniabor

Anyósoméknál jártunk látogatóban, amikor feltűnt, hogy mennyire meg van "rakva" bogyókkal a fekete törpeberkenye bokra. Gyönyörű látványt nyújtott a bokor a kékes-lilás viaszba csomagolt fekete bogyóival, és az augusztus közpére már itt-ott sárgás-vörösesre színeződött leveleivel.

Ami viszont igazán vonzóvá teszi számomra ezt a bokrot, az az, hogy a kétezertízes évek elején rengeteget cikkeztek róla külföldön és idehaza is, hogy ez mennyire egy szupergyümölcs. Állítólag beltartalmai értéke többszöröse a fekete ribizliének, ami azért nem rossz teljesƗtmény eme cserjétől. szóval, megkérdeztem anyósomat, leszüretelhetem-e az arónia (ez az igazi neve) bokrát. Azt válaszolta, hogy felőle akár mindet leeszedhetem róla. Nosza, nekem se kellett több! Nekiálltam, és megszedtem egy jókora vödröt, amiről utúlag derült ki, hogy hét kilogramm arónia bogyó fér bele.

Eldöntöttem, hogy idén két dolgot fogok belőle "csak" készíteni: fekete berkenyelikőrt, és a jelen poszt alanyát képező fekete berkenyebort. Így is tettem, és mivel nagyon finom lett, gondoltam, megosztom veletek is...

Hozzávalók a házi berkenyeborhoz:
- 6 kg fekete berkenye
- 6+5 liter csapvíz
- 3 kg kristálycukor
- 6 teáskanál citromsav
- borélesztő (vörös borokhoz való)
- tápsó borélesztőhöz

- 3 g borkén

Fekete berkenyebor elkészítése:

A bogyókat zúzzuk, majd hozzáadunk hat liter vizet. A zúzást én úgy oldottam meg, hogy egy fúrógépbe keverőszárat fogtam, és egy vödörben kevéske víz hozzáadása után nagy fordulaton addig kevertem, míg jól össze nem törtek a bogyók. Ha ez megvan, hagyjuk egy napot ázni, majd lepréseljük. A préselést én egy békebeli szőlőpréssel oldottam meg.



A mustot letakarjuk konyharuhával, majd félre tesszük. Az arőnia törkölyt beáztatjuk újabb öt liter vízbe, jól átkeverjük, majd újabb egy napos pihentetés után (eddigre ismét megszívja magát vízzel) ismét lepréseljük. Az így kapott mustot az előző napihoz öntjük, és jól összekeverjük. Ezt követően mehet hozzá az élesztő és uzsgyi az erjesztő edénybe. Mi 2018.08.12-én préseltük először, majd 13-án másodszor. Erjedni is ekkor raktuk oda.



Ez esetben kivételesen nem sütőélesztőt használtam, hanem borászati fajélesztőt. Ezzel kiegyenlítettebb az erjedés, és tovább is tart valamennyivel. Reményeim szerint a végeredmény még finomabb lesz. A megfelelő erjedés érdekében adtam hozzá élesztő tápsót is. A borélesztő és a hozzá való tápsó is beszerezhető gazdaboltokban.



Most is leírom, amit már nagyon sokszor leírtam, hogy a bort levegőtől elzártan kell erjeszteni, ezért az erjesztő edényt a must beleöntése után le kell zárni oly módon, hogy onnan távozni tudjon az erjedés közben termelődő széndioxid, de ugyanakkor ne tudjon bejutni a levegő. Ezt bármilyen borászati kotyogóval, vagy valamilyen azt helyettesítő házi eszközzel megtehetjük.

A feleségemmel a harmadik babát várjuk éppen, és sajnos nem minden ment a legnagyobb rendben, így az én drágám kórházba került, és egy hónapig (a szülésig) bent is tartották, így nem a berkenyebor volt épp a legnagyobb gondom (szerencsére a fiam és a feleségem is egészséges a szülés után. Szóval elmúlt a pánik, átvette helyét a boldogság.). Emiatt csak futtában tudtam vele foglalkozni. A bor készen lett, tökéletes lett, de nem volt időm mindig lejegyezni a dátumokat. A teljes kiforrás nagyjából egy hónap volt, majd újabb egy hónap volt az ülepítés.

Mint azt már korábbi házi boraimnál leírtam, a kiforrt bort le kell kénezni, majd hagyni leülepedni. Az ülepítés közben jót tesz neki, ha szellőzik, ezért én csak konyharuhával szoktam letakarni olyankor. Egyébként egy rendkívül finom és aromás félédes bor lett belőle. Aki hozzá tud jutni fekete berkenyéhez, annak csak ajánlani tudom a kipróbálását.

Berkenyelikőr házilag fekete berkenyéből – házi arónialikőr

Mint azt a fekete berkenyebor, azaz aróniabor receptünknél már leírtuk, feleségem édesanyjának a kertjében van egy szép nagyra nőtt fekete berkenyebokor, amit idén le is szüreteltem - neki nem kellett. Hét kilogramm gyönyörűséges arónia bogyóval lettem akkor gazdagabb, aminek nagyobbik részéből (hat kilogramm) házi berkenyebor lett. A maradék egy kilónyit berkenyelikőrbe szántam, mert korábban olvastam már róla angol nyelvű oldalakon, de magyar receptet mindezeddig még nem találtam rá. Gondoltam, akkor hiánypótlok, és elkészítem a saját arónialikőr változatomat, és ha finom lesz, megosztom a fekete berkenyelikőr receptet veletek...



Itt vagyok, és éppen ennek a bevezetőjét olvasod, ami azt jelenti, hogy jó lett. Finom lett. De nem csak egyszerűen finom lett, hanem kimondottan fantasztikus lett, ezért mindenkinek csak ajánlani tudom az elkészítését.

Hozzávalók a berkenyelikőrhöz:
- 1 kg feketebe berkenye
- 1.5 kg kristálycukor
- 3 liter minőségi vodka
- 1 liter csapvíz
- 3-5 szem csillagánizs
- 4 rúd egész fahéj
- 6-7 szegfűszeg
- 2 rúd vanília
- 1 kicsi narancs héja (csak a külső narancssárga rész, a belső fehér nem)
- 2 citrom leve (vagy 2 mokkáskanál citromsav)

Berkenyelikőr elkészítése:

Fogjunk egy hagyományos öt literes befőttes üveget (ezeknek még nem volt menetes a nyaka). Azért írom, hogy hagyományosat, mert az valóban öt literes, míg a manapság kapható, csavaros szájú nagy üvegek csak 4250 ml-esek, és abban nem fér el ez a mennyiség. Szóval, az üveg aljára szórjuk be a bogyókat, arra a szórjuk rá a cukrot, dobáljuk bele a fűszereket (a vaníliarudat hosszában vágjuk ketté). A narancsnak csak a külső héja kell, a belső fehér nem, mert az megkeseríti a likőrt. A legegyszerűbb zöldséghámozóval vágni, úgy pont annyit vágunk, amennyi kell. Ezt követően öntsük nyakon a vodkával. A bogyók szép lassan a felszínre fognak emelkedni, de ne törődjünk ezzel. Kavarjuk meg alaposan, és látni fogjuk, ahogy máris elkezd kioldódni az arónia bogyók csodás színe azonnal elkezd kioldódni. Takarjuk le, és hagyjuk pihenni két hétig úgy, hogy néha egy kicsit átkeverjük. Nem árt neki (sőt, inkább használ neki), ha meleg helyen van.



Ha eltelt a két hét, akkor szűrjük le apró lyukú szűrőn. A bogyók jól felszívták a fűszeres vodkát, ezért ezt ki kell préselni. Egyszerűbb kipréselni, ha a leszűrt bogyókhoz öntünk egy liter vizet, majd gumikesztyűbe bújtatott kézzel először össszezúzzzuk a bogyókat, majd alaposan kinyomkodjuk, vagy gyümölcsprésen lepréseljük. Az így kapott lét öntsük hozzá a likőrhöz. Ezzel az egy liter vízzel a likőr töménységét is beállítjuk nagyjából 22%-ra, ami teljesen jó egy likőrnek.

Keverjük össze alaposan, majd hagyjuk pihenni pár napig. Ez alatt a finom, porszerű kis szilárd részecskék leülepednek az üveg aljára. Ezt követően óvatosan, merőkanállal szedve (mindig a tetejéről az üvegnek) elkezdhetjük palackozni. Palackozás után hagyjuk pihenni legalább két, de akár három hónapig is. Ez alatt összegének az ízek és aromák. Karácsonyra már egészen biztosan rendkívül finom lesz.

Kellemes likőr készítést kívánok mindenkinek. :-)

Bográcsban főtt sertéspörkölt gyöngyhagymával – bográcsos sertéspörkölt

Mióta vidékre költöztünk, elég sokszor sütünk, főzünk a kertben. Szeretjük, mert megvan a maga varázsa a bográcsolásnak, grillezésnek, szalonnasütésnek. Szeretjük, mert ugyanaz az étel a bográcsban a szabad tűz felett főve egészen másképp készül, más lesz az illata, íze, állaga. Miközben pedig készül, jót lehet beszélgetni a tűzrakó mellett egy sörrel, üdítővel a kézben, vagy éppen az árnyékba húzódva. Szeretünk kint főzni, ezért amikor csak tehetjük, élünk a lehetőséggel. Ezúttal sertéspörköltet főztünk, de egy kicsit másképp, mintha odabent készült volna a tűzhely mellett. Kicsit füstösebb, kicsit karakteresebb, kicsit másabb, de így is rendkívül finom...

Hozzávalók a bográcsos sertéspörkölthöz:
- 2 szelet füstölt (zsír)szalonna
- 3 kg sertéshús (comb, tarja)
- 4 fej vöröshagyma
- 3-4 gerezd fokhagyma
- 3-4 db paradicsom
- 2 db paprika (tölteni való)
- 1 kis üveg ecetes gyöngyhagyma
- konyhasó
- őrölt bors
- őrölt kömény

Bográcsos sertéspörkölt elkészítés:

Az egész a tűzrakással kezdődik. Annak ellenére, hogy bográcsban főzünk, éppen úgy fontos a tűzifa minősége, mint a szalonnasütésnél. A legjobb valamilyen kemény fa (pl:  tölcs, akác). Mi mindig akácfát használunk. Sose használjunk kerti főzőcskéhez lim-lom fát, és a kertben kivágott egyéb faágakat, mert sok fa tartalmaz olyan anyagokat, amelyeknek a füstje kellemetlen ízt ad az ételnek, amely felette készül. Ha megvan a kellő hőtartó parázs, akkor már csak egy-egy vastagabb fával kell táplálni, hogy egyenletes meleget adjon. Nem érdemes hatalmas lángok felett főzni, mert egyrészt nagyon kormol, másrészt nehéz megközelíteni tőle a bográcsot. Na de elég a tűzrakás elméletéből, kezdjünk el főzni...



Vágjunk két szép, nagyjából fél-egy centiméter vastag szalonna szeletet (nekünk négy fél szelet lett, mert pont ott volt átszúrva a szalonna az akasztó zsinórnak). Tegyük a bográcsba, majd szép lassan süssük ki a zsírját. Ehhez érdemesebb a bográcsot magasabban tartani a tűz felett, hogy inkább szépen olvadjon, mint hirtelen megégjen.



Ha szépen kisült a szalonna, akkor szedjük ki a bográcsból, mert nekünk csak a zsírja kell. A szalonnát fogyasszuk jó szájízzel egy kis kenyérrel, segít kibírni, míg elkészülünk. :) Én kimondottan szeretem, még a jól átsült bőrét is elropogtatom.



Szóval, a zsírba dobjuk bele az apró kockákra vágott hagymát, majd pároljuk, pirítsuk meg. Ha a konyhában készül, nem jó, ha egy-egy hagymakocka meg-meg barnul, de a bográcsban főzött pörkölt ízvilágának kimondottan jót tesz. Amikor a hagyma is kész, vegyük le a tűzről. Sózzuk, borsozzuk, majd adjuk hozzá a kockákra vágott sertéscombot. Kicsit pirítsuk meg (nem nagyon), majd adjunk hozzá egy kevés vizet, mert különben előbb kap oda, minthogy a hús kiengedné a levét. Dobjuk bele a kockákra vágott paradicsomot, a gerezdekre vágott fokhagymát, a tölteni való paprikát, az őrölt köményt és lassan főzzük.


Mi nem tölteni való paprikát használtunk, hanem a szomszédunktól kapott (saját termésű) különleges, fekete (valójában sötét lila) termésű paprikát. Igazából csak a bőre sötét színű, félbe vágva azonnal feltűnik, hogy a belseje zöld, ízében pedig a zöld pritamin paprikára emlékeztet. Amikor már félig megfőtt a hús, beleönthetjük a levétől leszűrt ecetes gyöngyhagymát, és ezzel főzzük tovább.



Innentől már nem sok van hátra, az én egyetlen drága feleségem ezen a ponton ment be kifőzni hozzá a tésztát, mi ugyanis azzal ettük. De illik hozzá sós vízben főtt burgonya, rizs vagy akár nokedli is.



Tálaláskor tegyünk mellé valami savanyúságot. Cékla, csemegeuborka, kovászos uborka, vegyes vágott nagyon jól megy hozzá. Mindenkinek kellemes bográcsolást kívánunk! :-)